Érdekes helyek. Érdekes szokások. Érdekes történetek.

Falkland - háború a világ végén

2018. február 26. - FuraTermék

Talán túlzásnak tűnhet a címben szereplő "világ vége" meghatározás, de csak elsőre - harminchat évvel ezelőtt, 1982 tavaszán őszén-telén ugyanis ezen az Európától több, mint tízezer kilométerre fekvő, elsőre (és másodikra is) kopárnak tűnő, már-már világvégi szigetcsoporton (a szigetcsoportért) küzdött meg egymással a minden korábbinál fényesebben sütő tündöklő Argentin Nap és az akkoriban fogatlannak tűnő Brit Oroszlán.

necksaundersisland2.jpg

A Falkland-szigetek igazi őslakosai: aranytollú pingvinek. (forrás: Wikipedia)

 

Nézzük meg, miért volt annyira fontos a mindössze néhány ezer ember, viszont annál több állat (juhok, pingvinek) által lakott szigetcsoport a két ország számára, hogy képesek voltak ölre menni érte.

Hogy elébe menjünk a kérdésnek: napjainkban nem a néhány ezer telepes, vagy éppen a juhok miatt nagy a jelentősége a szigetcsoportnak: innen ellenőrizhetőek a környező hajózási útvonalak, a vizei gazdag halállománnyal rendelkeznek, s nem utolsó sorban a tenger alatt hatalmas - még kiaknázatlan - ásványi nyersanyagok pihen(het)nek.

Sziklák a déli tengereken

A Pest és Bács-Kiskun megyék együttes területével nagyjából megegyező területű Falkland-szigetek (angolul Falkland Islands, spanyolul Islas Malvinas) az Atlanti-óceán délnyugati részén helyezkednek el, Argentína déli partjaitól keleti irányban; jóval közelebb van hozzájuk az Antarktisz, mint Európa (Argentínáról nem is beszélve)...

A szigetcsoport angol neve egy bizonyos Anthony Carynek, Falkland 5. vikomtjának (algrófjának) állít emléket, míg a spanyol elnevezés a szigetcsoport francia nevéből (az pedig Saint-Malo kikötőjének nevéből) ered.

800px-falkland_islands_topographic_map-en_svg.png

A Falkland-szigetek térképe. A szigetcsoport szinte teljesen lakatlan, a kevés telepes nagy része a Keleti-Falklandon található fővárosban, a falu méretű Port Stanley-ben él. (forrás: Wikipedia)

 

Habár feltételezhető, hogy Patagóniából az amerikai őslakosok már több ezer évvel ezelőtt is át-átruccantak a szigetekre, azok lakatlanok voltak a 16. században, amikor az első európaiak erre hajóztak. Először a franciák és az angolok létesítettek itt táborokat, majd rövid időre spanyol fennhatóság alá került a szigetcsoport, hogy aztán ismét az angolok próbáljanak meg hosszútávon berendezkedni (majd néhány évig a spanyol koronától függetlenedő Río de la Plata Egyesült Tartományai, azaz a mai Argentína birtokolta az akkoriban még főleg pingvinek által lakott kolóniát a 19. század elején). 

1200px-flag_of_the_falkland_islands_svg.png

A Falkland-szigetek zászlaja, rajta a szigetcsoport jelképe, a fő bevételi forrást jelentő juh. (forrás: Wikipedia)

 

Végül a britek jöttek ki győztesen a versengésből: miután 1833-ban végleg megvetették itt a lábukat, 1840-től koronagyarmattá nyilvánították a Falkland-szigeteket, ahonnan kiindulva (és ahová visszatérve) kiválóan lehetett ellenőrizni a térség hajóforgalmát.

Mind az első, mind a második világháború idején a Falkland-szigetek fontos támaszpontja volt a térségben portyázó német hadihajók ellen felvonuló brit csatahajóknak és cirkálóknak.

Sötét fellegek gyülekeznek

Közel másfél évszázadon át nem okozott különösebb problémát a szigetek fennhatóságának kérdésköre - Argentína ugyan soha nem ismerte el a brit uralmat, azonban tenni nem nagyon tett semmit annak megakadályozására, így az angolok rövidesen "benépesítették" Falklandot: az 1980-as évek elején már több, mint kétezer (!) telepes lakta a 12 ezer négyzetkilométer összterületű földdarabokat. 

retrato_oficial_galtieri.jpg

Leopoldo Galtieri tábornok, az Argentínát irányító katonai junta vezetője... (forrás: Wikipedia)

 

A nemzetközi helyzet azonban egyre fokozódott (Copyright by Virág elvtárs): az Argentínában egymást váltó katonai kormányzatok (junták) az 1970-es évek végén már egyáltalán nem tudtak úrrá lenni az ország gazdasági problémáin (pedig közben több tízezer ellenzékit is eltettek láb alól, vagy vetettek börtönbe, hogy hatalmukat szilárd pilléreken próbálják tartani).

margaret_thatcher.png

...és ellenfele, az Egyesült Királyság miniszterelnöke, az első Vaslady (Iron Lady): Margaret Thatcher. (forrás: Wikipedia)

 

S mit tehet egy egyszeri diktátor, akinek lába alatt meginog a talaj, s veszélyben a hatalma? Keresni kell egy külső ellenséget, amely ellen az egész ország összefoghat, egyszersmind el lehet terelni a figyelmet a belső problémákról. Az 1981 decemberében - minő meglepetés! - puccsal hatalomra jutó Leopoldo Galtieri tábornoknak éppen kapóra jött Malvinas hovatartozásának kérdése: nemsokára beindult az argentin katonai gépezet.

Argentin invázió

A junta meghozta a döntést: a lehető leggyorsabban el kell foglalni a Falkland-szigeteket, kész helyzet elé állítva a briteket és a nagyvilágot. Akkoriban a hajdan virágzó Brit Birodalomnak már nyoma sem volt, az egykor a világtengereket uraló Királyi Haditengerészet (Royal Navy) pedig csak árnyéka volt önmagának; magán a Falkland-szigetcsoporton csupán néhány tucat tengerészgyalogos állomásozott (amely erőt szintén néhány tucat helyi, lelkes önkéntes egészített ki). Senki nem gondolta komolyan, hogy Londonból akár egy mozdulatot is tesznek majd a távoli, ritkán lakott gyarmat visszaszerzéséért...

amtrack-82.jpg

Argentin tengerészgyalogosok Port Stanley-ben, a szigetek megszállását követő napokban. A szigetek közigazgatási központját átnevezték Puerto Argentino-ra. (forrás: Wikipedia)

 

...ezért 1982. április 2-án megindult az argentin támadás (Rosario-hadművelet), amely során elfoglalták a Falkland-szigeteket és az attól délkeletre fekvő, szintén brit fennhatóság alatt álló - gyakorlatilag lakatlan - Déli-Georgia-szigeteket (a megszállás első napjaiban gyorsan bevezették a baloldali helyett a jobboldali közlekedést és az argentin közigazgatást, de a brit civil lakosságot egy-két letartóztatástól eltekintve jobbára békén hagyták).

falklands_campaign_distances_to_bases_1982.jpg

A brit hadiflotta útja. Mivel a legközelebbi támaszpont (Ascension szigete, ahonnan az első csapást végrehajtó Vulcan távolsági bombázók is felszálltak) is hatalmas távolságra volt, a briteknek mindent (utánpótlást, járműveket, felszerelést) magukkal kellett vinniük hajóikon. (forrás: Wikipedia)

 

A Nagy-Britanniát akkor miniszterelnökként irányító Margaret Thatcher válaszút előtt állt: megfutamodni és elismerni a szigetek feletti argentin uralmat (ezzel garantálva a megszégyenülését és a vereséget a következő választásokon), vagy katonai erővel visszaszerezni a Koronának az azok feletti fennhatóságot?

Az Egyesült Királyságban akkoriban éppen belpolitikai válság volt - a konzervatív miniszterelnök-asszony pedig nem volt túlságosan népszerű, így Galtierihez hasonlóan ő is kényszerhelyzetben volt.

A döntés végül megszületett Londonban: néhány nap múlva Nyugat-Európa partjainál már gyülekezett a brit hadiflotta, amely aztán megindult hosszú útjára a déli tengerekre...

Harc a kopár sziklákért

A britek április végétől - Vulcan nehézbombázókkal - támadást intéztek a szigetek fővárosa, Port Stanley (amit az argentinok Puerto Argentino-nak kereszteltek át) reptere ellen. Komoly károk nem keletkeztek, az argentinok viszont gyorsan mintegy tízezer katonát dobtak át Malvinas védelmének megerősítésére

Jobbára az északi, trópusi vidékekről származó sorkatonákat szállítottak át - a Falkland-szigetekre is jellemző hideg éghajlati körülmények közötti hadviselésre kiképzett harcosokra a chilei határon, az Andok hegyei között volt szükség, mert tartani lehetett a Pinochet diktatúrájával kitörő háborútól.

ara_belgrano_1982.PNG

A süllyedő General Belgrano (amely USS Phoenix néven átvészelte a japánok 1941. december 7-i Pearl Harbor-i légi támadását is), amelyet nem sokkal korábban torpedózott meg az HMS Conqueror atom-tengeralattjáró. A támadás után az argentin haditengerészet egységeit (köztük az egy szem repülőgép-hordozójukat) visszavonták a honi kikötőkbe. (forrás: Wikipedia)

 

Május 2-án történelmi eseményre került sor: a nukleáris meghajtású HMS Conqueror tengeralattjáró elsüllyesztette az argentin flotta büszkeségét, a General Belgrano könnyűcirkálót, hullámsírba küldve ezzel több, mint 300 tengerészt - az argentin hadihajók ezt követően a biztonságos kikötőikben maradtak, így elmaradtak a nagy tengeri ütközetek.

800px-hms_coventry_d118.jpg

Az HMS Coventry romboló, amelyet argentin repülőgépek süllyesztettek el 1982. május 25-én. A britek a háború alatt négy hadihajót vesztettek el. (forrás: Wikipedia)

 

A következő napokban az argentinok szerencsecsillaga ragyogott fel: légitámadásokban (többek között bombák és francia Exocet hajók elleni rakéták segítségével) elsüllyesztettek vagy súlyosan megrongáltak több brit hadihajót, cserébe viszont a repülőgép-hordozókról felszálló brit Harrier harci repülőgépek lelőttek több argentin vasmadarat, megszerezve a szigetcsoport feletti légi fölényt.

A britek tervei között szerepelt, hogy az argentin légi támadásokban fontos szerepet játszó francia gyártmányú Super Étendard repülőgépek honi támaszpontjára mérnek csapást különleges egységek bevetésével (Mikado-hadművelet) - a tűzföldi kirándulásból végül (szerencsére) nem lett semmi.

action_stations_falklands_1982.JPG

A Brit Királyi Haditengerészet tengerészei tűzálló ruhában. (forrás: Wikipedia)

 

Az argentinok végül nem tudták megakadályozni a britek partraszállását, és az ellenség tengeri (s ami fontosabb: légi) fölénye miatt nem volt sok esélyük utánpótlás eljuttatására sem. A június közepéig tartó harcok után (az egyik legjelentősebb ütközetet a szárazföldön Goose Green mellett vívták) a szigeteken állomásozó argentin erők főparancsnoka, Mario Menéndez tábornok végül letette a fegyvert. 

hms_invincible_r05_underway_c1981.jpg

Az HMS Invincible repülőgép-hordozó, amelyről éppel felszáll egy Harrier harci repülőgép. Ezeknek a gépeknek kulcsszerepe volt a Falkland-szigetek feletti légi fölény megszerzésében - és így a háború megnyerésében. (forrás: Wikipedia)

 

A harcok után

argentine_prisoners_of_war_port_stanley.JPG

Argentin hadifoglyok Port Stanley-ben. (forrás: Wikipedia)

 

Az összesen 904 halálos áldozatot követelő "konfliktus" (hivatalosan egyik fél sem üzent hadat a másiknak - a diplomáciai kapcsolatok azonban megszakadtak, s 1990-ig nem is állak helyre) után a mintegy tízezer argentin hadifogoly hazatérhetett hazájába, az országot irányító katonai junta pedig a következő évben csúfosan megbukott; nem jött be a tábornokok számítása a közös külső ellenségképpel kapcsolatban (Angliában viszont a kormány - pontosabban a miniszterelnök-asszony - népszerűsége az egekbe szökött). 

cardiff_anchored_outside_port_stanley.JPG

A győzedelmes brit erők egyik hadihajója befut Port Stanley kikötőjébe. (forrás: Wikipedia)

 

Argentínában napjainkban is rendszeresen napirendre kerül az általuk következetesen Malvinasnak nevezett szigetcsoport hovatartozásának kérdése, azonban nem valószínű, hogy London lemondana a birtoklásukról (már csak amiatt sem, mert különös jelentőséggel bír a szigetek körüli felségvizek alatt potenciálisan fellelhető ásványkincsek kiaknázása), sőt, folyamatosan jelentős erőket állomásoztatnak a szigeteken (bár az argentin haderő jelenlegi állapota mellett nem valószínű, hogy a közeljövőben újabb támadás következik be).

letoltes.jpg

És bár a háborút ritkán lehet lovagiasnak nevezni, a szembenálló felek - nagyon helyesen - megadják a tiszteletet a harcokban elesett katonáknak, így az ellenfél harcosainak is. A képen a falkland-szigeteki argentin katonai temető egy részlete látható. (forrás: falklandislands.com)

 

A bejegyzés trackback címe:

https://vilagbarangolo.blog.hu/api/trackback/id/tr6813632326

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Kovi1970 2018.02.27. 09:33:23

Majd ha a spanyolokkal vesznek össze Gibraltárért...

Bloggggger 2018.02.27. 10:04:04

Jó cikk,gratula.
Kis analógia a jelenlegi pártunk/kormányunkkal csak a mi törpénk csak szóban harcol,de azt állandoaóan

FuraTermék · www.furatermek.blog.hu 2018.02.27. 10:09:02

@Bloggggger: Igen, sajnos sok példa van napjainkban is az ilyen és ehhez hasonló nacionalista-populista politikára, amely számos konfliktus forrása (lehet).

Hungarian Geographic · https://www.facebook.com/hungarian.geographic 2018.02.27. 10:43:38

Chiléből van helyi járat Feröer-szigetekre. Argentínából nincs.

Szalay Miklós 2018.02.27. 18:32:59

Egy alapos kis összefoglaló a háborúról, általában, és hogy mit lehet tenni egy békésebb világért:

egyvilag.hu/temakep/077.shtml

Fritz Gerlich 2018.02.27. 18:38:26

Érdekes volna tudni, hogy a falklandi háborúban valóban érvényesült a kiegyenlítettség? Mennyiben volt fölényben Anglia és mennyire jelentet nehézséget számára az argentinok legyőzése?

@Szalay Miklós: Olyan sokszor reklámozod, minden létező blogon az oldalad, hogy megnézegettem kicsit. Sajnos nem felhasználóbarát. nincs jól tagolt menüsora, ahol el lehetne igazodni a témák közt és nem érhetőek el könnyen a cikkek. 10-15 perc nézelődés után sem találtam semmi érdekes olvasmányt. Át kéne strukturálnod és mondjuk rögtön a főlapon elhelyezned témátak, melyekre kattintva eljuthat az olvasó az őt érdeklő posztokhoz. Pl: politika, könyvek, filmek, történelem, csillagászat, ... stb.

Csak azért írom, mert látom mekkora energiákkal reklámozod mindenhol a honlapod, már hosszú hónapok óta, lankadatlanul.

FuraTermék · www.furatermek.blog.hu 2018.02.27. 19:05:07

@Fritz Gerlich: Szerintem a háború kezdeti időszakában egyáltalán nem érvényesült az angolok - esetleges - minőségi vagy mennyiségi fölénye. Amíg az argentin hadiflotta ott cirkált a szigetek közelében, korántsem lehettek biztosak a dolgukban. A General Belgrano elsüllyesztését követően az argentinok visszavonták a hadihajóikat (köztük az egyetlen repülőgép-hordozójukat - féltették őket rendesen), a repülőgépeiknek pedig hatalmas távolságot kellett lerepülni, kevés időt tudtak a szigetek felett tölteni, így nem tudták a légi fölényt kivívni (s így is elsüllyesztettek négy modern brit hadihajót), amely végső soron megpecsételte a sorsukat.

Fritz Gerlich 2018.02.27. 21:00:02

@FuraTermék: ... igen, értem. Ilyesmiket olvastam én is. De a lényeg mégis csak az, hogy Anglia mennyiséggel verte meg az argentinokat, akik annyira féltették flottájukat, hogy alulmaradtak.

backbencher 2018.02.27. 23:38:20

@FuraTermék: 2018.02.27. 19:05:07
@Fritz Gerlich: 2018.02.27. 21:00:02

Ez nem ennyire leegyszerusitheto mennyiseg-minoseg kerdesre.

A Falkland Islands UK erok altali visszafoglalasa az Operation Corporate volt.
Ezen belul UK a szarazfoldi erokent csak hivatasos elit egysegeket vetett be (2 Gurkha Loveszezred, 2. es 3. ejtoernyos (PARA) dandarok, Royal Marines 40, 42, 45 Commandos, Walesi Garda 2. zaszloalj, Skot Garda 1., 3. zaszloalj).
Ebbol a 2 es 3 PARA volt lenyeges, mert oket sarkvideki hadviselesre is kikepztek, mig az argentinoknak nem volt ilyen egyseguk; meg a 601 argentin spec. ops zaszloaljnak sem volt ilyen gyakorlata.

A Royal Navy es a RAF kereteben is hivatasos, elso vonalbeli egysegeket vetettek be.

Legalabb ugyanilyen fontossagu volt viszont a hadszinter megfelelo elokeszitese es uralasa UK reszerol felderites es hirszerzes reven, amely tulnyomoreszt meg is valosult.

Fritz Gerlich 2018.02.28. 08:00:50

@backbencher: ... biztos fontosak az elitegységek (akik a fogaikkal kapják el a golyókat a levegőben), de azért a modern háborúkat a G.I. Joe -k mellett, mégis csak a haditechnikai eszközökkel vívják. Kellenek a vadászgépek, a csatahajók és hordozók is. A falklandi háborúknak is ezek voltak a főszereplői. És Angliának ezekben a stratégiailag fontos fegyverzetekben kellett, hogy jobb legyen, a győzelemhez.

FuraTermék · www.furatermek.blog.hu 2018.02.28. 08:31:08

@backbencher: Akkor mégiscsak leegyszerűsíthető a minőség kérdésére - a britek jobban ki voltak képezve. :) Érdekes amúgy, hogy az argentin haditengerészet és tengerészgyalogság különlegeseinek kiképzésében szintén az angolok vettek részt, s az ő elveiket is vették át.

@Fritz Gerlich: Nem voltak olyan hatalmas túlerőben - a hadművelet kezdeti időszakában egyáltalán nem lehettek biztosak a győzelemben (pláne, amikor sorra süllyedtek vagy váltak használhatatlanná a hajóik), de végül felül tudtak kerekedni.

backbencher 2018.02.28. 11:04:44

@Fritz Gerlich: 2018.02.28. 8:00:50
@FuraTermék: 2018.02.28. 8:31:08

Elnezest kerek, mert nem fejtettem ki reszletesebben, hogy pontosan mit is ertettem a szarazfoldi elit egysegek bevetesenek fontossaga alatt.

Legegyszerubb ezt ugy megvilagitani, hogy csinalunk egy kis osszehasonlitast az argentin es a brit hadmuvelet tervezese, kivitelezese kozott.

Rosario vs Corporate

1. Alapfelteves Rosario ( afenti cikkben mar jol korulirt politikai hatteren kivul)
1.1 Meglepetes elonye:
Argentin reszrol azt felteteleztek, hogy egy gyors varatlan invazioval kesz helyzet ele allitanak mindenkit - ez csak reszben jott be, lasd 1.3.

1.2 Strategia es integracio hianya:
Az invazio utani gyors stabilizalasra viszont - a kat. megszallason kivul - semmilyen tervuk nem volt (strategiai hiba). A bevezetett latszatintezkedesek (bal oldali kozlekedes, argentin helysegnevek, gyer angol tudas a megszallok reszerol) pedig napok alatt ellenuk hangoltak a brit szarmazasu helyi telepeseket (argentin lakossag egyaltalan nem volt a szigeteken) - ez nem jott be.

1.3 Argentinanak kedvezo kulpol. reakciok feltetelezese:
Arra szamitottak, hogy USA min. semleges, max. felejuk barati lesz (nem igy lett), a kornyezo d-amerikai orszagok mellejuk allnak (nem igy lett, ld. Chile es Uruguay), es hogx UK nemi latszat tiltakozas utan elfogadja a Falkland-szk. elveszteset - ez nem jott be.

1.4 Diplomaciai hangnemvaltas
A britekkel korabban mersekelt viszonyt fenntarto Roberto E. Viola tabornokot 1981.12.11-en Leopoldo Galtieri valtotta hallgatolagos USA jovahagyassal, es 1981.12.15-en Argentina egyoldaluan megszakitotta UK-vel a Falkland-szk. jovojerol ENSZ-ben 1977 ota folytatott targyalasokat; ezt ugyan ujrakezdtek 1982.02.26-an, de 1982.03.01-en az argentin kuldottseg vezetoje ugy nyilatkozott, hogy "ha a targyalasokat nem sikerul gyorsan befejezni, akkor szabadon valasztjak meg az erdekeiknek megfelelo megoldast".

1.5 Hadmuvelet kidolgozasa
Galtieri 1981.12.15-en az ot tamogato 2 tabornokot, a hirhedten brit ellenes allaspontu Jorge Anaya-t nevezte ki a flotta es a szarazfoldi erok elere, Basilio Lami Dozo-t pedig a legiero elere. Ok pedig 1982.01.15-re elkeszitettek az Azul (Kek) hadmuvelet tervet, amelybol 1982.02.27-en lett Rosario (Rozsafuzer).

2. Alapfelteves Corporate
2.1 UK allaspont a Falkland-szk-kel kapcsolatban:
UK diplomacia az 1982.03.01-i argentin diplomaciai nyilatkozatig (ld. 1.4.) az argentinokkal valo targyalas hive volt.
Ekkor viszont London hivatalosan deklaralta (1982.03.01.), hogy a Falkland-szk. UK-hez tartoznak, es a telepeseiket megvedik.
Innentol viszont gyorsan reagalva - a targyalasok fenntartasa mellett - mar elkezdtek felterkepezni az argentinok tenyleges aktualis szandekait is.

2.2 Argentin tamadas elorejelzese
UK mar korabban szamitott arra, hogy Argentina megtamadja a Falkland-szk-ket, ezert 1977-ben flottaerositest kuldtek oda (3 cirkalo es rombolo), de 1981-re visszavontak oket, amit argentin reszrol a gyengeseg jelekent ertelmeztek.
South Georgia szk-en (ez kozig-lag a Falkland-szk-hez tartozik) 1982.03.18-an argentin munkasok szalltak partra (1982.03.20-an brit kovetelesre tavoztak), majd 1982.03.25-en munkasoknak alcazott argentin spec. ops erok (Buzo Tactico 50 fo) szalltak ismet partra, es ott is maradtak; csak az oket szallito argentin hajo menekult nk. vizekre az 1982.03.27-en odaerkezo brit Endurance jegtoro elol.
Ez alapjan Londonbol 1982.03.30-31. kozott jeleztek Falkland-szk es South Georgia brit kormanyzoi fele, hogy ellenuk "argentin tamadas napokon belul varhato".

2.3 UK strategia
UK vegig azt a strategiat kovette, hogy a Falkland-szk. UK integrans resze, es az akkor mar 150 eve kialakitott ellatasi kapcsolatot es vedelmet fenntartja (status quo ante bellum).
Ezenkivul UK reszrol az argentin invazio nagyon leegyszerusitette a dolgokat, mert egyreszt igy ok voltak a megtamadott fel - ami min. azonos, ha nem nagyobb sulyu erkolcsi toket es tartast adott UK-nek nk. szinteren, mint az argentinoknak a tortenelmi jogokra valo hivatkozas.
Ez alapjan az 1982.04.01-i argentin invaziot koveto 24 oran belul megszuletett a dontes (1982.04.02.), hogy UK visszafoglalja a Falkland szk-ket.

2.4 UK kat. es diplomaciai valasz
2.4.1 Diplomaciai valasz
Ez 3 teruleten ment:
(a)megszakitottak a diplomaciai kapcsolatot Argentinaval (ahogy azt a fenti cikkben is irtak);
(b) a 2.3 alapjan az ENSZ-ben sikerult gyorsan elfogadtatni egy Argentinat elitelo es eroi visszavonasara felszolito hatarozatot (UN Resolution 502 - 1982.04.01.-03.), es ennek kapcsan felmerni, hogy a tagallamok nagy tobbsege joindulatuan semleges (kivetel SZU es keleti blokk orszagai, Kuba, Nicaragua, Kina, Vietnam, E-Korea);
(c) az USA eloszor hivatalos bekekozvetitokent probalt fellepni a kulugymin-e (Haig) reven (1982.04.07-27.), de ennek argentin reszrol valo meghiusulasa utan USA hivatalosan UK melle allt (1982.04.30.).

2.4.2 Kat. valasz
A 2.3 alapjan elkeszult a Corporate hadmuveleti terv (1982.04.02-05.).

Folyt. alabb kov.

backbencher 2018.02.28. 17:24:52

Akkor a folytatas a fenti 2018.02.28. 11:04:44-es kommentemhez.

3. Falkland szk. adottsagai es azok kihatasa a hadmuveletekre
3.1 Eghajlat, domborzat
A Falkland szk. a deli szelesseg 51°40'-53°00' kozott vannak (kb. mint London eszaki szelessegen), eros hideg oceani esos eghajlattal a Falkland aramlat miatt - nyaron (dec-febr) +2-+10°C, telen (jun-szept) -1-+3°C, es gyakori orkan erossegu (80-100 km/h) szelekkel. Domborzatban 0-700m kozotti magassag jellemzi, de erosen tagolt tengerparttal es valtozo meredeksegu dombos-hegyes tereppel, amelyet kisebb patakok, folyok szelnek at. Leginkabb Skocia Lowlands teruletehez hasonlit.

3.2 Tavolsag
Tavolsaga legvonalban UK-tol kb. 13,000 km, Argentinatol 500 (Tuzfold)-1100 km (Buenos Aires).

3.3 Telepules, lakossag
Osszlakossag kb. 2,000 fo volt 1982-ben, ez ma mar 2,900 korul (2012), amely East Falkland K-i felen koncentralodik a fovarosban (Stanley) es meg nehany kisebb telepulesen (Fitzroy, Bluff Cove, Douglas, Goose Green, Port San Carlos).

3.4 Uthalozat, infrastruktura
Repter 1982-ben csak Stanley-nel volt, nagyobb katonai gepek fogadasara kiszolgalasara nem volt alkalmas. Vasut nem volt (most sincs). Sem a repternek, sem egyetlen nagyobb kikotonek nem volt uzemanyag terminalja hajok ill. repulok tartos allomasoztatasara.
Kiepitett utak csak Stanley, Bluff Cove es Fitzroy kozott (kb. 40km), ill. Goose Green es Darwin kozott (kb. 15-20km) voltak; ezenkivul csak foldutak, amik idojarastol fuggoen jarhatok.

4. A 3. pontbani adottsagok kihatasa Rosario-ra
A kudarc fo oka az volt, hogy a Rosario csak a Falkland szk. elfoglalasara es megszallasara koncentralt, de nem szamolt a megszallas fenntartasanak ktsg-eivel, nehezsegeivel, helyi viszonyokkal, es egy esetleges aktiv brit valaszcsapassal.

4.1 Az argentin TF 40 elso hullambeli partraszallas Stanley-tol ENY-ra es DK-re (1982.04.01-02., 57 fo RMC ellen 50 fo argentin spec. ops + 550 fo katona), ill. az argentin TF 60-e Grytviken-nel (South Georgia, 1982.04.03., 22 fo RMC ellen 100 fo argentin spec. ops) eredmenyekent a brit RMC erok megadtak magukat.

4.2 A fenti 2 partraszallas utan 1982.04.07-29. kozott meg hajokkal es legi uton, 1982.04.27-tol mar dontoen legi uton szallitottak Argentinabol gyalogos eroket es utanpotlast Stanley-be, de a kikoto es a repter kis fogadokepessege es az idojaras miatt ez is korlatozott volt.

4.3 A gyer uthalozat, infrastruktura, a terepviszonyok, es a helyismeret, szallito kapacitas, uzemanyag hianya miatt argentin reszrol nem tudtak pancelos eroket, ill. gepesitett eroket bevetni, ezert a szarazfoldi gyalogsagi vedelem Stanley, Fitzroy es Goose Green korul osszpontosult.

4.4 Argentin hadiflotta es legiero feladata 3 fo reszbol allt, amiknek nem tudott eleget tenni:
(a) felderiteni a brit csapasmero eroket meg a Falkland szk-hez erkezes elott (nem sikerult);
(b) a brit csapasmero eroket a Falkland szk-nel megsemmisiteni, ill. partraszallasukat megakadalyozni (nem sikerult);
(c) a mar Falkland-on levo sajat szarazfoldi eroket megvedeni (reszben sikerult), a partraszallt brit eroket legyozni vagy azok visszavonasat elerni (nem sikerult).

5. A 3. pontbani adottsagok kihatasa Corporate-re
UK reszrol a Corporate hadmuvelet 3 fo reszre tagolodott:

5.1 A csapasmero ero (Task Force 317 - TF317) Falkland szk-hez eljuttatasa, es utkozbeni utanpotlasa:
A TF 317 a 13,000 km-es utat 2 szakaszban, Ascension erintesevel (utantoltes, ill. a szallitmanyok atcsoportositasa) 1982.04.05-27. kozott tette meg.

5.2 A Falkland-szk-nel a brit tengeri es legi foleny kivivasa, es a szarazfoldi erok partraszallitasa:
London 1982.04.12-en a Falkland szk. korul 360km sugaru kort hadmuveleti zonava nyilvanitotta, amelyet 1982.04.28-ra sikerult teljesen "lezarniuk".
A TF317 elso felszini hajoi beerkezeset kovetoen eloszor South Georgiat deritettek fel es foglaltak vissza 1982.04.21-26. kozott.
A TF317 foeroi csapasmero tavolsagba erkezeset kovetoen kerult sor a TF 317, valamint az argentin legiero honi telepitesu eroi es az argentin TF 79 kozotti harcra, amely 1982.05.01-05.21. kozott - jelentos brit es argentin vesztesegek mellett - vegul a TF317 gyozelmevel, az argentin honi legiero visszavonasaval, es a TF 79 fenti hadmuveleti zonabol visszavonulasaval vegzodott.
A brit gyozelemhez ebben a szakaszban jelentosen hozzajarultak a brit GCHQ es az NSA egyuttmukodese kereteben az USA-tol kapott frissitett LANDSAT felvetelek a TF 79-rol, valamint a Chileben levo tuzfoldi figyeloallomasok.

5.3 A partraszallt brit erok vedelme es tamogatasa a Falkland szk. visszafoglalasaban:
Elso fazisban 1982.05.01-en 12 kulonbozo helyen partra tettek SAS felderitocsoportokat, amelyeket 05.15-21. kozott visszavontak.
A felderitesek alapjan 1982.05.21-en 2 helyen szalltak partra East Falklandon, es a hidfoket 05.22-27. kozott megerositettek.
1982.05.27-31. kozott kitortek a hidfokbol es K fele nyomultak elore Goose Green-ig es Mt. Kentig.
Stanleyt 1982.06.11-14. kozott foglaltak vissza.

Braddock ezredes. 2018.03.01. 14:23:52

Egyszerűen nagyobb flottával és több vadászgéppel érkeztek a britek. Ennyi.