Érdekes helyek. Érdekes szokások. Érdekes történetek.

A fagy, az arany és a kőolaj birodalma - Alaszka (első rész)

2018. március 26. - FuraTermék

A múlt heti, egzotikus országok sorozatának keretein belül Saint-Pierre és Miquelon szigeten tett látogatásunkat követően maradunk Észak-Amerikában; a célpont ezúttal az Amerikai Egyesült Államok legnagyobb területű (tizennyolc Magyarországnyi), ugyanakkor egyik legkisebb népességű tagállama (alig hétszázezer ember lakja), a (majdnem) örök fagy, az arany, a kőolaj és a kutyaszánhúzás otthona.

denali_mt_mckinley.jpg

Alaszka - és egyben Észak-Amerika - legmagasabb csúcsa, a 6190 méter magas Denali (korábbi hivatalos nevén Mount McKinley). (forrás: Wikipedia)

 

Lapozzunk tehát, és nézzünk szét Alaszkában!

Mielőtt belevágnánk...hogy megértsük, mennyire ritkán lakott vidék Alaszka (még napjainkban is): ha Magyarországnak akkora lenne a népsűrűsége, mint Alaszkának, az egész országban mindössze negyvenezer (!) ember élne. 

Észak-Amerika első lakói

Alaszkát bátran nevezhetjük Amerika legrégebben lakott területének, hiszen az első emberek - akik Ázsia felől, a Bering-földnyelven érkeztek a kontinensre - több, mint húszezer évvel ezelőtt jelentek meg errefelé. Az ő leszármazottaik az állam mai őslakosai: az aleutok, a különböző indián törzsek valamint az inuitok.

800px-grizzly_bear_fishing_brooks_falls.jpg

Alaszka igazi őslakója vadászat (halászat) közben. (forrás: Wikipedia)

 

És aztán innen dél felé haladva népesítették be Amerikát nem egy (és nem is kettő) virágzó kultúrát és civilizációt létrehozva - de ez már egy másik történet...

Az európaiak számára sokáig feltérképezetlen és ismeretlen vidék volt Alaszka, ez azonban nem tartotta fel a kelet felé fokozatosan előrenyomuló oroszokat: egyes források szerint már a 17. században meg-meglátogatták a környék őslakos (elsősorban az alaszkai szigetlánc aleut) falvait; hivatalosan azonban egy katonai földmérő, Mihail Gvozgyev által vezetett expedíció tagjai voltak az első fehér emberek Alaszkában (1732-ben jártak erre).

Maga az "Alaszka" kifejezés egyébként aleut eredetű, s "nagy föld"-et, illetve "szárazföld"-et jelent. A szó orosz közvetítéssel (Аляска) jutott el az európai nyelvekbe.

Orosz fennhatóság alatt

Később a híres dán orosz hajóskapitány Vitus Bering (akiről az Ázsiát Amerikától elválasztó tengerszorost is elnevezték később) is meglátogatta Alaszkát, amely a 18. század második felétől az Orosz Birodalom fennhatósága alá került. A gyarmati uralom megszervezésében és fenntartásában a haderő mellett hathatós szerepet játszott a részben a cár irányítása alatt álló Orosz-amerikai Társaság (Российско-американская компания) is.

Az Orosz-amerikai Társaságot az észak-amerikai orosz gyarmati kereskedelem megszervezésére és fenntartására hozta létre I. Pál cár 1799-ben. A társaság kizárólagos (monopol) jogot szerzett az alaszkai kereskedelem irányítására (ami elsősorban a prémvadászatot és -kereskedelmet jelentette. Természetesen a mindenkori cárok sem jártak rosszul: a cég árbevételeinek harmada őket illette.

800px-flag_of_the_russian-american_company_svg.png

Az Alaszkát egykoron uraló Orosz-amerikai Társaság lobogója. (forrás: Wikipedia)

 

A 18. század végén a spanyolok is kacérkodtak egy kicsit Alaszka meghódításának gondolatával, de talán az időnként betörő rettenetes hideg (vagy a cári hadiflotta felbukkanásának) hatására letettek ezen szándékaikról (az 1800-as évek elejére amúgy is elfoglaltak lettek: szerte gyarmatbirodalmukban spanyolellenes felkelések törtek ki).

800px-russian_sloop-of-war_neva.jpg

Orosz kolónia a Szent Pál-öbölben (ma Kodiak város). (forrás: Wikipedia)

 

Habár hatalmas területről volt szó (talán még orosz mércével is), mindössze néhány ezer orosz telepes élt az amerikai gyarmaton; többségük az 1799-ben megalapított gyarmati központban, Sitkában és környékén telepedett meg (egyébként a település mellett 1804-ben az oroszok megsemmisítő vereséget mértek a hatalmuk ellen lázadó őslakosok seregére), s elsősorban kereskedelemmel és prémvadászattal foglalkozott.

Egy remek üzlet

Az amerikaiak szemszögéből legalábbis

Az 1850-es évekre az oroszok észak-amerikai érdekeltségei egyre inkább tarthatatlanná váltak; a krími háborúban elszenvedett vereséget követően nem voltak abban a helyzetben, hogy katonai erővel védelmezzék meg Alaszkát a térségben előretörő britekkel és az egyre inkább ébredőfélben lévő óriással, az Egyesült Államokkal szemben, ráadásul a prémkereskedelemből származó bevételek is drasztikusan megcsappantak: a gyarmat az 1840-es évektől nettó veszteséget termelt a birodalmi kincstár számára.

1280px-alaska_purchase_hi-res.jpg

Az Egyesült Államok csekkel fizette ki a 7,2 millió dolláros vételárat Alaszkáért. (forrás: Wikipedia)

 

A két rosszabb közül a kisebbet választva az oroszok végül Washingtonnal kezdtek tárgyalásokba a terület eladásáról - a megbeszéléseknek ideiglenesen az 1861-ben kirobbanó amerikai polgárháború vetett véget -, amelyek eredményeképpen 1867-ben az Orosz Birodalom 7,2 millió akkori dollárért eladta Alaszkát az Amerikai Egyesült Államoknak.

7,2 millió 1867-es dollár nagyjából 113 millió mai dollárnak felel meg, ami 28 milliárd forint körül van. Három franciaországnyi terület ennyi pénzért - még a hülyének is megéri, nem?

czar_s_ratification_of_the_alaska_purchase_treaty_nara_299810_pdf.jpg

II. Sándor orosz cár rendelete Alaszka eladásáról. (forrás: Wikipedia)

 

Az üzlet a kedvező anyagi feltételek ellenére nem okozott osztatlan sikert az amerikai közvéleményben, a megállapodást tető alá hozó külügyminiszter után egyszerűen Seward jégszekrényének titulálták az új szövetségi területet.

Persze ők nem tudhattak arról, hogy milyen hatalmas kincsek rejtőznek az alaszkai föld mélyén...

Manapság egyébként egy félsziget és egy kisváros neve őrzi az egykori amerikai külügyminiszter emlékét Alaszkában.

nast_on_alaska.jpg

A korabeli amerikai közvélemény nem feltétlenül volt elragadtatva Alaszka megvásárlásának gondolatától. Az egyezményt tető alá hozó William H. Seward számtalan karikatúra főszereplője lett. (forrás: Wikipedia)

1867. október 18-án Sitkában megtartották az átadás-átvételi ceremóniát: a kivonuló oroszok átadták a helyőrséget a bevonuló jenkiknek, akik később tiszteletben tartották az ott maradó orosz lakosok jogait (gazdasági és vallási tekintetben egyaránt).

800px-alaska_purchase.jpg

Az adásvételi szerződés aláírásának pillanata festményen. Az egyezmény később hatalmas üzletnek bizonyult az amerikaiak számára. (forrás: Wikipedia)

 

Itt a vége a poszt első részének, folytatás egy hét múlva.

A bejegyzés trackback címe:

https://vilagbarangolo.blog.hu/api/trackback/id/tr4713780294

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

geegee · http://eszakonelunk.blog.hu 2018.03.27. 19:51:44

Haha, a szemét maci,amelyik várja, hogy a sült hala szájába repüljön...És az meg belerepül!
:-))))
Érdekes téma ez a terület-eladás.Nekem valahogy az tűnt volna logikusnak, hogy Kanadaé legyen.
Bár most így hirtelen nem is tudom, akkoriban mi volt Kanadával, de valszeg léteztek már... :-)

FuraTermék · www.furatermek.blog.hu 2018.03.28. 19:27:49

@geegee: Kanada éppen az orosz-amerikai üzlet idején kapott domíniumi (kb. autonóm területi) státuszt a Brit Birodalmon belül (az Alaszkával határos régiókban akkoriban még nem igazán volt megszervezett közigazgatás). Az angolok szerették volna megszerezni Alaszkát, de az oroszok akkoriban nem voltak éppen jóban Londonnal (a krími háborúban például csúnyán kikaptak tőlük).