Érdekes helyek. Érdekes szokások. Érdekes történetek.

A Szent Patrik-zászlóalj

Ír harcosok Mexikó szolgálatában

2018. április 19. - FuraTermék

Mai posztunkban ellátogatunk Mexikóba, hogy megismerkedhessünk az ország történelmének egy kevésbé ismert fejezetével (nem, nem Zorróról lesz szó). Nagyjából a 19. század közepén kirobbant (1848-1849-es) európai forradalmakkal és szabadságharcokkal egy időben zajlott ugyanis egy háború az Újvilágban, amelynek tétje névleg a szabadság, a demokrácia az igazság, valójában pedig a hatalmas és termékeny földterületek feletti uralom volt - s amelyben európai kivándorlók egy kis csoportja bátran szállt szembe az Egyesült Államokkal.

mexico_nebel.jpg

A végül a mexikóiak vereségével végződő, 1846-1848 között dúló mexikói-amerikai háború mindkét ország történelmében vízválasztónak tekinthető. Előbbiek ekkor veszítették el nagyhatalmi státuszukat, míg az amerikaiak ezekben az időkben lettek megkerülhetetlen hatalom a kontinensen. A képen amerikai csapatok láthatóak Mexikóvárosban. (forrás: Wikipedia)

 

Ismerkedjünk meg röviden a főként írekből álló, Mexikóért harcoló Szent Patrik-zászlóalj történetével!

Írek Amerikában

Napjainkban az Egyesült Államok népességének több, mint tíz százalékát ír felmenőkkel büszkélkedő emberek alkotják. Az írek a 19. század elejétől vándoroltak ki nagy számban az Újvilágba - a kivándorlás üteme az írországi burgonyavészt követő éhínség kirobbanását követően emelkedett meg igazán.

800px-emigrants_leave_ireland_by_henry_doyle_1868.jpg

A 19. század első felében - különösen az 1840-es években tomboló burgonyavész idején - több százezer ír döntött úgy, hogy kivándorol az Újvilágba. Többségük az Egyesült Államokat választotta. (forrás: Wikipedia)

 

Írország történetének egyik legsötétebb fejezete ez az időszak: a népesség ellátásában fontos szerepet játszó burgonya nagy része rothadt el még a földeken - emiatt több, mint egymillió ember halt éhen az 1840-es években, további több százezer pedig elhagyni kényszerült szülőföldjét.

Szóval mint írtuk volt, a 19. század első felében rengeteg ír vándorolt ki az Újvilágba: elsődleges céljuk az akkoriban a szárnyait bontogató Amerikai Egyesült Államok volt. Beilleszkedésük azonban nem volt zökkenőmentes: a jobbára protestáns amerikai fehér közösség a Rómát szolgáló, az új hazájukhoz nem túl hűséges pápistákat látta a többségében római katolikus vallású ír bevándorlókban. 

mexico_1824_equirectangular_projection.png

A 19. század első évtizedeiben Mexikó birtokolta Észak-Amerika egy jelentős részét. A hatalmas területekre szemet vetett a feltörekvő Egyesült Államok. (forrás: Wikipedia)

 

Ennek ellenére az írek szép számmal jelentkeztek az indián háborúkban edződő amerikai hadseregbe, hogy újdonsült hazájukat szolgálhassák.

A hadsereg döntően protestáns tisztikara szintén veszélyforrást látott az ír katonákban, ezért sokszor meglehetősen nehéz körülményeket teremtettek az ír újoncoknak.

Háború Mexikóval

A Szent Patrik-zászlóalj megszületése

1845-ben csatlakozott az Egyesült Államokhoz - annak egyik szövetségi államaként - a tíz évvel korábban Mexikótól függetlenné váló Texas. A vitás határok miatt hamarosan összecsapások törtek ki a határ menti mexikói és amerikai csapatok között, amelyet követően 1846-ban az amerikai Kongresszus megüzente a háborút a déli szomszédnak.

800px-comandante_john_riley_1848_bust_mexico.jpg

John Riley, a Szent Patrik-zászlóalj alapító-parancsnokának mellszobra Mexikóban. (forrás: Wikipedia)

 

Még a háború előtt (majd annak kirobbanását követően is) a - finoman fogalmazva - hátrányos megkülönböztetést elszenvedő ír-amerikai katonák egy része úgy döntött, hogy otthagyja az Egyesült Államok hadseregét, s inkább délre, Mexikóba távozik. 

Számos dezertőrt azzal csábítottak Mexikóba, hogy később majd letelepedhetnek és földtulajdonhoz juthatnak az országban.

A dezertőr ír katonákat, valamint néhány külföldi (katolikus) önkéntest fogott össze egyetlen alakulattá egy John Patrick Riley nevű férfi, akinek irányítása alatt 1846-ban a Mexikói Hadsereg kötelékén belül megalakult a Szent Patrik-zászlóalj (Saint Patrick's Battalion / Batallón de San Patricio).

erin_go_bragh_banner_svg.png

A Szent Patrik-zászlóalj zászlaja. (forrás: Wikipedia)

 

Az Írország védőszentjéről elnevezett, mintegy kétszáz főből álló zászlóalj mottójául az "Írország mindörökké" szlogent választották.

A harcok sűrűjében

ustroopsmarchonmonterrey.jpg

A monterreyi csatában kezdetben a mexikóiak (köztük a Szent Patrik-zászlóalj ír katonái) álltak győzelemre - végül azonban az amerikaiak nyerték meg az ütközetet. (forrás: Wikipedia)

 

A Szent Patrik-zászlóalj már a háború kezdeti időszakában számos ütközetben vett részt (többek között a monterrey-i csatában) a mexikói hadsereg tiszteletbeli őrnagyának, John Riley-nak a parancsnoksága alatt. Igazán nem a sokszor hősiesen helyt álló mexikói-ír katonákon múlt, hogy a háborút új, választott hazájuk végül nem tudta megnyerni: az amerikaiak két év alatt vereséget mértek Mexikóra - a háború végén már amerikai katonák masíroztak a főváros, Mexikóváros utcáin.

800px-battle_of_churubusco2.jpg

Csata közben. (forrás: Wikipedia)

 

A kezdetben tüzérségi, majd gyalogsági alakulatként szolgáló Szent Patrik-zászlóalj számos tagja esett amerikai fogságba - egy részük (mint dezertőr) végül az amerikaiak bitófáin végezte.

george_ballentine_mexican-american_war_-2.jpg

A Szent Patrik-zászlóalj egy katonája a háború vége felé. (forrás: Wikipedia)

 

A Mexikóváros eleste előtt, 1847. augusztus 20-án megvívott churubuscói csatában a zászlóalj több, mint hetven tagja esett el, s több tucatnyian estek amerikai fogságba.

Végül a Mexikó és az Egyesült Államok között megkötött békeszerződés (Guadalupe Hidalgói békeegyezmény) értelmében az amerikai fogságban tengődő - még életben lévő - ír veteránokat átadták Mexikónak.

A hálás (?) utókor

A háborút követően nem sokkal a Szent Patrik-zászlóaljat feloszlatták - a káoszba süllyedő Mexikó a továbbiakban nem tudta (és nem kívánta) fenntartani a külföldi önkéntesek alakulatát, ahogyan az ígért földjutalmak többsége is csak ígéret maradt. 

800px-irishsoldierschurubuscodf.JPG

A churubuscói csatában részt vevő ír katonák névsora egy emléktáblán. (forrás: Wikipedia)

 

Riley őrnagy végül a háború után két évvel, 1850 augusztusában halt meg - földi maradványai azóta is Mexikóban, a veracruzi székesegyházban nyugszanak, miközben szeretett zászlóaljáról utolsó (igazi?) hazájában számos emléktábla és utcanév (Mexikóvárosban például az "Ír mártírok útja" néven) emlékezik meg.

Alább a Szent Patrik-zászlóalj (egyik) dala:

A Szent Patrik-zászlóaljról (és John Riley-ról) 1999-ben Egy bátor ember címmel hollywoodi film is készült - manapság már az Egyesült Államokban is az ír dezertőrök hősiességét emelik ki, mintsem esetleges (erősen vitatható) áruló mivoltukat.

A bejegyzés trackback címe:

https://vilagbarangolo.blog.hu/api/trackback/id/tr6813810190

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.