Érdekes helyek. Érdekes szokások. Érdekes történetek.

A jom kippuri háború (első rész)

Leszámolás a Közel-Keleten

2018. április 23. - FuraTermék

Háborús kvázi-sorozatunkban (amely során korábban megismerkedtünk a falklandi és a paraguayi háborúk történetével) meglátogatjuk a Föld talán legnagyobb puskaporos hordóját, a Közel-Keletet, hogy felidézzük Izrael történetének egyik legvéresebb összecsapását - a függetlenségi háborút leszámítva sem azelőtt, sem azóta nem állt olyan közel a zsidó állam a teljes vereséghez, mint 1973 októberének (számukra) sötét napjaiban.

392px-raising_the_ink_flag_at_umm_rashrash_eilat.jpg

Izrael függetlenségének kikiáltását követően a környező arab államok hadseregei megtámadták a zsidó államot. A harcokból végül utóbbi került ki győztesen. (forrás: Wikipedia)

 

A "Tovább" gombra kattintás után ismerkedjünk tehát meg a jom kippuri (vagy más néven ramadáni, még másabb néven októberi) háború történetével. Mivel megint elég hosszúra sikeredett a történetmesélés, az alaszkai után ezt a posztot is két részben közöljük.

Forrongó vidék

A Közel-Kelet soha nem volt a béke földje - amióta él itt ember, azóta folytat harcokat a térség különböző erőforrásaiért (ivóvíz, termékeny területek, satöbbi). Az előzmények felvázolására százezer kötetnyi terjedelem sem lenne elég; mai posztunk szempontjából a legfontosabb, hogy a második világháborút követően a britek által uralt Palesztinába bevándorló zsidók a saját kezükbe vették sorsuk alakítását: Dávid Ben-Gúrión későbbi miniszterelnök 1948. május 14-én kikiáltotta Izrael Állam függetlenségét - amit a környező arab államok (Egyiptom, Transzjordánia, Libanon, Szíria, Irak, Szaúd-Arábia) nem néztek jó szemmel. Nagyon nem.

400px-yom_kippur_war_map_svg.png

Izrael által ellenőrzött területek az 1967-es és az 1973-as háborút követően. Világos szín: izraeli területek az 1967-es háború előtt; világosbarna (krémszín): Izrael által az 1967-es háborúban elfoglalt területek; sötétbarna színek (Egyiptomnál és Szíriánál): Izrael által a jom kippuri háborúban ideiglenesen elfoglalt, majd kiürített területek. (forrás: Wikipedia)

 

Másnap megindult az arab erők offenzívája a frissen függetlenné váló zsidó állammal szemben; hosszú és véres harcokat követően végül nem érték el céljukat (az ellenség tengerbe gázolását), ugyanakkor az izraeliek jelentős területeket szereztek (ahonnan több százezer palesztinai arab kénytelen volt elmenekülni).

Transzjordánia ugyanekkor - bizonyára (csak és kizárólag!) a helyi arab közösségek támogatása érdekében - rátette a kezét a Nyugati Partra (Ciszjordánia) és a minden fél számára történelmi-kulturális-vallási jelentőséggel bíró Kelet-Jeruzsálemre, míg Egyiptom rendkívül elegánsan a Gázai övezetet szállta meg.

1956-ban az izraeliek részt vettek a Franciaország és az Egyesült Királyság által szervezett egyiptomi kiránduláson (szuezi válság), 1967-ben pedig - mintegy megelőző jelleggel - tönkreverték a környező arab államok (Egyiptom, Jordánia és Szíria) erőit, közben megszállták Ciszjordániát, Kelet-Jeruzsálemet (Jordánia kárára), a Golán-fennsíkot (aminek Damaszkuszban nem örültek), valamint egyáltalán nem mellékesen a Gázai övezetet és az egész Sínai-félszigetet (Nasszer egyiptomi elnök legnagyobb bosszúságára).

soldiers_western_wall_1967.jpg

Az 1967-es hatnapos háborúban Izrael megsemmisítő vereséget mért a környező arab államokra, s elfoglalta a mindkét fél számára vallási és kulturális szempontból is kiemelkedően fontos Kelet-Jeruzsálemet, ahol többek között a zsidók számára szent Nyugati (vagy Sirató) fal, a muzulmánoknak fontos al-Aksza mecset, valamint a keresztények számára fontos Szent Sír-templom is található. A fényképen a Kelet-Jeruzsálemet elfoglaló izraeli katonák egy csoportja látható a Siratófalnál. (forrás: Wikipedia)

 

A hatnapos háborúként ismert konfliktus során az izraeliek meglepetésszerű légitámadásaiban már az első órában, javarészt a földön megsemmisítették szinte a teljes egyiptomi légierőt (Fókusz-hadművelet), így nem csak a légi fölényt, de szinte a teljes légi uralmat megkaparintották, amely kulcsfontosságúnak bizonyult a következő napok szárazföldi összecsapásai során - ahol a zsidó állam vadászbombázói (és az általuk oltalmazott harckocsik) egymás után semmisítették meg az ellenséges páncélosokat, így biztosítva az előrenyomulást.

Bosszú a küszöbön

Izrael tehát 1967-ben alaposan megverte arab ellenfeleit, amelynek ők értelemszerűen nem nagyon örültek. Egyiptom és Szíria néhány év alatt a Szovjetunió hathatós támogatásával újjászervezte haderejét (többek között több száz korszerű vadászrepülőgépet és légvédelmi rendszert kaptak Moszkvától), s szinte égtek a bosszúvágytól (és nem csak a vezetők, hanem az átlag polgárok is). A Szuezi-csatorna mentén, illetve a Golán-fennsíkon lévő 1967-es fegyverszüneti vonalaknál eközben napi szintűvé váltak a kisebb-nagyobb összecsapások (az egymás felmenőinek hangos felemlegetéséről és szidalmazásáról nem készültek számszerű feljegyzések, olyan gyakoriak voltak).

anwar_sadat_cropped.jpg

Anvar Szadat, Egyiptom elnöke a jom kippuri háború idején. Szeretett volna revansot venni az 1967-ben elszenvedett vereségért. (forrás: Wikipedia)

 

A zsidó állam hadserege (hivatalosan Védelmi Erők, azaz a Cáhál) 1967 után a Szuezi-csatorna keleti partja mentén létrehozott egy háromszázmillió dolláros védelmi vonalat - Bar-Lev-vonal -, amelybe kisebb-nagyobb erődöket integráltak (összesen huszonkettőt). Ezek egyikét a magyar fővárosról Budapest-erődnek nevezték el.

800px-golda_meir2.jpg

Golda Meir, Izrael első női miniszterelnöke, akit a titkosszolgálatok túl későn figyelmeztettek a küszöbön álló arab támadásról. (forrás: Wikipedia)

 

Az Anvar Szadat által irányított egyiptomi és a Háfez el-Aszad (a mai Szíriát irányító Aszad elnök apja) nevével fémjelzett szíriai vezetés végül megegyezésre jutott: egy összehangolt offenzíva keretében megtámadják az izraelieket, akiket reményeik szerint rövid időn belül bele tudnak szorítani a Földközi-tengerbe, egyszer s mindenkorra megválaszolva és lezárva azt a kérdést, hogy ki is ellenőrizheti a Szentföldet.

israeli_tank_battles_egyptian_forces_in_the_sinai_desert_flickr_israel_defense_forces.jpg

Az izraeli haderőben a légierő mellett harckocsizó fegyvernemnek volt a legnagyobb presztízse. Minden bizonnyal a fent látható, brit gyártmányú Centurion tank legénysége is készen állt arra, hogy bármi áron megvédje a hazáját. (forrás: Wikipedia)

 

1973 szeptemberére tehát felsorakoztak a támadó erők (több, mint százezer katona és ezernél is több harckocsi), az offenzíva kezdetét pedig a zsidók egyik legfontosabb ünnepének, Jom kippurnak az első napjára előestéjére időzítették.

egyptianbridge.jpg

Az egyiptomiak a támadás kezdeti időszakában az egész Szuezi-csatorna mentén pontonhidakat létesítettek, hogy az ezen előrenyomuló páncélos erőik el tudják söpörni az izraeli védelmet. Nyugodtan tehették ezt, hiszen a csatorna már hosszú ideje le volt zárva a kereskedelmi hajóforgalom elől. (forrás: Wikipedia)

 

Nem véletlenül - tesszük hozzá: az ilyen nagy ünnepeken az izraeli haderő állományának nagy részét szabadságolták, így például a Bar-Lev-vonalban is minimális létszám (alig néhány száz katona) tartózkodott.

800px-bar_lev_line_with_prisoners.jpg

A háború nem indult túl jól Izrael számára: izraeli katonák egyiptomi hadifogságban. (forrás: Wikipedia)

 

Az izraeli hírszerzés túl későn észlelte a veszélyt - Golda Meir miniszterelnök-asszony ugyan utasítást adott a mozgósításra (nem egy történet szól arról, hogy az ilyen ünnepeken Izraelben szokásos médiacsend miatt a tartalékosok egy részét futárok értesítették és szedték össze a zsinagógákból és otthonaikból), azonban elkéstek: 1973. október 6-án délután az egyiptomi haderő megindította nagyszabású offenzíváját (Badr-hadművelet) az izraeliek ellen.

A már említett Budapest-erőd védői azonban kitartottak a sokszoros egyiptomi túlerővel szemben: két alkalommal (október 6-án és 15-én) is megakadályozták az erőd elfoglalását, így megmaradva szálkaként az ellenség hátában.

800px-degel_maoz.jpg

Az egykoron Budapest-erődnél lobogó, golyók lyuggatta Dávid-csillagos izraeli zászló, amely jelenleg a latruni páncélosmúzeumban van kiállítva. (forrás: Wikipedia)

Itt van vége a poszt első részének. Folytatás egy hét múlva.

A bejegyzés trackback címe:

https://vilagbarangolo.blog.hu/api/trackback/id/tr7013841290

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Insurgent 2018.04.25. 08:04:43

Izrael mindeni eddigi háborújában győzni tudott: megvédte magát 1949-ben, amikor sokszoros túlerővel állt szemben, 1956-ban, 1967-ben, 1973-ban és 1975-ben is, plusz mindhárom intifáda alatt: 1987-ben, 2000-ben és 2017-ben. Senki nem harcolt annyit, mint ők.

Jagdpanther 2018.04.25. 11:31:21

@Insurgent: Akkor epp ideje lenne ha veszitenenek vegre

martineden 2018.04.25. 13:21:19

@Jagdpanther: Mert ,neked jobb az iszlam, hulyegyerek?

Piri és Barkas 2018.04.25. 13:21:59

Éljen Izrael, az egyedüli demokrácia a közel-keleten !!!

Jagdpanther 2018.04.25. 13:37:08

@martineden: Eloszor eltakarodhatnanak a zsidok, aztan a masik bucka lako barmok ( muzlim)
A tortenelem megismetli onmagat.. naluk( nalatok?) most jott el ez az egymas irtasa amit europaban meg mindenhol par szaz eve lezavartak.

FuraTermék · www.furatermek.blog.hu 2018.04.25. 13:53:19

Szeretném felhívni a tisztelt kommentelők figyelmét az alapvető udvariassági és jogi szabályok betartására.

Köszönöm.

project640 2018.04.25. 15:44:25

@Piri és Barkas: őőőő ... szerintem Jordánia semmivel sem anti-demokratikusabb ország, mint Izrael .... mellesleg az arab országok közül pont az a Szíria volt a legfelvilágosultabb arab ország, amelyet pont a legkorruptabb, legiszlámabb, leggazdagabb arab államok (Szaúd-Arábia, Quatar) vittek polgárháborúba :-(

Segna 2018.04.25. 15:57:50

Egy kicsit úgy voltam ezzel a bejegyzéssel, mint a NatGeo első magyar nyelvű számával - csalódást okozott. Sok kép, minimális szöveg, kevés információs tartalom. A ritkán látható képeken túl, magáról a háborúról érdemben nem sokat írtál... konkrétan semmit. Megindult az offenzíva, egy kép a fogságba esett katonákról, ergo az arabok kezdtek jobban...
ezért kár volt ketté választani, győztük volna az információ feldolgozást.
A kereszthivatkozás pedig a Wikipédia? Komolyan? Ennyi?
Ezért kár volt megírni a bejegyzést, csak teret engedtél az zsigeri kommentelőknek egy kis jóízű fröcsögésre.
pl." Bosszú a küszöbön
Izrael tehát 1967-ben alaposan megverte arab ellenfeleit, amelynek ők értelemszerűen nem nagyon örültek."
Ennyit gondolsz a háború okairól? Bosszú? Nyilván van egy ilyen érzelmi vonulata is de ne nézzük már ennyire le az arab államokat, hogy csak ennyi, ok lehet egy háborúra. Tessék egy kicsit dolgozni, utána nézni miért fontos pl. a Golan FENNSÍK (mit lehet vele belátni, belőni) milyen a Gázai övezet etnikai összetétele, milyen a Jordan folyó felhasználása, mi függ ettől, stb.
Ez így kevés. Ha már fordítasz, légy kedves a térképet is. Ha meg mindenki tud ennyire angolul, akkor miért is fáradtál, néhány kép, aztán 1-2 link és jó napot!

Szép az idő menjünk inkább napozni, ki a francot érdekelnek már ilyen térben és időben távoli dolgok?
remélem a folytatás izmosabb és szakszerűbb lesz!

FuraTermék · www.furatermek.blog.hu 2018.04.25. 16:44:15

@Segna: Köszönöm az észrevételeket. A blog tematikájából adódóan nem akartam nagyon mélyen belemenni a konfliktus hátterébe (hogy a folytatás fog-e tetszeni, majd meglátjuk :-) ).

Ami a bosszút illeti - nyilván sokkal mélyebb geopolitikai okok (is) vezérelték az arab államok vezetőit (nem is beszélve a hidegháborús szembenállásról), s nem csak egyszerű bosszúról volt szó; az egyszerű kairói vagy éppen damaszkuszi lakos számára azonban utóbbi sokkal könnyebben eladható volt (mint mindig, minden háborúban - az érzelmek fontosak).

Lazarbibi 2018.04.25. 20:40:44

Az 1967-es háborúban már komoly szerep jutott az elektronikai hadviselésnek, konkrétan az döntötte el. A különböző zavaró rendszerek teljesen kiiktatták az egyiptomi légvédelmet. 1973-ra az arabok már felkészültek az újfajta harcmodorból, és ennek meg is lett az eredménye.

Insurgent 2018.04.25. 20:58:37

Tegyük hozzá: mindegyik háborúban a környező országok támadtak Izraelre, agredszorként. Például Egyiptom, Szíria, Jordánia, Libanon. NEM Izrael kezdeményezte a harcokat. A másik: mindig sokkal nagyobb létszámú ellenfél indult meg és az esélyek Izrael ellen szóltak. Mégis győzni tudott. Ma fejlett haditechnikája miatt rendelkezik a világ egyik legütőképesebb hadseregével.

Midbár 2018.04.26. 08:00:23

Jom kipurnak csak "első napja van", mert egynapos ünnep. A futárokra azért is szükség volt, mert ezen az egyetlen napon Izraelben teljesen megáll az élet, még a repülőtér sem működik, nincs tömegközlekedés, tv, rádió, minden zárva van ,senki sem dolgozik. Ilyen kor még a legvallástalanabbak nagy része is zsinagógába megy. A riasztás másik módja az volt, hogy egy nem használt rádiófrekvenciára hangoltáka lakosok a rádióikat, amely nem sugárzott adást, csak háborús riadó esetén.

FuraTermék · www.furatermek.blog.hu 2018.04.26. 10:04:26

@Midbár: Köszönöm az észrevételt és a kiegészítést.

dez01 2018.04.26. 12:22:10

Egyiptomnak jól tudom hgoy több mint 2000 M1A1 Abrams tankja van? Bár valószínűleg van "hátsó ajtó" a szoftverükben, csak nehogy orosz segítséggel valahogy kikapcsolódjon....

Pizsera Kelemen 2018.05.01. 11:23:50

Olyan szorult helyzetbe került Izrael ,hogy felrakták a készenléti gépekre az addig elkészült tucatnyi izraeli atombombát.Ha igaz.De igaz is lehet,hiszen egy kicsi, rosszul védhető országról van szó.

FuraTermék · www.furatermek.blog.hu 2018.05.01. 14:09:10

@dez01: Egyiptom nagy mennyiségben szerzett be és tart rendszerben korszerű nyugati haditechnikát - azért arra az Egyesült Államok odafigyelt, hogy a legkorszerűbb fegyvereket ezekhez a technikákhoz (mondjuk nagy hatótávolságú légiharcrakéták az F-16-osokra) már ne adja át - a franciáknak meg az oroszoknak, akik újabban beszállítói lettek Egyiptomnak, már nem nagyon vannak ilyen aggályaik.

FuraTermék · www.furatermek.blog.hu 2018.05.01. 14:10:22

@Pizsera Kelemen: Igaz lehet, viszont nem biztos, hogy az atomcsapásokkal - akár közvetlenül a fronton, akár az arabok hátában, a nagyvárosokban következik be - meg tudták volna akadályozni az összeomlást (pláne, ha ez esetleg szovjet válaszcsapást von maga után).

Nancsibacsi 2018.05.02. 09:36:12

@Insurgent: "Ma fejlett haditechnikája miatt rendelkezik a világ egyik legütőképesebb hadseregével. "
Na ja - meg az USA pénzével. Úgy nem nehéz háborúzni, hogy kapsz ajándékba akkora hadiköltségvetést, mint ami az összes szomszédodnak összesen nincs.