Érdekes helyek. Érdekes szokások. Érdekes történetek.

I Szunsin - a tengerek ura

2018. június 18. - FuraTermék

Azokban az időkben, amikor a Habsburg Birodalom Duna menti tartományai éppen véres háborút vívtak Magyarország területén az Oszmán Birodalom erőivel (tizenöt éves háború), több ezer kilométernyire Európától, Kelet-Ázsiában egy kicsiny ország szintúgy elkeseredett harcot folytatott a földjét megszállni kívánó idegenekkel szemben. Ezekben az időkben tevékenykedett az ország máig egyik (ha nem a) legnagyobb hadvezére és nemzeti hőse, aki a hagyományokkal ellentétben nem tábornok, hanem tengernagy (admirális) volt. 

b125_6.jpg

Az I Szunsin-híd Dél-Koreában (forrás: bridgeinfo.net)

 

A helyszín (blogunk történetében már sokadjára) Korea - vagy ahogy akkoriban ismerték: Csoszon -, az idegen betolakodók (már nem először és nem utoljára) a japánok, a híres tengernagy pedig: I Szunsin (이순신). 

Véres háború a Koreai-félszigeten

Avagy az Imdzsin-háború

1592-ben Japán vezetése (gyakorlatilag a császár helyett kormányzó Tojotomi Hidejosi nagyúr) elhatározta, hogy erős hadiflottája és hadserege segítségével uralma alá hajtja a Koreai-félszigetet, amelyre a szigetlakók hajlamosak voltak egyfajta hátsó kertjükként (vagy homokozójukként) tekinteni. 

busanjinsunjeoldo.jpg

A japánok célja a Koreai-félsziget elfoglalásával egy támaszpont kiépítése volt, hogy később innen kiindulva foglalhassák el Kínát. 1592-ben hatalmas haderőt (egyes feljegyzések szerint kétszázezer főt) tettek partra a félsziget déli részén, Puszan városánál. (forrás: Wikipedia)

 

A fő cél természetesen nem Korea volt, hanem a szomszédos, Ming-dinasztia által uralt Kína, amely igazi kincsesbányának számított akkoriban (is) - Korea egyfajta ugródeszkaként, kiindulópontként szolgált volna a Középső Birodalom elleni invázióhoz.

Az ekkor még virágzó kapcsolatoknak köszönhetően korszerű európai fegyverekkel (muskétákkal) felszerelt japán csapatok (több tízezer fő) végül partra szálltak a félsziget déli részén (a mai Puszan vidékén), s gyorsan nyomultak előre észak felé: a gyengén felszerelt és kiképzett csoszoni hadsereg nem tudta megállítani őket. A kínai erősítés már úton volt (Kína és Korea akkoriban éppen szövetségesek voltak), de addig is tenni kellett valami, ha nem akarták, hogy a felmentő sereg egy japánok által uralt Koreát (Csoszont) találjon.

A hadiflotta akcióban

Ekkor az I Szunsin tengernagy parancsnoksága alatt álló egyesült csoszoni hadiflotta megtámadta a japán armadát: a tengeren nem érvényesült a japánok fölénye, sőt; a koreaiak által használt, teknősbéka alakú, részben már páncélozott, messzehordó ágyúkkal felszerelt hadihajók segítségével hamarosan megverték a felkelő nap országának flottáját.

1.jpg

I Szunsin tengernagy, Korea egyik legnagyobb nemzeti hőse (1545-1598). (forrás: Wikipedia)

 

A teknősbéka hajókat nem a japán háború idején találták fel: Koreában a 15. századtól egészen a 19. századig alkalmazásban voltak.

A változást mégis I Szunsin több újítása hozta el, ugyanis a hajók fedélzete felé egy tüskékkel "ékesített" tetőzetet emeltetett, amely megóvta a legénységet az ellenség nyílzáporától és tüzétől (a japán tengerészek fő fegyverzete a már említett muskéta és a kard volt), ugyanakkor gyakorlatilag lehetetlenné tette a megcsáklyázást, amit a kor tengeri csatáiban gyakran használtak.

800px-turtle_boat.jpg

A csoszoniak az úgynevezett teknősbéka hajóknak köszönhették tengeri sikereiket - egyfajta úszó erődökként a háború elején gyakorlatilag legyőzhetetlenek voltak a japánok számára. (forrás: Wikipedia)

 

Az I-féle teknőshajókat felszerelték egy sárkányfejjel is, amely vagy ágyútűzzel köszöntötte az ellenséget, vagy pedig füstöt okádott - a csoszoniak legnagyobb megelégedésére és a japánok őszinte rémületére.

I összesen négy tengeri hadjáratot vezetett 1592 folyamán a Koreai-félsziget déli partvidéke mentén; volt olyan csata, amelyben száz (!) ellenséges hajót pusztított vagy foglalt el saját veszteség nélkül - a koreai hadihajók gyakorlatilag lehetetlenné tették további utánpótlás átszállítását a félszigetet Japántól elválasztó tengerszoroson. 

korea-seoul-war_memorial_2611-06_turtle_ship_dragon_head.jpg

A teknőshajók orrára szerelt sárkányfej nem csak füstöt, de tüzet is okádhatott. (forrás: Wikipedia)

 

A háború sűrűjében

1592-1593 fordulóján tehát a közben beérkező kínai császári erők segítségével a koreaiak visszaszorították a japánokat a félsziget északi részéből (a korábban elesett Phenjant is sikerült felszabadítani), a következő években pedig változó intenzitással folytak az összecsapások.

page1-776px-admiralyisunshincampaigns1592_pdf.jpg

I Szunsin 1592-es tengeri hadjáratai gyakorlatilag megbénították a japánok számára az utánpótlás szállítását a Koreai-félszigetre. Az összecsapások során minimális saját veszteség mellett több száz japán hajót süllyesztettek el. (forrás: Wikipedia)

 

1597-ben I Szunsint néhány jóakarójának köszönhetően árulással vádolták meg (konkrétan azzal, hogy összejátszott a japánokkal a Csoszon-dinasztia megdöntésére ami rendkívül életszerű elképzelés lehetett...), s egy Szöul melletti erődbe zárták - még ugyanebben az évben a japánok egy újabb, megsemmisítő erejű támadást indítottak.

navalzhugenu2.jpg

A korabeli tengeri csaták rendkívül véresek lehettek a sok közelharc miatt. (forrás: Wikipedia)

 

1597 augusztusában a japánok kelepcébe csalták, majd tönkreverték a közel háromszáz hajóból álló, I tengernagy nélkül felálló koreai flottát - a tengernagyot gyorsan kiengedték a börtönből, mielőtt az utolsó hajókat is elvesztették volna...

800px-turtleship1795.jpg

Teknőshajó egy 18. századi ábrázoláson. A sárkányfejnek még akkoriban is nagy jelentősége volt. (forrás: Wikipedia)

 

I Szunsin a szabadulását követően mindössze 13 hajóval és alig 200 képzett tengerésszel nekiveselkedett a (majdnem) lehetetlennek és szembeszállt a japán flottával: 1597. október 26-án a Mjongnjang-tengerszorosban megsemmisítő vereséget mért apró hajóhadával a 330 japán hajóból álló flottára: saját becslései szerint legalább 30 japán hajót elsüllyesztett, miközben a hajókon tartózkodó katonák közel fele megsebesült vagy meghalt. 

Az utolsó csata - a hálás utókor

800px-admiralyi-busantower.jpg

I Szunsin tengernagy szobra Puszanban, Dél-Korea második legnagyobb városában. (forrás: Wikipedia)

 

Két hónappal később, 1598 decemberében vívta meg I tengernagy az utolsó csatáját: a kínai hajókkal megerősített csoszoni flotta a Norjang-szorosi-csatában újabb vereséget mért a japánokra: flottájuk harmada hullámsírba merült.

Csoszon népe számára azonban üröm volt az örömben, hogy az ötvenhárom éves nemzeti hős, I Szunsin tengernagy is meghalt az ütközetben.

Japán ezt követően lemondott a Korea (és Kína) feletti uralomról: Tojotomi Hijedosi, a felkelő nap országának kvázi vezetője halálos ágyán döntött az inváziós erők visszavonásáról.

coree_du_sud_5_won_representant_le_geobukseon_bateau_tortue.jpg

Teknőshajók az öt vonos érmén. (forrás: Wikipedia)

 

A következő kétszázötven évre - a Tokugava-sógunátus uralma alatt - Japán teljesen elzárkózott a külvilágtól.

A tengernagy Korea nemzeti hőse lett - egy szimbólum, amely a félsziget nagyságát és egységét, valamint a koreaiak hadtudományok terén való jártasságát jelképezi; ugyanakkor az egykori ellenség, Japán tengerésztisztjei körében is nagy népszerűségnek örvendett a 19-20. század fordulóján. Az oroszok felett az 1905-ös cusimai csatában hatalmas győzelmet arató japán parancsnok, Tógó tengernagy például azt vallotta, hogy őt (mármint Tógót) össze lehet hasonlítani például az angol Nelson admirálissal, de I Szunsinnal bűn lenne, mert hozzá fogható tengerésztiszt nem volt még egy a Földön - és nem is nagyon lesz (tesszük hozzá mi).

togo_heihachiro_1907.jpg

A Kelet Nelsonja: Tógó Heihacsiró tengernagy, aki I Szunsint tartotta példaképének. (forrás: Wikipedia)

 

A Koreai Köztársaságban (Dél-Koreában) számos szobor és tér viseli a tengernagy nevét, 2012 óta pedig egy, a félsziget déli részén épített függőhíd is I Szunsinnak állít emléket (továbbá nagyszabású mozifilmet is forgattak a történetéről, amely számos magyarországi rajongót is szerzett magának).

1024px-roks_yi_sunshin_ddh-975.jpg

Napjainkban az ismét magára találó, a térség egyik legerősebbjeként számon tartott dél-koreai haditengerészet fenti képen látható rombolója viseli büszkén I Szunsin nevét. A hajó fő feladata az ellenséges hajók és tengeralattjárók felkutatása és elpusztítása. (forrás: Wikipedia)

 

A bejegyzés trackback címe:

https://vilagbarangolo.blog.hu/api/trackback/id/tr4313908640

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Kullancs1983 2018.06.20. 22:28:37

Mikre nem bukkan az ember..:)
A félreértés oka az lehet, hogy I Szunsin a szárazföldieknél kezdte, és katonai kormányzóként került egy tengerparti körzet élére, ahol aztán hajózni kezdett. Talán.

peetmaster · http://nemdohanyzom.blog.hu 2018.06.21. 11:13:11

A népszerű Age of Empires 2 játékban egy pálya állít emléket neki.

David Bowman 2018.06.21. 21:34:25

Érdekes, hogy Európában nem terjedt el se a teknőchajó, se a kínai vitorla. Látszólagos előnyük mellett sok hátrányuknak is kellett lennie, ha a fehérek könnyedén verték a sárgákat.