Érdekes helyek. Érdekes szokások. Érdekes történetek.

Északi testvéreink: a számik

2018. június 25. - FuraTermék

Ha jobban belegondolunk, a Barangolás-blogon még nem foglalkoztunk a finnugor rokonsággal (pedig téma azért akad bőven). Mea culpa, mea maxima culpa, Kedves Olvasók!

1024px-suorvajaure_in_stora_sjofallet_park.jpg

Észak-Svédország (is) a számik otthona. (forrás: Wikipedia)

 

Mai posztunkban megpróbálunk valamennyit köszörülni a csorbán: következzenek tehát északi testvéreink, a számik (lappok)!

Hogyan is nevezzelek?

Először is tisztáznunk kell, hogy kikről is van szó: az uráli nyelvcsalád finnugor nyelccsoportjának finn-permi ágába (azon belül is a finn-volgai csoportba) tartozó lapp nyelveket beszélő emberek Észak-Európa legészakibb vidékén élnek - négy ország (Finnország, Svédország, Norvégia és Oroszország) területén. 

800px-locationsapmi.png

A számi közösségek lakóhelye Észak-Európában - négy ország területén osztoznak. (forrás: Wikipedia)

 

Érdekesség, hogy antropológiai (embertani) szempontból a lappok különböznek a többi finnugor néptől: testmagasságuk alacsonyabb, mint mondjuk egy átlag magyaré vagy finné, és hajuk színe is leggyakrabban sötét. 

A legvalószínűbb, hogy nyelvcsere útján jutottak nyelvükhöz. 

e_w_borg_alphabet_1859.jpg

19. századi segítség azoknak, akik inari számi nyelven szeretnének megszólalni. (forrás: Wikipedia)

 

Magyarországon leginkább lappokként ismertek, ők maguk azonban számiként (sámit, sámi, esetleg saami) hivatkoznak magukra, s ha nem akarunk egy lappot számit megsérteni, akkor a népét hívjuk lappnak száminak.

Rövid történelem

Nem a számik történelme rövid, hanem ezen blog terjedelme...

A hagyományosan nomád életmódot folytató számik több ezer évvel ezelőtt valószínűleg mai lakhelyüknél jóval délebbre éltek - pontosabban vándoroltak. Észak-Európa legészakibb vidékeit valószínűleg bő kétezer évvel ezelőtt érték el (amikor a Római Birodalom a fénykorát élte). Ekkortól tértek át a zord éghajlati viszonyokat jól viselő rénszarvas tenyésztésére is.

800px-saami_family_1900.jpg

Norvégiai számik a 19-20. század fordulóján. (forrás: Wikipedia)

 

A középkorban a számik a feltörekvő viking-keresztény államok, Norvégia és Svédország fennhatósága alá kerültek (bár ez a nomád embereket valószínűleg nem nagyon zavarta, és az az igazság, hogy a nevezett két ország urai is mással voltak elfoglalva, minthogy ténylegesen érvényesítsék a koronájuk fennhatóságát ezen a vidéken). 

800px-samediggi03.jpg

A norvégiai számi közösség parlamentjének épülete - na mire emlékeztet? (forrás: Wikipedia)

 

Persze azért az éves adót rendszeresen behajtották a számikon...

A számik mellett elrobogott a fejlődés, ennek köszönhetően ma ők Európa egyetlen népcsoportja, amely legalább részben nomád életmódot folytat: egy részük ugyan letelepedtek a Lappföldön (amely kulturális-földrajzi régiója a kontinensrésznek) időközben kialakuló városokban, sokan azonban továbbra is a vándorló rénszarvascsordákat követik a fagyos északi pusztában. 

800px-sami_storehouse.jpg

A számikra egészen a közelmúltig nem volt jellemző, hogy tömegesen állandó lakóhelyen telepedjenek le. Ha mégis állandó épületet húztak, azt a zord, hideg éghajlati viszonyoknak megfelelően tették. (forrás: Wikipedia)

 

Nyelv (és kultúra)

300px-sami_languages_large_2.png

Számi nyelvjárások: 1. déli számi; 2. umei számi; 3. pitei számi; 4. lulei számi; 5. északi számi; 6. kolta számi; 7. inari számi; 8. kildini számi; 9. teri számi. A sötétebb árnyalattal jelzett területeken a számi regionálisan hivatalos nyelv. (forrás: Wikipedia)

Mint írtuk volt, a számik a finnugor nyelvcsaládba tartozó számi (lapp) nyelveket beszélik. Egységesen hivatkozunk rájuk, a valóságban azonban kilenc különböző dialektusról van szó, amelyek jelentős eltéréseket mutatnak egymáshoz viszonyítva. 

Az összesen mintegy nyolcan-százezer számi nyelvileg tehát széttagolt nép. Kizárólagos nyelvként alig harmincezer ember beszéli (és van olyan nyelvjárás, amit csak pár száz ember beszél).

800px-sami_flag_svg.png

A számi közösség félig hivatalos lobogója. (forrás: Wikipedia)

 

Földrajzilag jól elkülöníthető számi nyelvjárások a déli, az északi és a keleti számi nyelvek.

A hosszú téli éjszakákon sok mindent nem lehetett tenni, ezért a számi férfiak és nők is azt csinálták, amit mindenki más a hosszú téli éjszakákon: alaposan elbeszélgettek a kvantumfizika legújabb eredményeiről énekeltek. A hagyományos számi énekfajta a joika, amelynek ma már szerte Észak-Európában számos fesztivált rendeznek - mindenki legnagyobb örömére.

800px-sami_jienat.jpg

A kultúra ápolása a számik számára is fontos... (forrás: Wikipedia)

 

800px-sami_knives_arctic_museum.jpg

...a hagyományos számi eszközök (mint a fenti díszes tokok) készítése és viselése is. (forrás: Wikipedia)

 

A sokak által ismert Renée Zellweger amerikai Oscar-díjas színésznő (Bridget Jones naplója) is részben norvégiai számi származású.

800px-center_of_rovaniemi.jpg

Rovaniemi - a finnországi Lappföld fővárosa és legnépesebb települése is. (forrás: Wikipedia)

 

Azt meg már csak félve jegyezzük meg, hogy a Magyarországon is ismert Joulupukki, a finn Mikulás állandó lakhelye - Rovaniemi Korvatunturi - is a hagyományos lapp szállásterületen helyezkedik el.

renee_zellweger_2016_2.jpg

Bridget Jones Renée Zellweger. (forrás: Wikipedia)

Független Lappföld?

Korábban már említettük, hogy napjaink számi szállásterületén (vagy lakóhelyén) négy ország osztozik. Ezek közül három - Norvégia (ahol a legnagyobb, mintegy ötvenezres számi közösség él), Svédország és Finnország - viszonylag széles önrendelkezést biztosított a 20. század folyamán a nyelvrokonainknak. Oroszországban ez egyenlőre elmaradt. 

sami_leavga.jpg

Büszke lobogót lenget a szél. (forrás: Wikipedia)

 

Annak ellenére (vagy talán éppen ezért), hogy sohasem rendelkeztek önálló államisággal, és napjainkban is csak részben tudnak felmutatni ilyesmit a norvégiai, svéd és finn számi közösségek, nem terveznek nagyszabású szeparatista mozgalmat indítani a független Lappföld kikiáltása érdekében.

800px-pitesamisk_beiarn_2005.jpg

Norvégiai számi férfi - azt nem tudni, hogy állandó jelleggel, vagy csak időlegesen költözött-e ki a vadonba. (forrás: Wikipedia)

 

Inkább a rénszarvas-csordák terelésével és felügyeletével, valamint a csodálatos északi panorámában (és az északi fényben) való gyönyörködéssel foglalkoznak. Megértjük őket. 

800px-reindeer_herding.jpg

A számik legfontosabb megélhetési forrása már évszázadok óta (és napjainkban is) a rénszarvas-tenyésztés, amely nagyon kemény munkát és folyamatos elkötelezettséget igényel. (forrás: Wikipedia) 

A bejegyzés trackback címe:

https://vilagbarangolo.blog.hu/api/trackback/id/tr714011238

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Jericho 1 2018.06.25. 19:55:40

Kíváncsi vagyok mit szólnak ehhez az "impertinenciához" a sumer-pártus-szkíta-hun-avar-kun-magyar rokonság fanatikus hívei?

Jutocsa 2018.06.26. 00:32:03

"Másfél évszázada bizonyosan tudjuk, hogy nyelvünk a finnugor nyelvek közé tartozik. A finnugor egy nyelvészeti szakkifejezés – nyelvekre alkalmazható, de népekre nem. Vagyis nem mi vagyunk finnugor eredetűek, hanem a nyelvünk." (tudomány.hu az MTA támogatásával)

Ne keverjük már folyton a nyelvrokonságot a genetikaival. Mondjuk még nem találkoztam senkivel aki "sumer-pártus-szkíta-hun-avar-kun-magyar " genetikai rokonságban hinne mert ez igy egy egybemosott baromság, de pusztán mert a nyelvünk finnugor attól még lehetnénk akár hunok is.

Jericho 1 2018.06.26. 07:18:23

@Jutocsa: ha egy nép olyan régóta él egy másik etnikummal egy életközösségben, hogy a nyelve is rokonná válik a másikkal, akkor ott bizony vegyesházasságok tízezrei - százezrei születnek és igy egy geneteikailag kevert, azaz egymással rokon népesség jön létre. Sok száz vagy ezer évről beszélünk. Gomdold meg: a törökök 150 éves itt tartózkodása alig hozott nyelvi változást, tehát ennél jóval több finn-ugor - magyar együttélés lehetett. Tehát a lényeg: ha a nyelvünk rokon, akkor a népünk is.

Jutocsa 2018.06.26. 09:20:36

Nem fogok vitába bocsátkozni, pusztán örülök neki hogy a Magyar Tudományos Akadémia állásfoglalása a kérdésben végre egy olyan, aminek örülni tudok és el tudom hinni. Gyerekkorom óta foglalkoztat a kérdés és lényegében azóta bosszant hogy csak áltudományos sumerizmus van, és a nem kevésbé vak mindent átható finnugorizmus. Annak fényében, hogy egy 7+3 törzs alkotta szövetség rátelepedett egy nála nagyobb számú avar/kelta/római/gepida/lombárd/szláv katyvaszra, majd a következő századok során betelepített kunokat besenyőket jászokat, teljes bizonyossággal leszögezni hogy mi bizony sumérok, hunok, párthusok, kunok vagy éppen finnugorok vagyunk genetikailag...hát erőteljesen merész, hogy visszafogottan fogalmazzak. A tudomany.hu pont amiatt indult hogy az emberek fejében adott téma szakértői oszlassák el a tévhiteket, legyen az akár sumerizmus vagy a halszagú atyafiság :)

morph on deer 2018.06.26. 23:32:37

Az azért döbbenet, hogy mekkora idiótának kell lennie annak, aki olyasmit állít, hogy mi a “finnugor népekhez” tartozunk!
Mielőtt valaki sikítozni kezd, csak mondom, hogy én a sumér-stb vonalat simán marhaságnak tartom, szóval szrintem sem az a helyes válasz!

Viszont tudatom az érdekeltekkel, hogy én már hatvan évvel ezelőtt is - igen, a kádári idők kezdete körül - azt hallottam, azaz ‘tanultam’ akkor az iskolában, hogy mi a finnugor NYELVCSALÁD tagjai vagyunk, egy sereg más néppel együtt, amit elsősorban nyelvünk szerkezete bizonyít, mert pl alig néhány szavunk hasonlít a finnekére.

Tehát még az átkos időkben sem mondta senki, hogy “Magyarország halszagú”, hanem csak azt, hogy az általunk beszélt nyelvek közös eredetűek!

Ami nem azt jelenti, hogy mi rokon népek lennénk, ugye ez világos?

Szóval nem értem a görcsölést, mert ezzel az erővel lehetnénk akár totál feketék is, és akkor is a finnugor nyelvcsaládhoz lennénk sorolva, amennyiben magyarul beszélnénk!

Csak az érdekesség kedvéért: az én fülemnek a finn nyelv eléggé furcsa ritmusú és érdekesen dallamos, ezzel szemben a svédek például rendszeresen rákérdeztek, hogy mi az a nyelv amit hallanak, mivel úgy hangzik, mint a finn, (!!!) holott tudják, hogy nem az!

Nekik a magyar úgy hangzik, mint a finn, nekem meg a finn hótt idegen!
Ezzel szemben (nyelv)rokonok vagyunk, ahogy a számikkal is!

Na erre akár gombot is lehetne varrni! :))

'it's cool to know nothing' 2018.06.27. 16:57:19

Szinte bizonyos vagyok abban, hogy egész Európát eredetileg agglutináló nyelveket beszélő népek lakták. A Számik is kb. 10 000 éve Európa lakói, de agglutináló nyelvet beszélnek a Baszkok is (akik szintén bizonyítottan már ott éltek, ahol ma is, a indo-európai népek bejövetelekor). De agglutináló nyelvek közé tartozott a már kihalt etruszk, ibériai, akvitán, paleo-szardíniai), amelyek mind az indo-európaiak beözönlése előtt itt éltek. Persze ezek az állítások vitathatóak, de komoly szakirodalom foglalkozik velük: www.clarkriley.com/JIES3834web/08Blasco(373-383).pdf

Egyébként ez egybevág azzal is, hogy eredetileg vadászó-gyűjtögető népek lakták európát, és az indo-európaiak hozták be a mezőgazdaságot. (és ugye a hivatalos álláspont szerint a finn-ugorok vadászó/gyűjtögető népek voltak a prehisztorikumban)

Persze ezzel nem azt akarom sugalni, hogy a magyarok Európa őslakosai, csak annyit, hogy (távoli) "nyelvrokon" népek Európai őslakosai. És az összes indo-európai migráns :)

'it's cool to know nothing' 2018.06.27. 17:10:49

@'it's cool to know nothing':
Ja még annyit, igen a nyelvtudomány "izolált" nyelveknek tekinti a legtöbb felsorolt agglutináló nyelvet. amit azért én viccesnek tartok. Minden más nyelv rokon egymással, csak persze az agglutináló nyelvek nem rokonai egymásnak. No persze. (szahul is nézne ki, ha kiderülne, hogy a számik, finnek,baszkok stb. európai őslakosai. Nem tudom, hogyan nyelné le ezt a gombócot az mai európai tudományos közösség :)

Ja igen, a finnek vándorlásáról sincs nagyon történelmi dokumentum. Semmi adat nincs arról, hogy ők is az Urál környékéről vándoroltak volna a mai Finnország területére, így persze az is elképzelhető, hogy ma is ott élnek, ahol mindig is éltek. Ez persze felveti a kérdést, hogy akkor, hol az "őshaza", ahonnan mi magyarok is származunk, ha már rokon nyelv a finn.

Ha összerakjuk ezt a képet, akkor látható, hogy egész európa területéről tudunk agglutináló nyelvek létezéséről, melyek mára kipusztultak. Érthető az is, hogy csak a nehezen elérhető, meghódítható helyeken maradhatott meg az őslakosság, és az eredeti nyelv, így nem meglepő, hogy éppen a Pireneusokban, és a távoli északon maradtak ezek a nyelvek meg (illetve az izoláció miatt genetiailag Szardínián is, de ott a nyelv eltűnt).

..?., 2018.06.27. 19:38:22

@'it's cool to know nothing':
'egyébként ez egybevág azzal is, hogy eredetileg vadászó-gyűjtögető népek lakták európát, és az indo-európaiak hozták be a mezőgazdaságot'
hát igen és akkor ott van a Turdas-Vinca írásos tábla meg kárpát medencei kocsi/szekér leletek (pl budakalász) megelőzve a sumér párhuzamokat (feltehetőleg a mezőgazdaságot pedig azért előbb találták fel mint ezt a kettőt)

'it's cool to know nothing' 2018.06.27. 21:05:11

@..?.,:
Az rendben, hogy ott van, csak az a kérdés, hogy kik készítették. Nem meglepő, hogy volt mezőgazdaság az indo-európaiak beözönlése előtt (annak ellenére, hogy az európai történésze az IE megjelenéséhez kötik a mezőgazdaság megjelenését), és akár a Tigris-Eufrátesz mentén kialakult kultúrákat megelőzően, hiszen minden civilizáció folyamok mentén kezdődött. Miért lenne a Duna kivétel?

Jutocsa 2018.06.28. 11:56:17

Mint minden, ez is csak annak kérdése meddig tekintünk vissza az időben. Kérdezz meg egy neandervölgyit (értem én hogy nehéz lesz) arról, hogy az indoeurópaiak vagy a többiek itt a migránsok európában és rámutat arra a tényre hogy párszázezer évvel korábban itt volt :)