Érdekes helyek. Érdekes szokások. Érdekes történetek.

Kettéosztott országok

2018. augusztus 13. - FuraTermék

Mai posztunkban újabb válogatással találkozhattok: ezúttal azon országok közül veszünk számba néhányat, amelyek egészen a közelmúltig megosztottak voltak (praktikusan egy nemzet területén legalább két állam osztozott), vagy napjainkban még (vagy már) azok. 

800px-korea_dmz_sentry.jpg

Megfigyelőpont a koreai demilitarizált zóna déli határán. (forrás: Wikipedia)

 

Válogatásunk most is - mint blogunk történtében eddig mindig - szubjektív, így nem említjük benne a török hódoltság korabeli Magyarországot vagy éppen az 1861 és 1865 közötti Egyesült Államokat, de a két Írország és a két Kína is kimaradt (egyenlőre legalábbis - a kínai témáról addig is Veve remek posztjában olvashattok többet).

Ciprus

800px-flag_of_cyprus_svg.png

Ciprus zászlaja, amely az egységes szigetországot jelképezi - a valóságban azonban Aphrodité szülőhelye három részre van szakadva: a görög Ciprusi Köztársaságra, az Észak-ciprusi Török Köztársaságra és a még napjainkban is brit ellenőrzés alatt álló Akrotíri és Dekélia Szuverén Bázisterületre, ahol jelentős katonai támaszpont működik. (forrás: Wikipedia)

 

Az Egyesült Királyságtól a függetlenségét 1960-ban elnyerő, korábban hosszú évszázadokig az Oszmán Birodalom fennhatósága alá tartozó szigetország történelmét már a kezdetektől meghatározták a népességet alkotó görög és török közösségek közötti ellentétek (amelyek gyakran fegyveres összecsapásokig fajultak), ezért amikor 1974-ben ciprusi görög katonatisztek megpuccsolták a kormányzatot (egész konkrétan a görög III. Makáriosz érsek-elnököt) azzal a nem titkolt szándékkal, hogy a szigetet majdan Görögországhoz csatolják, borítékolható volt a szomszédos Törökország beavatkozása: a török inváziós erők rövid idő alatt elfoglalták Ciprus északi, főleg törökök lakta harmadát (közben északról több tízezer görögöt, délről pedig törökök ezreit űzték el otthonukból a meglehetősen barátságos szomszédok), ahol néhány évvel később Törökország védelme mellett létrehozták saját államukat Észak-ciprusi Török Köztársaság néven.

Észak-Ciprus függetlenségét azóta - Törökországon kívül természetesen - egyetlen állam sem ismerte el.

800px-chypre-ligneverte1.JPG

A megosztott sziget fővárosa is két részre szakadt az 1974-es török inváziót követően. (forrás: Wikipedia)

 

Habár többször is folytattak tárgyalásokat a sziget újraegyesítéséről (2004-ben, Ciprus Európai Uniós csatlakozása előtt még népszavazást is tartottak Cipruson, amelyen a görögök többsége elutasította, míg a törökök támogatták az egységes Ciprus újbóli létrehozását), napjainkban is egy ENSZ-erők által ellenőrzött demilitarizált övezet választja ketté a szigetet.

800px-greenline_bufferzone_large.JPG

A két Ciprus között 1974 óta egy demilitarizált zóna húzódik (ebbe esik bele a főváros, Nicosia és annak korábbi nemzetközi repülőtere is), amelyet nemzetközi ENSZ-erők (köztük évtizedek óta magyar katonák) felügyelnek. Nicosia egyébként büszkén (???) viselheti a világ jelenleg egyetlen megosztott fővárosa megtisztelő (???) címet. (forrás: Wikipedia)

 

Így habár névleg az egész sziget az Európai Unió tagja, a gyakorlatban csak a déli, görögök által lakott szigetrész élvezi az uniós előjogokat (a déli kormányzat létezését egyébként Törökország nem ismeri el).

Továbbá: a déli országrész hivatalosan továbbra is kétnyelvű (görög és török), de ne legyenek kétségeink, hogy melyik nyelv az uralkodó...

Jemen

divided_yemen_svg.png

Az egykori nyugatbarát Észak-Jemen (Jemeni Arab Köztársaság) és a szovjet érdekszférába tartozó Dél-Jemen (Jemeni Népi Demokratikus Köztársaság). Habár a két ország lakossága névleg egy kultúrkörbe (az arab-muzulmánba) tartoztak, a valóságban számtalan törzsre tagolva éltek évszázadokon át. (forrás: Wikipedia)

 

A papíron egységes (arab-muzulmán) kultúrkörbe tartozó ország törzsi alapokon korábban is fennálló megosztottságát az Oszmán Birodalom fokozta több száz évvel ezelőtt, amikor a mai országterület északi részét ellenőrzése alá vonta, a délin pedig hűbéres szultánság jött létre. Utóbbi a 19. században brit fennhatóság alá került Ádeni Protektorátus néven. Az első világháború végén a széthulló Oszmán Birodalom által birtokolt északi terület független állammá vált Jemeni Királyság néven, miközben a déli országrész továbbra is London felügyelete alatt állt.

Ami nem csoda, hiszen Ádenből kiindulva a Királyi Haditengerészet (Royal Navy) könnyedén ellenőrizni tudta a Szuezi-csatorna felé irányuló tengeri kereskedelmet, ami életbevágóan fontos volt a Brit Birodalom számára.

mualla_main_road.JPG
A megboldogult Dél-Jemen fővárosa, Áden főutcája a boldog békeidőkben, 1966-ban. (forrás: Wikipedia)

 

1967-ben végül Dél-Jemen is független állammá vált, majd egy erős balfordulóval kikiáltották a Jemeni Népi Demokratikus Köztársaságot, amely a Szovjetunió fontos szövetségesévé vált. A polgárháború (amelyekbe a szomszédos nagyhatalmak, köztük Egyiptom is beavatkoztak) egyik országot sem kerülte el, s habár az újraegyesítés többször is felmerült, erre csak a déli szocialista rendszer bukását követően, 1990-ben kerülhetett sor - ekkor jött létre az egységes Jemeni Köztársaság, amelynek politikai életének irányításában az egykori északi elit vált meghatározó tényezővé.

800px-yemeni_civil_war_svg.png

A 2011-es arab tavaszt követően Jemen mély válságba, majd polgárháborúba süllyedt. Jelenleg négy nagyobb frakció ellenőrzi az ország területét - kérdéses, hogy valaha egységes lesz-e még az ország... (forrás: WIkipedia)

 

1994-ben egy rövid polgárháború során az egykori déli területek megpróbáltak elszakadni, ezt azonban az akkor még erős központi kormányzat sikerrel akadályozta meg. A 2011-es arab ravasz tavasz eseményeit követően azonban széthullott az ország, amely jelenleg éppen egy nemzetközi beavatkozással tarkított, kolerajárvánnyal és éhínséggel kísért véres polgárháborúval van ismét elfoglalva.

Korea

900px-unification_flag_of_korea_svg.png

Az egységes Koreát szimbolizáló zászló, amelyet többek között akkor használnak, amikor alkalmanként a két Korea csapata közösen vonul fel az olimpiák megnyitó- és záróünnepségein. (forrás: Wikipedia)

 

A sokáig egységes félsziget megosztottságát a japán gyarmati uralom alóli felszabadulás hozta el 1945-ben, amikor az ország déli részét amerikai, északi felét pedig szovjet csapatok vonták ellenőrzésük alá, saját szájuk íze szerint kialakítva a politikai berendezkedést. Ennek az lett a következménye, hogy 1948-ban majdnem egy időben kikiáltották a déli, Amerika-barát Koreai Köztársaságot, valamint az északi, kommunista Koreai Népi Demokratikus Köztársaságot. Az 1950 és 1953 közötti véres, északiak által kirobbantott háborúban végül nem sikerült az országegyesítés (egyik félnek sem, pedig majdnem mindent megpróbáltak...), azóta a félszigetet nagyjából a 38. szélességi kör mentén egy demilitarizált zóna választja ketté.

681px-korea_dmz_svg.png

A koreai demilitarizált övezet térképen. Az övezet két oldalán ma is több százezer katona és hatalmas mennyiségű fegyver néz farkasszemet egymással. (forrás: Wikipedia)

S miközben Dél-Koreából a világ egyik legfejlettebb állama lett (az 1980-as évektől pedig demokratizálódott a korábbi katonai diktatúra), Északon továbbra is uralmon van a kommunizmust már rég elhagyó, a saját dzsucse ideológia alapján a KNDK-t irányító Kim-dinasztia (Kim Dzsongun személyében már ennek is a harmadik generációja).

A két ország egyesítése pedig a távoli jövő ködös homályába vész, minden hangzatos szólam ellenére...

korean_peninsula_at_night.jpg

Ezen az éjszakai műholdfelvételen is látszik, hogy a két Korea mennyire más utat járt az elmúlt évtizedekben: miközben a déli (a KNDK-hoz képest) kőgazdag testvérnemzet fényárban úszik, addig északon csak a nagyobb városok elhelyezkedését sejthetjük az apróbb fénypontok nyomán. (forrás: Wikipedia)

 

Németország

berlinermauer.jpg

A berlini fal - amely a keletnémet polgárok nyugatra szökését volt hivatott megakadályozni 28 éven keresztül (hivatalosan persze a nyugati fasiszta elemek keletre szivárgását gátolta meg "antifasiszta védősánc" néven) - a hidegháború egyik legfontosabb jelképe volt, egyszersmind a két Németország megosztottságának szimbóluma. (forrás: Wikipedia)

 

Koreához hasonlóan Németország megosztottságának kezdetét is a második világháború vége jelentette: az egykori Harmadik Birodalom megmaradt területeit amerikai, brit, francia és szovjet csapatok szállták meg, akik egy-egy megszállási zónát ellenőriztek (a fővárost, Berlint szintén négy övezetre osztották). Míg a három nyugati szövetséges zónáit fokozatosan közös polgári irányítás alá vonták, addig a szovjetek megtartották a külön utat - ennek köszönhetően 1949-ben létrejött egy nyugatbarát, stílusosan nyugaton fekvő Német Szövetségi Köztársaság, míg keleten megalakult a szocialista államokkal szövetséges Német Demokratikus Köztársaság.

S hogy tovább bonyolítsuk a képet: a vasércben és szénben gazdag Saar-vidéket a franciák a háború után megpróbálták annektálni - ezen törekvésüknek hála egészen 1956-ig különálló entitás volt a terület (saját pénzzel és labdarúgó-válogatottal), amely aztán Nyugat-Németország szerves része lett. 

deutschland_besatzungszonen_1945_1946.png

A második világháború után Németország négyhatalmi megszállás alá került. Míg a három nyugati szövetséges - az Egyesült Államok, Franciaország és az Egyesült Királyság - zónáit idővel egyesítették (Német Szövetségi Köztársaság néven), a szovjet zóna maradt külön úton, s területén létrejött a kommunista Német Demokratikus Köztársaság. Egy ideig a Saar-vidék is különutas volt a franciáknak köszönhetően, de később integrálódott Nyugat-Németországba. (forrás: Wikipedia)
 

A több, mint negyven éven át megosztott Németország a hidegháború fő frontvonala volt - Berlinben (amelynek a francia, brit és amerikai övezetek egyesítésével összevont nyugati része önálló entitás - bocs a szóismétlésért - volt az NSZK-n belül) nem egyszer fordult elő, hogy az amerikai és szovjet katonák néhány méterre egymástól néztek farkasszemet a másikkal, az emberiség legnagyobb rémületére.

A nyugati hatalmak és a Szovjetunió katonái egy másik helyen is farkasszemet néztek egészen 1987-ig: a spandaui börtönben tartották fogva az elítélt náci háborús bűnösök egy részét (az utolsó évtizedekben már csak egyedül a hetes számú foglyot, Rudolf Hess-t). A börtön közös amerikai-brit-francia-szovjet igazgatás alatt állt, az egyes nemzetek által delegált őrszemélyzetek pedig rendszeresen (ha jól emlékszem, havonta) váltották egymást.

81fe4a3bdb8b4ed3519098e949ee133e.jpg

A hidegháború legforróbb szakaszaiban is tartották a rendet: szovjet-amerikai őrségváltás a nyugat-berlini spandaui börtön udvarán. (forrás: Pinterest)

 

checkpoint_charlie_1961-10-27.jpg

A megosztott Berlin szívében elhelyezkedő amerikai ellenőrzőpont, a Checkpoint Charlie közelében az amerikai és szovjet csapatok nem egyszer (és nem kétszer) néztek farkasszemet egymással - a szándék itt nem mindig volt baráti... (forrás: Wikipedia)

 

A változást végül 1989 és a keleti kommunista rendszer összeomlása hozta el, amelyet követően alig tizenegy hónappal, 1990. október 3-án az ekkor már nem csak a nevében demokratikus Kelet-Németország megszűnt létezni, a területén létrehozott öt új szövetségi tartomány pedig integrálódott az NSZK államszervezetébe, németek tízmillióinak legnagyobb örömére.

Szudán

sudan_political_map_2000.jpg

Szudán a 2011 előtti formájában - létrejötte és létezése leginkább a brit nagyhatalmi érdeknek volt köszönhető, semmint az északi arab és a déli fekete közösségek közötti barátságnak. (forrás: WIkipedia)

 

Ez az az ország, amely a mai felsorolásban kakukktojásként szerepel - egységes államként való létezése ugyanis sem az északi országrészt uraló arab (muzulmán), sem a déli fekete (jobbára keresztény és animista) közösségeknek nem igazán állt érdekében. A 19. században brit-egyiptomi bábáskodás mellett mesterségesen létrehozott állam 1956-ban elnyert függetlensége után nem sokkal véres polgárháborúba süllyedt, amely kisebb-nagyobb megszakításokkal egészen a 2005-ben elfogadott békemegállapodásig elhúzódott (közben milliók haltak meg vagy váltak földönfutókká). Az ekkor megkötött egyezmény értelmében 2011-ben a déli, fekete többségű területek elnyerték függetlenségüket Kartúmtól Dél-szudáni Köztársaság néven. 

flag_of_south_sudan_svg.png

A 2011-ben függetlenségét elnyerő Dél-szudáni Köztársaság zászlaja, amely leginkább a kenyaira hasonlít. (forrás: Wikipedia)

 

A nevet és a mindkét államot átszelő Nílust leszámítva egyébként nem sok közös van a két államban.

Dél-Szudán pedig azóta - bizonyítva, hogy mennyire érettek voltak az önálló állami létre - véres polgárháborúba süllyedt amellett, hogy egy rövid határháborút is vívtak az északi szomszéddal, amely ráadásként (a baj nem jár egyedül...) a déliek kiválásával, 2011-ben még elvesztette az "Afrika legnagyobb területű állama" címet is (amit most már Algéria birtokol).

Vietnam

900px-flag_of_south_vietnam_svg.png

A - történelmi léptékkel nézve - meglehetősen rövid életű Dél-Vietnam lobogója. (forrás: Wikipedia)

 

A hidegháború egyik (ha nem a) legjelentősebb fegyveres konfliktusának helyt adó állam megosztottságát a francia gyarmati uralom alóli felszabadulás hozta el (egy véres függetlenségi háború után), amely Vietnamot egy északi (kommunista) és egy déli (nyugatbarát) államra osztotta, a két ország között pedig egy (elviekben) demilitarizált övezetet hozott létre - Koreához hasonlóan.

Csak itt - Koreától eltérően - egyáltalán nem sikerült érvényesíteni a zóna demilitarizáltságát...

1024px-dmz1.jpg

A két Vietnamot is demilitarizált övezettel próbálták meg elválasztani egymástól - a gyakorlatban a rendszer fikarcnyit sem működött, az északi hadianyag-utánpótlás az egész háború alatt folyamatos volt a déli felszabadító erők (Vietkong) számára; gyakran még az északi reguláris hadsereg egységei is átlépték a határt, hogy összecsapjanak az amerikai és dél-vietnami haderőkkel. (forrás: Wikipedia)

 

Az 1955-ös békemegállapodás azonban nem tartott sokáig: hamarosan megindult a háború az ország egyesítéséért, amelybe az Egyesült Államok (és számos szövetségese) saját fegyveres erőivel is bekapcsolódott. A végül több, mint ötvenezer amerikai és milliónyi vietnami halálát követő háborút 1973-ban egy újabb békeszerződés zárta le, amely után a jenkiket kivonták az országból - két évvel később Észak-Vietnam lerohanta az összeomlóban lévő déli rezsim demoralizált hadserege által már nem védelmezett testvérnemzetet, amellyel közösen (de természetesen északi irányítás alatt) a következő évben megalakították az egységes Vietnami Szocialista Köztársaságot

800px-arvn_in_action_hd-sn-99-02062.JPEG

Vietnam nem csak több tízezer amerikai katona halálának lett a helyszíne, de azon washingtoni elképzelésnek is, hogy megakadályozzák az ország kommunista zászló alatt történő egyesítését. (forrás: Wikipedia)

 

A bejegyzés trackback címe:

https://vilagbarangolo.blog.hu/api/trackback/id/tr6914141739

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Liping 2018.08.13. 11:02:52

Dél-Jemenért határozottan kár. A szovjet szatellitállami státusznak megvan a maga böjtje, de a környéken nem volt másik hasonló nemzet, ahol ennyit javult volna a társadalmi egyenlőség. Államilag finanszírozott oktatás, általános választójog (hogy mekkora haszna volt tiszta választás nélkül, az más kérdés, de a nők ugyanúgy szavazhattak), világi államberendezkedés.

Az ország egyesítése után rájuk erőltetett konzervatív iszlamizáció miatt tömeges elégedetlenség jelentkezett.

Dél-Jemen messze megelőzte a korát, s az Arab-félszigeten ma is példátlan társadalmi fejlődést élt meg, sajnos ezt még hamarabb el is pusztították, mint ahogy kiépült.

FuraTermék · www.furatermek.blog.hu 2018.08.13. 16:33:24

@Liping: Diktatórikus volta ellenére a térséghez viszonyítva tényleg hatalmas fejlődést jelentett a dél-jemeni szocialista állam, s az, hogy az itt lerakott alapokat (női egyenjogúság például) nem tartották meg, tényleg szomorú.

Ugyanakkor érdekes jelenség, hogy - a fent tárgyalt esetekben is - a két ország(rész) egyesülésekor mindig volt egy domináns államrész, amely gyakorlatilag bekebelezte a másikat; a két Németország esetén ezt a szerepet Nyugat, Vietnam esetében Észak, Jemennél pedig egyértelműen Észak töltötte be.

hegyvari · www.hegyvari.blog.hu 2018.08.14. 03:29:42

A mai napig él a cipriótákban, ugyanis így hívják magukat, nem görögöknek, a véres háború, amit a törökökkel vívtak. Ha Nicosiába (Lefkosia) utazol már messziről látható egy hatalmas török zászló a hegyen, amit provokáció gyanánt még ki is világítanak sokszor.

Lassan már többen beszélnek oroszul, mint görögül vagy angolul és nem beszélnek törökül a déli oldalon.

Az északi rész gyönyörű, viszont nagyon piszkos bizonyos részeken, nem ritka az úszó műanyag és szemétkupac a tengerben. Mivel északot nem fogadják el, támogatást sem kapnak, az emberek egyik napról másikra élnek. Ha messzebb mész a fővárostól egyre kevesebb üzletet találsz, ahol eurót elfogadnak, de cserébe találkozhatsz a természettel és a régi ciprusi épületekkel. Érdekes kontraszt a fejlődő déli rész után átlátogatni az északi részre.

Ha nem autóval mész érdemes csak átsétálni a határon. Rengeteg étterem van, ahol finomat lehet enni. Ha szereted a sört mindenképpen kostóld meg a Efes-t is.

A vietnámi háborúról és a háborús múzeumról pont most írtunk a blogunkon.

para sa puszta 2018.08.16. 11:56:35

@hegyvari: oktoberben megyunk ciprusra, az eszaki rezsen milyen a kozlekedes? ott is meg lehet szallni? hallottam olyat hogy estere vissza kell terni ... hol erdemes torok lirat valtani? gondolom azt hasznaljak eszakon... koszi

hegyvari · www.hegyvari.blog.hu 2018.08.16. 12:36:03

@para sa puszta: lassabb mint a deli reszen, olcsobb megszallni de erdemes elore foglalni a szallast. Miert kene visszaterni? Ha kocsival mentek szamoljatok az autobiztositassal. Szerintem tudtok valtani Nicosiaban.

kiskutyauto 2018.08.16. 20:01:18

Egy bizonyos Magyarország nevű hely hiányzik a listáról! Tudniillik történetesen erőszakkal elvették az ország felét 100 éve... és a balhé ami miatt büntették, nem e nép hibája volt, nem volt okozója... a beteges ostoba arrogáns kapzsi európai arisztokrácia önkényes háborúzgatásainak lett e nép a legnagyobb vesztese...

Untermensch4 2018.08.26. 09:11:06

@hegyvari: Más meg egy komplett blogot ír róla... :)
vietnamihaboru.blog.hu/