Érdekes helyek. Érdekes szokások. Érdekes történetek.

A csorbakői vár

2018. szeptember 10. - FuraTermék

Mai barangolós posztunkban visszatérünk Borsod megyébe, hogy megismerkedjünk egyik, mára már feledésbe merült helyével (a környék egykori erősségével), amely közvetlenül a rudabányai tengerszem tőszomszédságában található.

599px-hun_szuhogy_cimer_svg.png

Szuhogy címere, amelyben látható egy stilizált várrajz, emlékeztetve arra, hogy a település határában a középkorban egy erődítmény állt. (forrás: Wikipedia) - mint Olvasónk jelezte, a fenti képen valójában a címer tükörképe látható, a valóságban az Ómega követi az Alfát. 

 

A "Tovább" gomb után tehát irány Szuhogy és a csorbakői várrom!

Vár születik

A 13-14. század fordulóján egy bizonyos Ládi Csorba Miklós a borsod vármegyei Szuhogy feletti hegyen egy kisebb méretű várat emeltetett, amely aztán családjának uradalmi központja lett, s az így létrehozott csorbakői vár névadója is feltehetően Miklós volt. A 14. század közepére az egykor a térségben meglehetősen vagyonosnak számító Ládi család teljesen eladósodott, így a csorbakői várat eladták a Perényi családnak

csorbako-vara-04.jpg

Az egykori csorbakői várból mára nem sok maradt (a romok a Rudabányai-tó és a Rudapithecus-lelőhely tőszomszédságában helyezkednek el). (forrás: szendroitura.hu)

 

Az erősség első okleveles említése 1403-ból származik: az ekkor a Zsigmond királyunk pohárnokmestereként (később pedig titkos kancellárként) tevékenykedő Perényi Imre ebben arról értekezik, hogy a vár és környéke meglehetősen lepusztult, ezért azt újjá kell építeni - amit végül meg is tett, és itt rendezte be vidéki rezidenciáját, ahova visszavonulhatott a meglehetősen fárasztó kormányügyektől és intrikáktól. 

Perényi a közelben található Kurityán határában emellett egy pálos kolostort is építtetett, amelynek romjai (a kolostort a török korban, a 16. század második felében hagyták el lakói) ma is láthatóak.

26.jpg

A vár romjait mára már visszahódította az erdő. (forrás: szuhogy.hu)

 

A következő évtizedekben a kor színvonalának megfelelő palota és védművek épültek ki a csorbakői vár területén, amely azonban a Perényiek következő generációi számára már csak uradalmi központként funkcionált: a család állandó lakhelye ezt követően Terebes volt. 

A pénz nagy úr

A Perényi családot a csorbakői vár és uradalom élén 1540-ben Ferdinánd király döntése értelmében Bebek Ferenc felső-magyarországi főkapitány váltotta (a főkapitányságok a mohácsi vész után sebtében kiépülő új magyar végvárrendszert voltak hivatottak felügyelni és irányítani, így egy ilyen főkapitányság vezetése komoly hatalommal és befolyással járt), aki nem sokkal később azt átadta testvérének, Bebek Imrének - és itt válik  igazán érdekessé a történet (persze a birtokjogért rajongó olvasóink eddig is örömüket lelhették a történetvezetésben - ennyi adásvételt a blog történetében még nem vázoltunk fel, az biztos), ugyanis Imre fogta magát, és néhány barátja segítségével egy komplett pénzhamisító műhelyt rendezett be a világtól viszonylag elzárt új várában.

lajos1526-avhk.jpg

II. Lajos király korabeli dénárok, amelyeket a csorbakői várban már-már nagyüzemi körülmények között hamisítittak. (forrás: zominumizmatika.hu)

 

Bebek Imre 1553-ban bekövetkezett haláláig nagyüzemben készítették itt a hamis, II. Lajos király korabeli dénárokat, amellyel valószínűleg nem kis kárt okoztak volna a korabeli nemzetgazdaságnak, ha létezett volna ilyen - így viszont a királyi kincstárat csorbították rendesen...

Imre halála után nem sokkal (1553-ban) Bebek Ferenc a közeli Rudabányán fellelhető bányászokkal (azokkal, akik akkor még nem menekültek el a folyamatos török portyázások elől) villámgyorsan leromboltatta a várat (a király egyik fontos tisztségviselőjeként bizonyára elég kellemetlen lehetett számára öccse csorbakői, khm, meglehetősen illegális tevékenysége), amelynek tulajdonjoga azonban továbbra is az elhunyt leszármazottait illette, de már nem volt hol és mivel pénzt hamisítani.

Hol vár állott, most kőhalom (se nagyon)

csorbako-vara-05.jpg

Hol vár állott, most kőhalom (se nagyon). (forrás: szendroitura.hu)

 

A következő évszázadokban a vár egykori területét benőtte az erdő, s a története is lassan feledésbe merült. Az 1930-as években egy nagyobb szabású feltárás során előkerültek az egykori pénzhamisítás tárgyi bizonyítékai - valamint egyáltalán nem mellékesen elkészült a vár első alaprajza -, de helyreállítására vagy idegenforgalom célú hasznosítására azóta sem került sor (pedig igény biztosan lenne rá).

 

A bejegyzés trackback címe:

https://vilagbarangolo.blog.hu/api/trackback/id/tr3014213855

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

α Ursae Minoris · http://noreg.blog.hu/ 2018.09.10. 17:40:59

Valami oknál fogva a címer tükörképét tetted föl.
A könyben "alfa és ómega" kell, hogy legyen, nem fordítva.
Azért megnéztem, hogy nincs-e valamiféle misztikus, mágikus sztori a háttérben, hogy itt direkt megfordítják a bibliai utalást, de nem , a hiteles forrássnak tünö helyen a várható "alfa és ómega" elrendezés szerepel:
www.nemzetijelkepek.hu/onkormanyzat-szuhogy.shtml