Érdekes helyek. Érdekes szokások. Érdekes történetek.

Egységben az erő

NATO-csapatok Németországban

2018. október 01. - FuraTermék

Amikor 1945 májusában a szövetséges hatalmak parancsnokai a Németország feletti győzelmet ünnepelték, még valószínűleg kevesen gondolták közülük, hogy néhány év múlva már mint egymás kvázi ellenségei fognak egymással farkasszemet nézni az akkorra már megosztott Németország szívében - saját Németországuk támogatójaként és a szabad (szocialista) világ védelmezőiként tetszelegve a nagyvilág előtt. bundesarchiv_bild_183-14059-0018_berlin_oberbefehlshaber_der_vier_verbundeten.jpg

Brit, amerikai, szovjet és francia tábornokok - itt még mosolyognak egymás között, hiszen nem régen győzték le közös ellenségüket, a náci Németországot. (forrás: Wikipedia)

 

Mai posztunkban annak járunk utána, hogy a nyugati szövetségesek közül kik voltak azok, akik katonáikat jóval a második világháború után, az akkor már hidegháborúként emlegetett konfliktussorozat alatt (és még azon is túl) Nyugat-Németországban állomásoztatták, hogy szükség esetén feltartóztathassák a szovjet gőzhengert - és azt is megtudjuk, hogy végül ki és meddig maradt a Vaterlandban.

Vasfüggöny ereszkedett Európára...

Tehát mint írtuk volt, 1945 májusára a nyugati szövetségesek és a Szovjetunió közös erővel térdre kényszerítették a náci Németországot - aminek területét meg kellett szállni. Ezt úgy oldották meg, hogy a négy legnagyobb hatalom (az Egyesült Államok, az Egyesült Királyság, Franciaország és a Szovjetunió) négy megszállási övezetre osztotta Németországot és fővárosát, Berlint.

800px-deutschland_besatzungszonen_8_jun_1947_22_apr_1949_svg.png

A második világháború végén Németország megmaradt területe (és maga a főváros, Berlin is) négyhatalmi megszállás alá került - az ország területén brit, amerikai, szovjet és francia megszállási zónákat alakítottak ki, amelyek élén a polgári közigazgatás 1949-es újbóli bevezetsééig katonai kormányzók álltak. (forrás: Wikipedia)

 

A Németország részeként a háborúban részt vevő Ausztria is hasonló sorsra jutott.

A következő években a hatalmak berendezkedtek a saját zónáikban - idővel azonban nyilvánvalóvá vált, hogy a megosztott német állam kérdését egyhamar nem fogják tudni rendezni, s közben a két szuperhatalom (kék oldalon az Egyesült Államok, a vörös sarokban a Szovjetunió) is egymásnak feszült rendesen. 1949-ben a brit, francia és amerikai szektorokat politikailag egyesítették, s létrejött a Német Szövetségi Köztársaság (NSZK vagy Nyugat-Németország), míg a szovjet zónában megalakult a Német Demokratikus Köztársaság (NDK vagy Kelet-Németország). 

800px-germany_occupation_zones_with_border.jpg

A háborút követően Németország területének egy jelentős részét (az egykori Poroszországot) elvesztette. (forrás: Wikipedia)

 

Nem mellesleg ugyanebben az évben, 1949. április 4-én megalakult a nyugati hatalmak katonai szövetsége, az Észak-atlanti Szerződés Szervezete, azaz a NATO, amelyre a későbbiekben komoly szerep hárult Európában.

Ekkortól már nem az volt a kérdés, hogy a két világrend összecsap-e, hanem az, hogy mikor...

A hidegháború kellős közepén

Mivel a nyugati szövetségesek azzal számoltak, hogy a szovjet páncéloshadosztályok gőzhengerként próbálnak majd meg áttörni nyugat felé (a szovjetek közben fordított irányban ugyanezt sejtették a jenkikről és barátaikról), ezért az amerikaiakkal és a britekkel az élen jelentős fegyveres erőt hagytak Németországban, miközben 1955-től Nyugat-Németországnak engedélyezték reguláris haderő létrehozását (ez lett a Bundeswehr, azaz a Szövetségi Véderő), amely néhány év alatt (ismét) Európa egyik legütőképesebb hadserege lett.

A második világháborút követően sokáig eszük ágában sem volt feltámasztani a német háborús gépezetet, de ugyebár a hidegháborúban új szelek fújtak - így jelentős törvényi megkötésekkel (amelyek például szigorúan megtiltották a német katonák belföldön történő bevetését - sokáig még a katasztrófahelyzetek elhárításában sem vehettek részt), a korábbi Wehrmacht tiszti állományának támogatása mellett szervezték újjá a fegyveres erőket.

800px-west_german_bundeswehr_1960.jpg

Az egyre növekvő szovjet fenyegetés hatására a nyugati hatalmak 1955-ben engedélyezték Nyugat-Németország számára hadereje újjászervezését - ez lett a kezdetben (a német hadiipar újjászületéséig) szinte kizárólag amerikai fegyverekkel felszerelt, gyorsan több százezer fősre duzzasztott Bundeswehr, amelyre komoly szerep hárult volna a harmadik világháborúban. (forrás: Wikipedia)

 

nato_afcent_1989.png
Az NSZK területén állomásozó német és szövetséges csapatok egy háború esetén közös NATO-parancsnokság alatt harcoltak volna a betörő vörösökkel. A két szárazföldi parancsnokságot (amelyek alárendeltségébe a Bundeswehr nélkül is több százezer katona, több ezer harckocsi és tüzérségi eszköz tartozott) egy különálló légi parancsnokság támogatta volna. (forrás: Wikipedia)

 

A Németországban állomásozó nyugatnémet és szövetséges haderők egy háború esetén közös, NATO-parancsnokság alatt próbálták volna meg feltartóztatni a vörösöket - akár nukleáris fegyverek bevetésével is. Az NSZK területén két NATO-hadseregcsoport létezett, egy déli (hivatalosan Középső Hadseregcsoport) és egy északi (Északi Hadseregcsoport). Az alábbiakban nézzük meg, hogy milyen erőkről is van szó!

corps_sectors_in_nato_s_central_region.jpg

A két NATO-parancsnokságnak alárendelt nemzeti (brit, holland, belga, amerikai, nyugatnémet) hadtest-parancsnokságok a fent látható módon saját védelmi körzetet kaptak, amelyet tartaniuk kellett volna a szovjet támadás esetén. (forrás: Wikipedia)

 

A Nyugat-Németországban állomásozó NATO-csapatok felsorolása az országok nevének ábécé-sorrendjében történik, megértéseteket köszönjük.

Amerikai Egyesült Államok

A hazai pályán játszó, a csúcson mintegy félmilliós nyugatnémet haderő után az amerikaiak állomásoztatták a legtöbb katonát az NSZK-ban. Két hadtest-parancsnokság alatt hat (plusz egy kanadai) hadosztály több, mint kétszázezer katonája kísérelte volna meg a szovjet páncélosok előrenyomulását. Az amerikai főerők a korábbi megszállási zónájukban, azaz Dél-Németországban összpontosultak, itt épültek ki bázisaik és légi támaszpontjaik is. Az itt állomásozó csapatok mindig a legkorszerűbb, legmodernebb fegyverekkel voltak felszerelve, ami érthető is, hiszen a szovjet mennyiségi fölénnyel szemben csak minőségi ellenerőt tudtak felsorakoztatni - nem volt kapacitásuk milliós hadsereget állomásoztatni a tengerentúlon.

1024px-m110a2_reforger_85.JPEG

Amerikai 203 mm-es M110A2 önjáró tüzérségi lövegek egy gyakorlaton valahol Nyugat-Németországban. Az amerikaiak nagy számban állomásoztattak harckocsizó és tüzérségi erőket az NSZK-ban, habár ezek számát össze sem lehet hasonlítani a vasfüggöny túloldalán bevetésre váró szovjet erők méreteivel. (forrás: Wikipedia)

 

A hidegháborút követően jelentősen leépítették a jenkik az európai csapataikat, ugyanakkor nagyon megtetszett nekik a német klíma: mára az Egyesült Államok maradt az egyetlen hatalom, amely jelentősebb erőket állomásoztat Németországban, habár a nehézfegyverzet nagy részét (harckocsikat például) a 2000-es évek végére kivonták. Az itteni légi támaszpontjaik (Ramstein) fontos szerepet töltenek be az Egyesült Államok és a Közel-Kelet közötti légihíd fenntartásában is.

1024px-us_army_m60_tank_in_german_village.jpg

Amerikai M60 Patton harckocsi egy nyugatnémet városkában - a kép készülte idején (az 1980-as években) már elavult konstrukciónak számított, és felváltása folyamatban volt a vadonatúj M1 Abrams nehéz harckocsikkal. (forrás: Wikipedia)

 

A mostani kis-hidegháborút elnézve nem valószínű, hogy egyhamar távoznának Németországból amerikai barátaink.

Belgium

A második világháborút követően Belgium egy saját kis megszállási övezetet kapott Németországból a belga határ térségében, ahol közel hetvenezer belga katona állomásozott. A hidegháború alatt természetesen feladták a megszállói feladatkört: az Északi Hadseregcsoport parancsnoksága alatt egy belga hadtest működött negyvenezer katonával - létszámukat az 1980-as évektől fokozatosan csökkentették, az utolsó belga katona pedig végül 2002-ben hagyta el az akkor már egységes Németországot.

camp_astrid_gate.jpg

A belgák egyik nyugat-németországi támaszpontjának (Astrid-bázis) bejárata. (forrás: Wikipedia)

 

Egyesült Királyság

A Brit Oroszlán 1945-ben teljes Északnyugat-Németországot saját megszállási övezetének mondhatta (az amerikai irányítás alatt álló Bréma és Bremerhaven városát leszámítva). Ennek alapjain hozták létre az 1950-es években a NATO Északi Hadseregcsoportját, amely brit irányítás alatt állt. A britek nagyon komolyan vették a vörös veszélyt, ezért már-már erejükön felül vették ki a részüket az NSZK védelméből: szárazföldi hadseregük gerince évtizedeken át nem az anyaországban, a Brit-szigeteken, hanem Nyugat-Németországban állomásozott, amiket még az 1980-as években is a Royal Air Force közel kétszáz (!) vadászbombázója támogatott volna a harcokban. 

21st_army_group_badge_large.png

A Brit Hadsereg Németországban állomásozó egységeinek jelvénye. Az utolsó harcoló brit alakulat 2019-ben hagyja majd el a Vaterlandot, lezárva ezzel egy hetven éves korszakot. (forrás: Wikipedia)
 

A hidegháború vége után természetesen a britek is csökkentették létszámukat - a 2010-es évek elejéig azonban egy teljes páncéloshadosztályuk állomásozott Németország nyugati részén. Mára már csak egyetlen brit dandár maradt hírmondónak, az állandó jelenlétük pedig jövőre, 2019-ben fog megszűnni. 

the_warrior_of_british_forces_in_germany.jpg

Brit Warrior páncélozott gyalogsági harcjármű egy gyakorlaton valahol az NSZK-ban. A britek a páncélos erejük zömét a hidegháború idején a frontvonalban, Németországban állomásoztatták. (forrás: Wikipedia)

 

Franciaország

A franciák már 1944-től részt vettek Németország elfoglalásában (vagy felszabadításában), így végül nekik is jutott saját megszállási zóna bár nem biztos, hogy megérdemelték. A francia különutas politika részeként 1967-től Franciaország nem vett részt a NATO katonai szervezetének fenntartásában, így hivatalosan a Németországban állomásozó egységeik (ami a csúcson ötvenezer gall katonát jelentett) is francia nemzeti parancsnokság alatt álltak, nem pedig a jenki vezetésű Déli Hadseregcsoporté alatt.

fotothek_df_pk_0000178_036.jpg

Francia katonák ünneplik hazájuk második világháborús győzelmét a legyőzöttek földjén. (forrás: Wikipedia)

 

Bár egy totális háború esetén teljes lett volna az együttműködés.

A hidegháborút követően a csapatok jelentős részét kivonták, azonban ezzel párhuzamosan létrehoztak egy közös német-francia dandárt, amelynek francia egységei továbbra is Németországban maradtak, öregbítve az évszázados Rajna-parti együttműködést.

Hogy el tudjuk képzelni, milyen horderejű volt egy ilyen alakulat létrehozása a két örök rivális között: ez olyan, mintha állandó jelleggel létezne egy - mondjuk - debreceni székhelyű magyar-román dandár, és a román alakulatok is Debrecenben állomásoznának.

Hollandia

A hollandok - a belgákhoz hasonlóan - szintén megszenvedték az 1940-1945 közötti német megszállást, így nekik is jutott a holland határ mentén egy kis német föld, amely felett basáskodhattak ellenőrzést gyakorolhattak. Szintén a belgákhoz hasonlóan holland barátaink is egy hadtest méretű erővel képviselték volna hazájukat a szovjetek elleni meccsen az utolsó háborúban - nagy részük azonban az anyarországban maradt, a német földön állomásozó csapataik nagy részét pedig az 1990-es évekre teljesen kivonták. 

kasdorf-20_1.jpg

Német-holland két jó barát: ma már egy közös harckocsizó zászlóalj holland komponensét leszámítva nem állomásoznak németalföldi katonák a Vaterlandban, de gyakorlatokra rendszeresen összejárnak - arról nem is beszélve, hogy a Holland Királyi Hadsereg két harcoló dandára közvetlenül német hadosztályok alárendeltségébe van helyezve. A fenti képen egy holland és egy német 155 mm-es PzH 2000-es önjáró tarack látható. (forrás: militariespectator.nl)

 

1995-ben létrehoztak egy közös német-holland hadtest-parancsnokságot, a hollandok pedig azóta hadseregük nagy részét német hadosztályok alárendeltségébe helyezték - napjainkban Németországban azonban csak egy holland-német harckocsizó zászlóalj holland komponense állomásozik állandó jelleggel.

Kanada

Az Egyesült Államokhoz hasonlóan Kanada sem lett volna frontország a harmadik világháborúban (abban az értelemben, hogy idegen katonák valószínűleg nem tették volna a lábukat Észak-Amerika földjére), így már 1945-től jelentősebb erőkkel tudott részt venni a brit megszállási szektor mindennapi munkájában. Később már az amerikai vezényletű Déli Hadseregcsoport részét képezték a kanadai szárazföldi és légi alakulatok (mintegy tíz-húszezer fő), amelyeket végül 1993-ra vontak ki teljesen Németországból.

sabremk5.jpg

Kanadai F-86 Sabre vadászbombázó egy francia légi támaszponton az 1950-es években. Számos ilyen gépük települt egy kicsit keletebbre, német légi támaszpontokon. (forrás: Wikipedia)

 

Luxemburg

Luxemburg katonái - akik a koreai háborúból is tevékenyen kivették részüket - 1955-ig állomásoztak állandó jelleggel Németországban, a francia megszállási szektorban segítettek be a rend fenntartásában. Két zászlóaljnyi erejüket később kivonták, így a nagyhercegség harcosai csak mozgósítás után vehettek volna részt a szabad világ védelmében.

1024px-merchant_flag_of_germany_1946_1949_svg.png

A Németország aktív katonai megszállása idején (1945 és 1949 között) a megszállt területeken használatban lévő lobogó. (forrás: Wikipedia)

 

Vagy akkor, amikor a szovjetek már átgázoltak Németországon és elérték volna Luxemburgot...

 

 

A bejegyzés trackback címe:

https://vilagbarangolo.blog.hu/api/trackback/id/tr4614245995

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

gigabursch 2018.10.02. 08:55:18

Már a belgáknál enyhén mosolyogtam, de a luxemburgi sereg...

korxi 2018.10.02. 09:37:26

Köszi, ez jó összesítés volt. Az amerikaikakat nagyjából tudja az ember, de a többieket kevésbé.

Viszont: "szigorúan megtiltották a német katonák belföldön történő bevetését"
Én úgy tudom hogy ez pont fordítva volt, a német határokon kívüli bevetés volt szigorúan megtiltva. Olyannyira hogy a német alaptörvénybe is beleírták. Amikor a 2000-es években felmerült hogy ENSZ békefenntartóként a Bundeswehr is részt vesz valahol, pont ez kavart nagy vihart, és módosítani kellett hozzá az alkotmányt is.

FuraTermék · www.furatermek.blog.hu 2018.10.02. 16:34:38

@korxi: Ezzel az információval az 1972-es müncheni túszdráma kapcsán találkoztam, ahol azért kellett egyszerű rendőröket - kiképzés nélkül - mesterlövészfegyverrel felszerelve a terroristák ellen bevetni, mert a hadsereg számára tiltott volt a belföldi fegyveres beavatkozás. Később ugyanezért alakították meg a határőrség alárendeltségében a GSG-9-es különleges egységet, amelyet aztán külföldön is bevetettek számtalanszor.

Gerardus A. Lodewijk 2018.10.02. 21:31:11

@korxi: A német alaptörvény, ha nem is tiltja teljesen, de elég szigorú feltételekhez köti a Bundeswehr akár belföldi, akár külföldi bevetéseit. Ezt egyrészt a 20. század szomorú történelmi tapasztalatai indokolják, másrészt pedig, különösen a belföldi bevetések esetében az az elvi alapállás, hogy a hadseregnek polgári személyekkel szemben nem lehet hatalmi jogosítványa (pl. utasítási, intézkedési vagy kényszerítési joga); ezalól békeidőben a katonai létesítmények polgári személyek által elkövetett bűncselekményekkel szembeni védelme jelent általános kivételt. A külföldi bevetéseknél az 1999-es koszovói háború kavart először vihart, mégpedig azért, mert az nem védekező célú bevetés volt, majd később azzal a valamiféle valóságalappal biztosan rendelkező, de utólag már ellenőrizhetetlen állítással próbáltak igazolni, hogy fenyegető népirtás megelőzése végett volt szükség a Bundeswehr részvételére.