Érdekes helyek. Érdekes szokások. Érdekes történetek.

Vasút nélküli országok

2018. október 08. - FuraTermék

A kötöttpályás, vasúti közlekedésnek a világ számos országában nagy jelentősége (és még nagyobb hagyománya) van - elég csak a japán Sinkanszenre, a francia gyorsvasútra (TGV), vagy éppen a vasúti teherszállítás amerikai gazdaságban betöltött fontos szerepére gondolni (és akkor a hongkongi emeletes villamosokat vagy a magyarországi kisvasutakat még meg sem említettük).

bnsf_5350_20040808_prairie_du_chien_wi.jpg

Teherszállító vasúti szerelvény egy nagy forgalmú amerikai vonalon. Az aktív vasutakról ma kevés szó fog esni, ezt garantáljuk. (forrás: Wikipedia)

 

Mai posztunkban azonban nem ezekről lesz szó, hanem azon országok közül veszünk górcső alá néhányat, amelyek az évek folyamán részben megszüntették vagy átadták az enyészetnek saját vasúti közlekedésüket. Válogatásunk (amely nem az első és nem is az utolsó blogunk történetében) ezúttal is szubjektív.

Izland

Utazásunkat a tűz és a jég örök harcának színterén, Izlandon kezdjük. Talán nem árulunk el nagy titkot, ha elmondjuk, hogy Jégföld sosem volt vasúti nagyhatalom - még akkor sem, amikor éppen létezett néhány vasútvonal a szigeten. A legjelentősebb ezen - egyébként egytől egyig ipari célokra épített és használt - vonalak közül a főváros, Reykjavík kikötőjében 1913-ban létesített 900 mm nyomtávolságú vasútvonal volt, amelyen két Németországból beszerzett gőzmozdony pöfékelt a piciny hálózat 1928-as megszüntetéséig. 

A nyomtávokról: a vasutat használó országok többségében a normál, 1435 mm-es nyomtávú sínpár a legelterjedtebb, de például a volt Szovjetunió országaiban ez 1520 mm, az Ibériai-félsziget országaiban a nem nagysebességű vonalakon (ahol a normál nyomtáv használatos) 1668 mm, Indiában pedig 1676 mm. A volt gyarmati afrikai országok többségében keskeny (1067 mm vagy az alatti) nyomtávolságok a legelterjedtebbek, bár kínai barátaink gőzerővel építik ki a modern, 1435 mm nyomtávolságú vonalakat a kontinens számos országában, így Etióiában és Kenyában is.

800px-rhr-minor.JPG

Az izlandi főváros, Reykjavík kikötőjének vasútján ilyen gőzmozdony vontatta az értékesebbnél értékesebb árukkal teli vagonokat. (forrás: Wikipedia)

 

A reykjavíki kikötői vonalat leszámítva saját vasútvonallal büszkélkedhetett Izland első gépesített farmja (a Reykjavík melletti mezőgazdasági területen egy 600 mm nyomtávolságú vasút üzemelt néhány évtizedig), valamint a komolyabb építkezéseken (például víz- és geotermikus erőművek létesítése) is használtak időről időre kisvasutakat.

Az izlandi tervek között szerepel a fővárost az ország legnagyobb repterével, Keflavíkkal összekötő vasútvonal építése, de hogy mikor valósul meg, azt nem tudni.

Líbia

Észak-Afrika második legnagyobb területű országába a gyarmatosító olaszok hozták el a kötöttpályás közlekedést, akik 1911 és 1927 között összesen több, mint 400 kilométer hosszan építettek ki 950 mm nyomtávú vasútvonalat az ország földközi-tengeri partvidékén. 

the_first_locomotive_arrived_in_tripoli_harbor.jpg

Gyarmatosok ünnepe: az első olasz gőzmozdony érkezése Líbia fővárosába, Tripoliba. (forrás: Wikipedia)

 

A második világháború idején az előrenyomuló szövetségesek Egyiptomból Kelet-Líbiába vezettek egy normál (1435 mm) nyomtávolságú vasútvonalat az utánpótlás megkönnyítése céljából, de ezt a háború után, 1946-ban felszámolták. Az olaszok szőttek terveket az egymástól 650 kilométer távolságra fekvő két legnagyobb líbiai város, Tripoli és Bengázi vasúttal történő összekötésére, de mivel kiűzték őket a gyarmatukról, ebből sem lett semmi, és a megmaradt vasútvonal is szépen az enyészeté lett, mígnem 1965-ben - az akkor már független ország kormányának döntése értelmében - teljesen felszámolták a líbiai vasutat.

fiat_train_at_tripoli_s_railway_central_station.jpg

A líbiai vasúthálózaton az 1930-as években a fentihez hasonló korszerű Fiat motorvonatok is közlekedtek. A kép a tripoli vasútállomáson készült. (forrás: Wikipedia)

 

A Líbiai Királyságot megdöntő Kadhafi ezredes uralma idején, az 1990-es években nagyszabású tervek készültek a vasúti közlekedés feltámasztására, de a terv készítőjével együtt az ellene fellázadó tömegek áldozatává lett.

Nicaragua

A közép-amerikai állam első vasútvonalát - amerikai segítséggel - 1880-ban nyitották meg, az ezt követő évtizedekben pedig a nicaraguai vasúthálózat szépen-lassan fejlődött és gyarapodott. A csúcson (1993-ban) 373 kilométer hosszú hálózat (amelynek nagy része 1067 mm-es nyomtávolságú volt) a 20. század középső harmadában a vasút elsősorban az ültetvényeken megtermelt banánszállítmányok kikötőkbe juttatására szolgált.

nicaragua_rail_map_1925.jpg

A nicaraguai vasúthálózat a fénykorában sem érte el a 400 kilométer hosszúságot, és elsősorban az ország nyugati, sűrűbben lakott részén működött. (forrás: Wikipedia)

 

A nicaraguai vasút koporsójába a legnagyobb szöget az ország első női elnöke, Violeta Chamorro asszony 1993-as döntése verte be, amelynek értelmében a hálózat nagy részét felszámolták, a vasúti síneket meg eladták ócskavasnak. Az utolsó, hat kilométeres szakaszt 2001 szeptemberében zárták be, azóta Nicaragua vasútmentes országnak számít - mindössze itt-ott maradt hírmondónak egy-két vasútállomás, hirdetve a régi korok megkopott dicsőségét.

granada_train_station_nicaragua.jpg

Az egykori granadai vasútállomás szépen felújított épülete. (forrás: Wikipedia)

 

A tervek szerint a Mexikót majdan Panamával összekötő vasútvonal - természetesen - Nicaraguát is érinteni fogja, de hogy mikor, az jó kérdés...

Szomália

Líbiához hasonlóan Afrika szarván is a gyarmatosító olaszok kezdték meg a vasúthálózat kiépítését - azonban egy, a fővárosból, Mogadishuból kiinduló 114 kilométeres, 950 mm nyomtávú szakasz megépítése után abbamaradtak a grandiózus munkálatok. Etiópia olaszok általi elfoglalását követően, az 1930-as évek második felében felmerült az etióp főváros (Addisz-Abeba) vasúton történő összekötése Mogadishuval, de a taljánok számításait keresztülhúzta a második világháború és az abban elszenvedett vereségük.

800px-eritrean_railway_class_202_2008-11-04.jpg

A szerény szomáliai vasúthálózaton a fentihez hasonló olasz gőzmozdonyok teljesítettek szolgálatot. A kép a ma is működő eritreai vasútnál készült. (forrás: Wikipedia)

 

A háború után itt sem kellő szaktudás, sem anyagi háttér nem volt a vasút további fenntartására, habár a szomáli diktátor, Sziad Barre az 1980-as években elképzelésbe vette a szomáli vasút újrateremtését - csak mire a gondolatot tett követte volna, 1991-ben eltették az útból, Szomália pedig egy azóta is tartó polgárháborúba és anarchiába süllyedt kvázi-állam, amelynek kisebb gondja is nagyobb a kötöttpályás közlekedés létrehozásánál.

Trinidad és Tobago

Az egykori brit gyarmaton 1876-ban nyitotta meg képzeletbeli kapuit az első vasútvonal, amely a következő évtizedekben szépen fejlődve Trinidad szigetének nagy részét behálózta. Elsődleges feladata a mezőgazdasági termékek (például cukornád) szállítása volt, de több ezer helyi lakos mondhatta el magáról a 20. században is, hogy utazott az 1435 mm nyomtávolságú trinidadi vasútvonalak valamelyikén. 

800px-last_train_san_fernando_trinidad_harris_promenade.jpg

Trinidadon már nem sok minden emlékeztet az egykor szép napokat látott vasútüzemre. (forrás: Wikipedia)

 

Az 1962-ben függetlenné váló ország kormánya a kihasználatlanság és az anyagi terhek miatt a vasúthálózat felszámolása mellett döntött, így a 173 kilométer hosszú vasútvonalon 1968 után már nem közlekedtek szerelvények (ami nehéz is lett volna, mert a síneket is felszedték).

800px-railroad_map_of_trinidad_1925.png

Az 1968-ban felszámolt trinidadi vasúthálózat térképe a legnagyobb kiterjedés idején. (forrás: Wikipedia)

 

2008-ban egy trinidadi vállalat grandiózus vasútfejlesztést hirdetett meg, amelynek keretében emeletes vasúti szerelvények szállították volna az utazni vágyókat - a programot végül anyagi problémák miatt 2010-ben törölték.

A bejegyzés trackback címe:

https://vilagbarangolo.blog.hu/api/trackback/id/tr9114251197

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

TanNé · http://erkolcstan.blog.hu/ 2018.10.09. 13:02:21

Olvasom az írást, ami érdekes és érdekel és egyszer csak esötétül a képernyő, majd nagyon lassan előnyomul egy F@SZBOOK reklám. Nem kellene.

erkolcstan.blog.hu/2018/10/03/facebook_zsebebol_kiesik_a_vilag

feherb 2018.10.09. 13:16:42

Az még valahol érthető, hogy a 60-as években valahol felszámolták a vasutat. Viszont z, hogy valaki 93-ban úgy dönt, hogy felszámolja egy ország vasút hálózatát, nem tűnik túl megfontolt döntésnek. Akkor a környezetvédelem fontos szempont volt, és a vasút messze a leg kevésbé környezetkárosító szárazföldi szállítóeszköz.

Kispangit 2018.10.09. 14:10:32

A 3. világban leszarják, hogy a vasút környezetkímélő. 1xűen túl sok a vesződség vele, túl drága a fenntartása, túl lassú, mire odaér valami a célállomásra, a rakomány felét szétlopják, tiszta ráfizetés minden szinten.

kvp 2018.10.09. 15:28:52

" Viszont z, hogy valaki 93-ban úgy dönt, hogy felszámolja egy ország vasút hálózatát, nem tűnik túl megfontolt döntésnek."

Az orszag egy 30 eves forradalom, majd polgarhaboru utan eppen csodben volt es a vilagbank mentocsomagja szerint kellett az gazdasagot atstrukturalniuk. Ez reszben privatizaciot jelentett, reszben mindennek a bezarasat amit nem sikerult eladni. A vasutat nem vette meg senki, csak ocskavaskent.

A 3. vilagban ott eri meg fenttartani a vasutat ahol vagy boven van ra allami penz vagy van hozza megfelelo orseggel rendelkezo maganceg akinek szuksege van ra. Igazabol ez a gazdag orszagokat es a zart, ipari celu vasutakat jelenti. Minden mas csak viszi a penzt ha eppen nem robban le vagy robbantjak fel egy helyi haboruban.

koxi 2018.10.09. 15:58:49

Sziasztok. A gépjárművekkel ellentétben mi a racionális magyarázata annak, hogy a vagonok és a mozdony szélességéhez képest a nyomtáv annyira keskeny? Egy vasúti kocsi mittudomén 3m, a tengelytáv meg ~1,5m sincs. Míg bármilyen más aszfaltúton közlekedő jármű kerekei a karosszéria szélén vannak. Gyerekkoromban mikor megláttam szemből a közeledő vonatot, mindig azt hittem mindjárt oldalra borul.

nick papagiorgo 2018.10.09. 16:18:18

Nem kell olyanmesszire menni, pl. Máltán sincs vasút - már.

ComLo 2018.10.09. 16:26:17

@koxi: PONT erről olvastam réges rég egy story-t. Persze valszeg csak hoax, de némi kicsiny alapja lehet.

Ugye képen megvan a Space Shoutle? Fellövéskor volt két fehér színű segédrakétája, amik elég kicsik voltak. De miért voltak akkorák?
Mert vasúton szállították őket, és az útba eső alagutak szélessége limitálta a méretet. De miért volt ez a limit?
Mert a vasút kezdetén, fontos szempont volt, hogy a már meglévő felépítményeket, könnyen tudják használni, tehát az akkori elterjedt kocsi nyomtávot használták. Azóta pedig egy váltás, hatalmas költségeket okozott volna. De miért volt ez a stenderd kocsi nyomtáv?
Mert föleg a középkorban, nem igazán áldoztak útak lekövezésére, és leginkább a római korbol visszamaradt akár többszáz éves utakat használták. Azokban pedig az évek alatt, mély vájatok keletkeztek. Tehát aki nem akart egy keréken a rázús úton döcögni, azok a sztenderd keréktávot használták. De miért alakult ki ez a sztenderd keréktáv?
Mert az úkori rómában, leginkább egylovas szekereket használtak, azok építésénél, pedig akkor volt a legoptimálsabb minden, ha a tengelytávot a lovak ferméretéhez igazították valahogy (itt bevallom kicsit homályos a story, hogy pont akkora, vagy valahányszorosa volt a legoptimálisabb).
Ebből a levezetésből kijön, hogy a vonatok tengelytávjának, és az amerikai Space Shoutle kisérőrakétájának milyen szoros köze van a római lovak, seggéhez ...

Mr. Neutron 2018.10.09. 16:45:59

Európában a világháborúk is fenntartották az a meggyőződést, hogy a vasutakra szükség van, mert a XX. sz.-i tömegháborúk megvívásához gyors felvonulásra és hatalmas mennyiségű utánpótlás szállítására volt szükség és ezt főszabályként csak vasúttal lehetett megoldani.

szepipiktor 2018.10.09. 18:52:39

@TanNé: Ez az! És ha nem ügyelsz, az addig gépeltek is eltünnek!
Ki az a barom, aki ezt a szemét facebookot kéretlenül a pofánkba nyomja? Én nem élek rajta, a blog.hu-ra jöttem, de egy számomra lényegtelen fszság rendre szopat.

Makacs Folt 2018.10.09. 19:34:43

@koxi; @ComLo
Valójában a nyomtáv eredetét az iparosodás hazájához, Angliához lehet kötni. A vasút hőskorát két mérnök-üzletember határozta meg: Stephenson és Brunel. Stephenson nem csak a gőzmozdonyt alkotta meg, hanem nagyban nekilátott egy vasúthálózat kiépítéséhez is. Azért választotta az 1435 mm nyomtávot, mert jópár angliai szénbányában a csilléket már régebb óta ezen a nyomtávon tologatták, így praktikus okokból megtartotta. A nyomtáv eredete tulképp ennyi, de a sztori folytatódik. Nem sokkal később lépett színre Brunel, akinek szintén a vasútfejlesztés volt a fejlövése. Ő is nekilátott egy vasúthálózat kiépítésének, természetesen arrafelé, ahova Stephenson még nem jutott el. Na de a nyomtáv akkor még nem volt szabványosítva, Brunel pedig újonnan jövőként megpróbált javítani a koncepción (ami elég egy csillének, nem biztos hogy elég egy mozdonynak) és 1520 mm-es nyomtávval állt neki az építkezésnek. Egyértelmű, hogy ugyanannak a dolognak csak addig lehet kétféle szabványa, amíg ki nem növik magukat és csak egymás kárára tudnak terjeszkedni. Egyrészről ahogy Anglia betelt, másrészről ahogy a kontinensen is elkezdtek vasutakat építeni (és nyilván mindenki az angolokat hívta építeni), felmerült az igény az egységesítésre, főleg, hogy a két rendszer között nem volt átjárás. (Ráadásul két privát cég, a maga területén monopóliummal rendelkezve birtokolt egy komplett közlekedési szegmenst - mintha két magánmáv lett volna). Azért lett a végén a keskenyebb a győztes, mert egyszerűen abból volt több, hiába volt Brunel vasútja minden szempontból jobb, ennyit számított a pár év lemaradás. A legtöbb európai országban is a stephensoni mérce alapján építették a vasutakat, de Brunel cége megcsípte az orosz melót.

tede 2018.10.09. 19:37:47

Egy időben ingáztam Fehérvár-BP távolságon. Kb 15 éve. Tudom, hogy azóta sokat fejlődött a vasút is ezen a szakaszon, de az igazi gondom nekem az, hogy rossz idő esetén sokkal megbízhatóbb autóval menni. Leesik a hó. A vonatok brutális késeseket szednek össze. Autóval ha lassan is, de feljutok Pestre. Meg úgy egyébként is, nem voltam hajlandó csak azért a korábbi vonattal menni, mert késhet eleve az indulásnál vagy menet közben szedett össze gyakran annyi késést, hogy szó szerint úgy estem be munkakezdésre vagy rendszeresen elkéstem pár percet, amit szerencsére elnézett a főnököm, de nekem nem esett jól.

Jakab.gipsz 2018.10.09. 20:39:04

és akkor most mit bizonyít ez a szösszenet ?

Nehezek a terepviszonyok, vagy szervezetlen a társadalom, kiteszi a fehér ember a lábát és összeomlik a vasút.

Egyébként Etiópia Kínai hitelből és technológiával épít vasút vonalat.

Balogh Zsolt · http://vonattal-termeszetesen.blog.hu/ 2018.10.09. 21:03:37

@koxi: Valószínűleg az a magyarázat, hogy az évtizedek alatt a vasúti járművek megnőttek, miközben a nyomtáv maradt a régi a kompatibilitás miatt.

Balogh Zsolt · http://vonattal-termeszetesen.blog.hu/ 2018.10.09. 21:06:10

@Makacs Folt: Brunel vasútja 2140 mm-es nyomtávolságú volt, az oroszokhoz pedig semmi köze nem volt. Ez a nyomtávolság végül sehol nem maradt fenn.

Leooo 2018.10.09. 22:12:28

@ComLo: Baromi egyszerű... Olyannak kellett lenni a jármű tengelytávjának, hogy előtte két, párba fogott ló kényelmesen tudjon menni és ne érjen össze menet közben a seggük ! A rómaiak eme mérték szerint készítették a kövesútjaikat, annak szélességét. Mivel a rómaiak által épített utak voltak az első 'szabványosított' kivitelű utak a világon, később mindenki követte a 'szokott' mértéket, ahol rómaiak által épített utak léteztek, s ez lett az 'ÚT' - mint olyan - mértékének későbbi alapja is. Későbbiekben a vasútépítés korában meg a 'szabványos szekér ' nyomtáv méretét vették alapnak.

koxi 2018.10.10. 07:08:41

Sziasztok! Köszönöm a sok választ! De azért elég keményen keveritek a nyomtávot a tengelytávval akár egy hozzászóláson belül is. Ez a faszbuk felugró ablak tényleg agyrém. Nem is vagyok fenn rajta, de tolja a pofámba a reklámját. De ez még csak a kezdet, ettől sokkal rosszabb világ jön majd, az az érzésem. Na le is lépek innen mielőtt beverem a monitort. Elképesztő......

koxi 2018.10.10. 07:09:18

@ComLo: "Ebből a levezetésből kijön, hogy a vonatok tengelytávjának, és az amerikai Space Shoutle kisérőrakétájának milyen szoros köze van a római lovak, seggéhez ... " :-DDDDDDDDDDDD

FuraTermék · www.furatermek.blog.hu 2018.10.10. 09:33:24

@koxi: Elnézést kérek a kéretlen Facebook-marketingért.

kisf 2018.10.10. 09:45:12

@tede: Ne keverjük a MÁV-ot a vasutakkal...:) Azóta a lemaradásunk nőtt...

blöff 2018.10.10. 10:07:44

Szomália és Líbia. Ezek az országok de facto nem léteznek. Csak ha vasút ne lenne ott, de a túlélésnek sem jók az esélyei...

ComLo 2018.10.10. 10:55:33

@koxi: Teljesen jogos az észrevétel, csak gyorsan bepötyögtem a kommentet, és csak azután gondoltam végig hogy mekkora hülyeséget írtam (tengelytáv =/= nyomtáv), mikor kiváncsiságból visszajöttem (mert a blog.hu valamiért minden 2. válaszról küld csak értesítést mostanában), és visszaolvastam a commentet. Mea culpa, de remélem a mondanivaló lényege azért átment ...

Berelhetoreklamfelulet 2018.10.10. 11:03:09

LMAO
felsoroltál néhány 3. világbeli shitholet, ahol kb. az éltbe maradás is csoda, nemhogy a vasút, meg egy olyan országot, ahol még autóutak sincsenek rendesen a városok között, nemhogy sínek...

10/10 quality írás, de ennyi erővel azt is megemlíthetted volna, hogy a Szaharában sincs vasút, ott is "feladták" gondolom...

Tény,hogy drága a vasút, és nem gazdaságos, de még mindig fényévekkel olcsóbb, mintha pl.: a magyar vasúti forgalmat autóbuszokkal meg kamionokkal kéne levezetni. A vasút a legolcsóbb szárazföldi közlekedési forma. (csak a hajó olcsóbb, de ahhoz víz kell).

Dorombolo 2018.10.10. 12:39:41

Nepál kimaradt a felsorolásból.. :-)