Érdekes helyek. Érdekes szokások. Érdekes történetek.

A világ atomöklei - 1. rész

Amerikai Egyesült Államok

2018. november 26. - FuraTermék

Ma induló új sorozatunkban (miután Dél-Afrikánál, Las Vegasnál és a NATO-nál már érintettük a témát) bemutatjuk a Föld azon országait, amelyek az utolsó háborúban nukleáris fegyverekkel vívnának egymással csatákat. A sorozatban elsősorban a hagyományos nukleáris triádot, illetve annak egyes elemeit vesszük alaposan szemügyre, az egyéb nukleáris fegyverek mellőzésével.

trinity_detonation_t_b.jpg

A Trinitiy-tesztről készült fotó. (forrás: Wikipedia)

 

Az első részben következzék tehát a legrégibb atomököl birtokosa, az Egyesült Államok!

A kötelező bevezetés

Mielőtt alaposabban szemügyre vennénk a jenkik nukleáris fegyvereit, pár dolgot muszály muszáj megemlítenünk (ezek a sorozat későbbi posztjaira is igazak lesznek): mint az emberiség jelenleg ismert legnagyobb pusztító hatású fegyverei, a nukleáris fegyverek elsősorban elrettentő erővel bírnak; ha éles helyzetben be kell vetni őket (pláne olyan hatalommal szemben, amely szintén ilyen fegyverek birtokosa), az régen rossz - mindannyiunk számára.

800px-b-52_stratofortress_assigned_to_the_307th_bomb_wing_cropped.jpg

A B-52-es bombázók immáron hatvan éve áll készenlétben, hogy az utolsó háborúban pusztító csapást mérjen az ellenségre. Szerencsére azonban eddig csak hagyományos háborúkban (például Vietnamban) vetették be hagyományos fegyverekkel. (forrás: Wikipedia)

 

Ennek az úgynevezett kölcsönös megsemmisítés elvének köszönhető, hogy a hidegháború hideg maradt, és ma nem egy nukleáris tél utóhatásait éljük meg a mutánsokkal harcolva: amikor a nagyhatalmak között eldurvulni látszott a helyzet (például az 1962-es kubai rakétaválság idején), senki nem merte megnyomni azt a bizonyos - egyébként a sokak által ismerni vélt formájában nem létező - piros gombot, mert hiába küldött volna ezernyi gombafelhőt az ellenségre, ugyanannyit kapott volna vissza.

Szóval a nukleáris fegyver garancia arra, hogy a nagyhatalmak (az Egyesült Államok, Oroszország, Kína, Franciaország és az Egyesült Királyság értendő ide) egymással szemben soha nem fognak (pontosabban: bízunk benne, hogy soha nem fognak) egy bizonyos határt átlépni, mert egy atomháború minden érintett fél pusztulásával (és a középkorba visszabombázódásával) járna. 

nuclear_weapon_size_chart.jpg

Az évtizedek során jelentősen csökkent a nukleáris fegyverek mérete - ez lehetővé tette, hogy egy mai rakétát akár tucatnyival is felszereljenek, megsokszorozva annak csapásmérő képességét. (forrás: Wikipedia)

 

A kölcsönös megsemmisítés elve érvényesül az India és Pakisztán közötti (h)idegháborúban, amelyet már húsz éve nukleáris fegyverekkel is megfűszereznek; Észak-Korea esetében elsősorban zsarolási potenciálként jöhet számításba, míg Izraelnél a túlélés fontos eszközét látják benne.

És hogy a nukleáris triád fogalmát is tisztázzuk: a stratégiai atomfegyvereknek manapság három fő hordozóeszköze van: a szárazföldi telepítésű interkontinentális (tízezer kilométer körüli hatótávolságú) ballisztikus rakéták (angol rövidítéssel: ICBM, az InterContinental Ballistic Missile szavakból), a repülőgépekről indítható bombák és több száz kilométerre lévő célokat elérni képes robotrepülőgépek, valamint a tengeralattjárókra telepített, gyakran interkontinentális hatótávolságú ballisztikus rakéták, az SLBM-nek (Submarine Launch Ballistic Missile). A rakéták némelyike képes egyszerre nyolc-tíz robbanófejet is hordozni - bár a gyakorlatban ennél jóval kevesebbet szerelnek rájuk.

Az amerikaiak...

...a világon elsőként, még a második világháború végén, 1945 júliusában robbantották fel az első atombombájukat (Trinity-kísérlet), amelyet követően augusztus 6-án és 9-én Hirosima és Nagaszaki japán városok felett be is vetették őket, demonstrálandó, hogy ki az úr a háznál (ez a két atomfegyver-használat volt az a kivétel, amely erősítette a későbbi nem-használat szabályát).

555px-us_and_ussr_nuclear_stockpiles_svg.png

Az Egyesült Államok a csúcson több, mint harmincezer nukleáris robbanófejjel büszkélkedhetett (?). Azóta ez a mennyiség drasztikusan lecsökkent, de még így is elegendő ahhoz, hogy a potenciális ellenfeleket (Oroszország vagy éppen Kína) letörölje a térképről. (forrás: Wikipedia)

 

A következő években fokozatosan hatalmas nukleáris csapásmérő erőt fejlesztettek ki és telepítettek a jenkik, akik az 1960-as évek elején már a nukleáris triád mindhárom ágán több ezer ilyen fegyverrel rendelkeztek, garantálva a nyugati világ szabadságát a gaz vörösökkel szemben (a szovjetek pedig értelemszerűen a szintén gaz imperialistákat tartották kordában).

Jelenleg - miután a Szovjetunióval és utódjával, Oroszországgal kötött szerződések alapján kölcsönösen csökkentették a robbanófejek és hordozóeszközök mennyiségét - az amerikaiak körülbelül 1900 db hadászati robbanófejjel rendelkeznek, amely még mindig elég mennyiség a Föld népességének megtizedeléséhez.

És még egy apróság: a hidrogénbombák kifejlesztését követően a katonák és politikusok a minél nagyobb robbanóerő bűvöletében éltek: több tíz megatonna hatóerejű (1 kilotonna = 1000 tonna hagyományos robbanóanyag hatóerejével, 1 megatonna pedig = 1000 kilotonnával; a Japánra ledobott bombák pusztító ereje nagyjából 15 kilotonna volt) bombákkal hajtottak végre kísérleteket, és a hordozóeszközökre is ilyen kaliberű fegyvereket telepítettek. Ennek akkoriban még nagy jelentősége volt, hiszen nem mindig volt megfelelő pontosságú a célba juttatás, és egy Moszkva vagy New York-méretű célpontnál nagyot kellett szólnia a robbanásnak, hogy ha mellé is lőnek kicsit, az ellenségből akkor is csak hamu maradjon.

Az egyre pontosabbá váló célzással feleslegessé vált a több megatonnás robbanófejek postázása, így azok hatóerejét jelentősen lecsökkentették (habár a stratégiai robbanófejek többsége még így is több száz kilotonnás, azaz bőven elegendő egy nagyváros elpusztításához).

Szárazföldi atomököl

800px-minuteman_iii_in_silo_1989.jpg

A szárazföldi telepítésű ICBM-ek ilyen rakétasilókban várják az indítási parancsot. A silóknak nincsen állandó személyzete, azonban időnként karbantartók ellenőrzik a bevethetőségüket. (forrás: Wikipedia)

 

Az Egyesült Államok szárazföldi telepítésű ICBM-jei a légierő kezelésében vannak: napjainkban összesen három rakétaezred (amelyek mind a középnyugati államokban települnek [Észak-Dakota, Montana és Wyoming központtal], parancsnokságuk pedig egy-egy légi támaszpont) 430 rakétasilójában pihen a hasonló számú Minuteman III típusú rakéta (ezek elődeit még az 1950-es években fejlesztették ki!), amelyek egy vagy két, robbanófejet képesek szállítani. 

800px-blast_door_minot_afb_nd.JPG

A rakétaezredek harcálláspontjain a kezelőszemélyzetek ehhez hasonló, atombiztos ajtók mögött állnak készen arra, hogy elindítsák a rakétákat. (forrás: Wikipedia)

 

A rakétasilókat alaposan szétszórták az amerikai vidéken: nem ritka, hogy egy-egy indítóállás egy farm közepén helyezkedik el, a környező földtulajdonosok legnagyobb örömére. A silóknak nincsen állandó személyzete (karbantartók azért néha meglátogatják őket), általában több rakétát kezel egyetlen, bunkerban lévő irányítóközpontból a kétfős parancsnoki személyzet, várva az ítéletnapot (vagy a nyugdíjazást).

800px-minuteman3launch.jpg

Egy Minuteman III ICBM kísérleti indítása. (forrás: Wikipedia)

 

A nukleáris fegyverek bevetéséhez egyébként az Egyesült Államok mindenkori elnökének kóddal megerősített jóváhagyása szükséges, amelynek kiadása után a tényleges indítási parancsokat már egy repülő harcállásponton tartózkodó, tábornoki rangú katona közli a társaival - a nemrégiben Donald Trump amerikai elnök és Kim Dzsongun észak-koreai vezető között lejátszott szájkaratéban szóba került "nagy piros gomb" tehát a valóságban nem létezik.

A légierő másik oldala

800px-b-2_spirit_original.jpg

A csúcstechnika képviselője: a B-2-es csökkentett észlelhetőségű ("lopakodó") bombázók darabja annak idején egymilliárd dollárba került. Ez is alkalmas nukleáris fegyverek hordozására, de a B-52-esekhez hasonlóan eddig csak hagyományos fegyvereket vetett be. (forrás: Wikipedia)

 

Mint írtuk volt, a szárazföldi ICBM-ek a légierő felügyelete alá tartoznak (a hadsereget, mind haderőnemet tehát kihagyták a stratégiai nukleáris hadviselésből), s nincs ez másként a bombázókkal sem, amelyekből három típusa is van a jenkiknek (B-1, B-2, B-52), de ezek közül az oroszokkal kötött szerződések alapján csak utóbbi kettő alkalmas nukleáris robbanófejes robotrepülőgépek indítására (a B-1-es ezen képességét megszüntették, a szerződések alapján pedig elvileg a többi bombázó is csak gépenként egy atomfegyvert hordozhat).

loading_three_agm-86_alcms.jpg

AGM-86 ALCM szubszonikus robotrepülőgépek (cirkálórakéták) behelyezése egy B-52-es bombaterébe. a robotrepülőgépek használata jelentősen növelné a bombázók személyzetének túlélési lehetőségeit az utolsó háborúban. (forrás: Wikipedia)

 

Ezeknek az a nagy előnye a hagyományos bombákkal szemben, hogy jóval az ellenséges légvédelem hatósugarán kívülről (akár több száz, vagy ezer kilométerről) lehet indítani őket, így az Enola Gay-jel ellentétben nem kellene közvetlenül a célpont fölé repülni.

A B-2-es bombázókat ráadásul pluszban segíti az a tény, hogy csökkentett észlelhetőségűek, így a radarok nehezebben észlelik őket.

command_data_buffer_configuration.png

A légierő rakétaezredeinek kezelőszemélyzetei a bunkerek mélyén ilyen pultok előtt dolgoznak. A rakéták elindításához két emberre van szükség, ugyanis két, egymástól jó messze elhelyezett indítógomb (vagy kulcs?) egyidejű elfordításával lehet életre kelteni a tömegpusztító arzenált. (forrás: Wikipedia)

 

A B-2-esekből 20 darabbal, míg az ősöreg, de még évtizedekig szolgálatban álló B-52-esekből 68 darabbal rendelkezik a jenki légi armada, amelyek szükség esetén a honi támaszpontokon kívül máshonnan is bevetésre indulhatnak (bevetéseiket mindkét esetben légi utántöltő repülőgépek támogatnák) halálos rakományukkal.

A haditengerészet

És elérkeztünk az amerikai atomököl legpotensebb eleméhez: a haditengerészet (naná, majd a hadsereg) nukleáris meghajtású ballisztikus rakétahordozó tengeralattjáróihoz. 

uss_alabama_ssbn-731_en_pruebas.jpg

Az USS Alabama atommeghajtású ballisztikus rakéta-hordozó tengeralattjáró. A 170 méter hosszú, a felszínen 16 764 tonna vízkiszorítású Ohio-osztály egységei egyenként 24 Trident II rakéta hordozására képesek, amelyek akár nyolc robbanófejjel is fel lehetnek szerelve - így egy ilyen tengeralattjáró akár több, mint száz ellenséges célpont elpusztítására is képes. (forrás: Wikipedia)

 

És hogy miért ez a legpotensebb ága a nukleáris triádnak? Mivel a földfelszín kétharmadát víz borítja, hatalmas terület áll rendelkezésére az elrejtőzéshez - és egy folyamatosan mozgásban lévő, magányos tengeralattjárót nem egyszerű megtalálni.

151107-n-zz999-001_slbm_being_launched_from_uss_kentucky.jpg

Trident II rakéta indítása egy tengeralattjáróról. (forrás: Wikipedia)

 

Az amerikaiak jelenleg az Ohio-osztály tizennégy egységével büszkélkedhetnek (eredetileg tizennyolc ilyen hajó épült, de négyet később átalakítottak hagyományos fegyverek - Tomahawk robotrepülőgépek - hordozására). Ha hinni lehet a Wikipediának, ezek a búvárhajók tengeralattjárók összesen 230 db UGM-133A Trident II típusú SLBM-et hordozhatnak (a kapacitásuk egyébként 24 rakéta, ami összesen 336 férőhelyet jelentene), amelyek tetején 920 robbanófej pihen (ez praktikusan 4 robbanófej/rakéta, azaz rakétánként négy megsemmisített ellenséges célpont). 

uss_kentucky_ssbn-737.jpg

Az USS Kentucky - kivételesen a vízfelszínen. (forrás: Wikipedia)

 

Természetesen a tengeralattjárók közül nem mindegyik van folyamatosan úton (karbantartás, kiképzés miatt jó pár horgonyoz a kikötőkben), de az egységek egy része folyamatosan a világ tengerein járőrözik, várva az utolsó háború utolsó indítási parancsára.

Mivel atommeghajtású egységekről van szó, elvileg korlátlan ideig (pontosabban: akár évekig) a tengeren tenger alatt lehetnének, de mivel emberek tartózkodnak a fedélzeten, néhány hónapnál tovább nem szokott tartani egy bevetés.

800px-28_days_in_global_strike_140207-f-rh756-376.jpg

A légierő egyik rakétasilója - munka közben. (forrás: Wikipedia)

 

Zárásként pedig itt egy 1979-es dokumentumfilm részlete, amely az atomtámadás megindításának folyamatáról szól, a légierő szemszögéből nézve (a rakétaindító állomások belseje elvileg azóta sem sokat változott):

 

A bejegyzés trackback címe:

https://vilagbarangolo.blog.hu/api/trackback/id/tr4614373829

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Szalay Miklós 2018.11.27. 15:27:01

Egy alapos kis összefoglaló a háborúról, arról, hogy a politikai konfliktusok kapcsán hogyan manipulálják a népet, és hogy mit lehet tenni egy békésebb világért:

egyvilag.hu/temakep/077.shtml

maxval balcán bircaman · http://bircahang.org 2018.11.27. 15:57:12

A Liberális Birodalom szerencsére nem képes bevetni atomját, mert a világ népei kezében megfelelő ellenatom van.

Pepibubó 2018.11.27. 16:16:07

" ki az úr a háznál" - idáig olvastam, pedig biztos dolgoztál a cikkel. Csak kár volt ilyen igaztalan nyugat-gúnyolással elrontani. Vagy neked ez jó vicc, hogy a hódító szovjet világdiktatúra 40 évnyi magyarországi rombolását "köszönhetjük" az akkor már aktív atomfenyegetésének?
Meg a mai napig tartó, a világot zsaroló potenciálját, bomlasztását, aminek része birca-ügynökeinek 24 órás hazug propagandapusztítása. Mint látható itt is, kicsit feljebb bircaman "hozzászólásában".
Egyébként a "ki az úr a háznál" atomrobbantásokkal az USA éppen a náci szövetséges japán nagyhatalmat győzte le, lezárva ezzel a II. Világháborút. "Mellesleg" megmentve 600 ezer további amerikai áldozat életét.
Milyen "tréfás".

FuraTermék · www.furatermek.blog.hu 2018.11.27. 16:19:49

@Pepibubó: Egyáltalán nem tréfának szántam, ahogy az amerikaiak sem: amennyire Japán legyőzésének eszközét látták benne, ugyanannyira akartak üzenni vele a Szovjetuniónak, hogy az új világrendben már új játékszabályok lesznek.

slowMotion 2018.11.27. 16:20:59

Szamtalan USA cucc latogathato, pl: en.wikipedia.org/wiki/Titan_Missile_Museum -nagyon tanulsagos (muszaki szemmel).

Nagyorrú Barbi 2018.11.27. 16:24:03

Az USA pofája addig nagy, amig az oroszok oda nem qrnak pár atom bombát. Aztán, ha nem lesz ivóvíz, meg csipsz, meg benzin, ferdén fog állni a qrva nagy pofájuk.

Pepibubó 2018.11.27. 16:35:44

@FuraTermék: Akkor már arról is ejtsünk pár szót, mit jelentettek az "új játékszabályok" Sztálinnak. Azt, hogy - bármennyire is tervezte - nem nyomulhatott előre egész Európát elfoglalni, legalábbis első ütemben. Annyiban viszont már kevés volt neki az atomfenyegetés, hogy a Jaltai Szerződést felrúgva sok évtizedes szovjet rabságba, diktatúrába döntse az általa "felszabadított" országokat, köztük hazánkat. Továbbá a maffiájának alárendelt "kommunista" diktatúra mintájú rezsimek sorát hozza létre a világ minden részén, a szomszédos országokat többségükben ott is fenyegetve, megtámadva.

Pic 2018.11.27. 17:13:44

Azt hiszem tavaly volt egy nagyon érdekes vita amerikában a szárazföldi csapásmérő erőkről vagyis a Minuteman rakétasilókról. Volt ugyanis a légierőnek egy kiszivárgott jelentése amire felkapta a fejét a nép és erre rárepült a média és mivel arrafelé kicsit nagyobb a sajtószabadság és az adatok is jobban hozzáférhetőek, így elég durva dolgok derültek ki és az újságírók nem fogták vissza magukat, amerikai kifejezéssel élve: "beledobták a szart a ventilátorba."

Szóval a légierő jelentése KETTŐ problémáról szólt. Az első az az volt, hogy a rakéták kezdenek nagyon elöregedni és elavulni bizony kellene újakat gyártani. Ez volt a kisebbik probléma ezen senki nem akadt fenn.
A második probléma kapcsán a jelentés konkrétan azt taglalta, hogy szarban vannak, mert most már iszonyatos pénzeket költenek karbantartásra és ennek összege durván emelkedik minden évben, igaz már nem sokáig, mert lassan nem lesz olyan alvállalkozó aki megcsinálja ÉS AKKOR lesz a legnagyobb baj, mert használhatatlan lesz az egész cucc.

Mint kiderült ennek az az oka, hogy a rendszereket a 60-as 70-es években modernizálták utoljára és ehhez próbálták az évek során hozzáilleszteni / fejleszteni a kiszolgáló számítástechnikai hátteret. Na most ez e történet valamikor a 80-as években elérte azt az állapotot amit maximumnak nevezhetünk.

Az egész számítástechnikai háttér ŐSÖREG, a szoftverek, az indítókódok, minden FLOPPY alapon megy, DE NEM ÁM a kis 3,5"-es floppy amit még sokan ismernek, hanem az 5,25"-ös!!!
Ha valaki nem érezné ennek a súlyát akkor szemléltetésül megjegyezném, hogy anno 1990-ben mikor tanultuk a szakmát néhány osztálytársam írt egy Bart Simpson kalandjaira épülő videojátékot aminek a demója megtetszett egy nagy játékfejlesztő cégnek és meghívta a srácokat Londonba egy élő bemutatóra. A probléma ott volt, hogy a srácok 5,25"-ös floppykon vitték ki az anyagot és ott már AKKOR SEM volt olyan gép ami kezelte volna ezeket. 2 napjukba került a srácoknak találni egy helyet ahol átírták nekik 3,5"-es diszkekre a cuccot.
Na most képzeljétek el, hogy amerikában, ahol 1990-ben már kidobták az egész 5,25"-ös technikát, ott a hadsereg a mai napig FENNTARTJA és ÜZEMELTETI AZT.

Állítólag vannak olyan cégek amelyek hosszú évek óta abból élnek, hogy öreg szakikat foglalkoztatnak akik javítják a cuccost, járják az árveréseket és ócskásoknál, bontókban megvesznek mindent amit csak találnak, MERT KELL AZ ALKATRÉSZ. Ami nincs azt meg néhány szintén öreg szakik által üzemeltetett cég legyártja egyedileg olyan gépeken amiket leselejtezéseken vettek....

Akkor lett a történetből közröhej, amikor tévések akik nem hitték az egészet elmentek megnézni egy-két ilyen parancsnoki központot és ott megvillantották nekik a muzeális technikát meg a floppykat. :))

Az igazi botrány viszont az újságírók által a nagy szarkavarásban felszínre került HARMADIK problémával volt: A vezetési bunkerokban dolgozni annyira nyomasztó és lélekölő, hogy nagyon sok fegyelmi incidens volt/van. Némelyik hihetetlen gáz, másokból komoly baj is lehetett volna. Ami bennem megmaradt sztori, hogy az egyik ilyen központban tele volt az egész társulat hócipője és elmentek focizni vagy valami hasonló. MINDANNYIAN. Otthagytak mindent a picsába órákra, nyitva hagyták a bunkereket, de még a bázis kapuja is nyitva volt és az őrség is lelépett. Szerencsére nem egy terrorista sétált be háborítatlanul a kócerájba, hanem egy katonatiszt.

Szóval az amerikaiaknál nagyon érik egy modernizáció. :)))

szepipiktor 2018.11.27. 17:59:34

Nagyon fontos témát feszegetsz, a mai generációk sajnos (szerencsére!) mindezt elsősorban a filmekből és a médiábol ismerhetik, ugyanakkor nem árt komolyanvenni az egészet.
Ezért kár, hogy ennyire leegyszerűsítve, bulvárosítva és érzelemtől előítélettől befolyásolva írtad meg.
És ugye kiagytál közvetlenül idakapcsoldó alapokat, számtalan tévedést írsz, nbem hiszem, hogy a wiki a hiteles forrás mindehhez.
Már ez "triád" vagy mi sem pontos, nem ez kategorizál, és nem ezeken keresztül ismerhető meg a indulás és a mai állapotok.
Az osztályozás:
- stratégiai nukleáris fegyver,
- hadászati nukleáris fegyver,
- harcászati nukleáris fegyver.
Az elsőt soha nem alkalmaztak és valósínüleg nem is fognak, mert önmagában azok a világot pustítanák el, értelmes céljuk nincs, csak propaganda és farokméregetés.Tudjuk hogy ilyeneket három nemzet képes hadrendben tartani, az USA, az oroszok és kína, hiszen ehhez magas szintű rakétatechnikával is rendelkezni kell, Ez nem egy műhold pályáraállításának a szintej, így India sem költ erre.
A történelem során nem is ez indult el először, a hadászati vonal telítődése és az azelleni hatékony védekezés miatt (és persze a rakétatechnika korszerűsödése miatt) fejlődött ki ez az ág, és amikor bekövetkezett a status quo, már csak a korszerűsítések következtek, a készlet sokezerszerese volt a Föld elpusztításához szükségesnek.
A földi telepítésű startégiai fegyvereket is a felderítés, a védekjezés hatékonnyá válása és a időnyerés miatt vitték a víz alá! Az ugyanaz, csak a "siló" nem fix, közel vihető az ellenséghez, lecsökkentve ezzel a reakcióidejét.
Itt hagytad ki a zsenit, Reagant (háttérben a mi Teller Edénket), aki kitalálta a csillagháborús programot, ami a védekezést és a válaszcsapást alakította egyoldalúvá, a szovjeteknek sem pénzük, sem technikájuk nem volt az ellenlépésre. Ráadásul belezavrarták a ruszkikat a gazdasági válságba is ezzel, ami ugye a keleti blokk összeomlásához vezetett.
És itt ismét kihagysz egy alapvető dolgot!
Az a vonal, amire az egész posztodat alapoztad, az a régi politikailag és katonailag megosztott világra igaz, de a keleti blokk összeomlása után ez megszünt. Marad néhány "világellenség" és számtalan helyi háború, amihez az atomra nem lett szükség, a szovjeteknek is jól jött a fegyverzetcsökketés, hiszen már enni sem volt mit nagyon náluk...
Innen az egész téma átvonult a hadászati és a harcászati területre, sok ország birtokolt Scud-féle rakétákat és ezeknél korszerűbb meg a régi oldalakon bőven volt korábban is!
Tehát az időközben "miniatürizált" atomfegyverek (töltetek) véglegesen átkerültek a hadászati rakétákba és a harcászati rakétákba, bombákba és lövedékekbe(!!!).
A vízalatti állományt (és a nehézbombázók nagyrészét is) ezért alakítják vissza hagyományossá vagy robotrepülők hordozta hadászati/harcászativá. Mert ma elég egy-két "régi" tengeralattjáró, mely ugyanakkor technikai szinten és fényévekkel korszerűbb, azaz még inkább alkalmas autonóm feladatvégzésre.
Szóval amiről írsz, az avlójában a történet régi, hidegháború idejére igaz része, anno az elsőlépcsős alakulatoknál - nem a lapátos katonáknál, és nem is a nyusziknál - alap volt a felderítőknek a hati tantermi foglalkozás, az idegenhadsereg-ismeret. Nem csak bármilyen fegyvert, eszközt, járművet, repülőt, egyeruhát kellett "vakon" felismerni és ellene az ideális csapárs meghatározni, hanem külön dolog volt az ABC elleni védekezés is.
Akkor tanultuk meg, hogy az általad bemutatott fegyverektől nem kell félnünk, azt senki nem fogja használni! Hiszen az csak arra szolgál, hogy jelezd, öreg vedd le az ujjadat a gombról, mert nekem is van bőven időm odasátálni az én gombomhoz.
A háború, a harc célja nem a totál pusztítás, hanem a területfoglalás, leigázás, kifosztás, leigázás. Egy teljesen lepusztított, lakhatatlan, gazdaságilag nem használható ország mire lett volna jó? (miközben nekünk is ilyenné vált volna minden...)
Tehát azt tudtuk, hogy hogyan kell átlekni menetből a hadászati és a harcászati ABC támdások zónáin és nem arra, hogy bunerekbe meneküljünk.
Ma putyin ismét csörgeti a láncait, de olyan szintű a techniakai lemaradásuk, hogy neki tényleg csak ezek maradnának, ne mnit érne el vele?
Szóval jó a téma, de ne a wikiből és ne bulvároskodva. Ez sokkal komolyabb és mindenkit érint ma is!

BéLóg 2018.11.27. 18:15:47

Nem csak hogy nem változott, de az a vicc, hogy a mai napig 8 inches FLOPPYT használnak az "ezer" éve megépített indító silókban az ott lévő IBM számítógépekhez.
Mivel MŰKÖDIK, nem nyúlnak hozzá.

szepipiktor 2018.11.27. 18:41:02

@Pic: Na, ez az igazi bulvár!
Előbb azzal kellene tisztában lenni, hogy milyen eszközökre van szükség a haditechnikában!
Aztán azzal, hogy mondjuk egy repülőgépnek mennyi az élettartama!
Hogy a fejlesztés idején honnan tudhatnák, hogy mi lesz 5-10 év múlva a "piacon"...
És hogyan működne bármi is, ha 2-3 évenete cserélgetnék a vasat és újraírnák a szofvereket is...
A silókban sem olyan működik, mint az asztalunkon. Kamu az a flopis dolog, az valamilyen adatbetöltésre kellhetett, ugye nem gondolod, hogy egy flopit nem lehet 10 perc alatt másra lecserélni?
De ott nem kell töltögetni, az egyszer beindították és évtizedek óta megy. Tremészetes többszörözve, így amíg az egyik vonalat karbantartják, a másik (kettő, három) dolgozik tovább.
Vagy azt feltételezed, hogy egy atomsilóban lekapcsolnak mindent félórára, mert karbantartás van, majd újrabootolnak? És ha a ruszki akkor lő?
Nem, ezek csak egy normál logosztikai rendszerek, figyelik, felügyelik a feltételeket, a paramétereket. A célok be vanna táplálva, a kommunikáció sem nyilvános, nincs áramszünet sem más nekünk megszokott zavar. Gyakorlatilag egy lámpa felgyulladásával elindítható a folyamat.
Szerinted hányszor kellett a flopi és mikor kellhet?
Egyszer az elején és soha nem fog már kellenei. Itt nincs kékhalál. Csak emberhalál.
A flopi = periféria... Belegondoltál, hogy a "burkolat" mögött mi működhet??? Szerintem még transzisztorok és a kezdeti logikai IC-k... Mert ez csupán vezérlés...

szepipiktor 2018.11.27. 18:47:17

@BéLóg: Igen, de mivel működik, folyamatosan, többszörözve, hiszen ez a lényege, így valójában semmi szükség sincs rá.
És gond volt a 8 colos flopi helyett az 5,25-ös, majd a 3,5-ös majd az usb stick?
Fel kellene fogni, hogy ezeknél nincs számítási feladat, gyakorlatilag egy logosztikai figyelés van, amihez meg nem kell valósidejű, online feladatvégzés.
A silók tartalma előr be van programozva, a fejek is. Csak a "gombot kell megnyomni".
A flopis cucc a környzetet felügyeli, hogy meg lehessen nyomni időben a gombot.

maxvaI baIcán bircaman · http://bircahang.org 2018.11.27. 19:54:06

A karvalytőke atomökle bénultan lehanyatlik a béketábor ereje láttán.

gigabursch 2018.11.27. 19:54:22

Kíváncsian várom a folytatást.

maxvaI baIcán bircaman · http://bircahang.org 2018.11.27. 19:56:33

@BéLóg: Ebben is látszik, hogy mennyire lemaradt a fináctőke csendőre. Elavult System-36-os gépeiket messze verik az orosz ODRA gépeink.

Billy Hill 2018.11.27. 22:16:36

@szepipiktor: Ha Ámerikában tényleg floppy lemezeket használnak, akkor Oroszországban még LP-ROM (bakelit) lemezeket... ;-)

registerz 2018.11.27. 23:11:47

Borca kibaszott jó troll! :D

Pic 2018.12.11. 23:34:27

@szepipiktor:

Nem bulvár. A floppys rendszerek nélkül leállna az egész. Tudod a számítástechnika egyik legfontosabb problémája, hogy egy adott hardver milyen adatbeviteli eszközöket használ. EZEK floppyt használnak és akkorát. A floppy diszkekre szükség van, mert a te USB stickedet SOHA abüdös életbe nem fogják kezelni.
Hát ez a gond.

A másik amit mondtál, hogy ezeket a rendszereket hosszútávra tervezik az nagyon igaz. Ezzel nincs is gond.

A gond ott van, hogy RÉGEN a haditechnika 5-10 évvel a polgári előtt járt. Emlékszem Kecskeméten jártunk és megnéztük a karbantartás alatt levő MIG-29-eket és kiröhögtük a műszaki kollégát, mikor megmutatta, hogy a Mig-nek LYUKKÁRTYÁS számítógépe van. Erre a műszaki kolléga csendet intett és azt mondta: Fiaim! EZ A VAS itten 1974-es tervezés és 80-ban kezdték hadrendbe állítani. Nektek hol volt számítógépetek 1980-ban?? és mikor volt először járművetek, amiben már volt fedélzeti számítógép??

Szóval a haditechnikának van egy hosszú fejlesztési ideje. A problémát manapság az okozza a haditechnikában, de a polgári világban is, hogy a számítógép hardver sokkal gyorsabban fejlődik mint a szoftver. Lásd például 64 bites hardver vs 64 bites oprendszerek.

DE még ezen felül még nagyobb probléma, hogy a szoftverfejlesztéssel évek elmennek és közben a világ óriási léptekkel halad előre.

Jó példa erre, hogy az angolok új anyahajója mostanság áll hadrendbe és egy újságíró kiszúrta, hogy a britek legnagyobb hadihajójának számítógépein a Windows Xp fut. Ennek is ugye az a magyarázata, hogy jó 10-15 éve fejlesztik/építik azt a hajót és ugye akkor még más volt a sw környezet.

Visszakapcsolva az egészet a te felvetésedre miszerint a nukleáris erőnél biztos vannak modernizálások és már biztos a modern gépek csinálnak mindent. NEM.
A régi vas üzemel a régi szoftver környezettel. MERT így van összerakva.

Ugyanennek a problémának egy másik verziója, hogy amikor a NASA újra elővette a menjünk a holdra koncepciót akkor jót vigyorogtak, mert hiszen nekik már ez egyszer sikerült és őnekik az egész ki van számolva, megvannak a tervek a tapasztalatok és a számok, szóval minden!

Hatalmas előny.

Miután minden le van archiválva elő is vették az archív anyagokat, a mentéseket.
jaaaaa... volt egy kis bibi.

Már rég kidobták azokat a számítógépeket, amikkel azokat lementették........

Szóval ne bagatelllizáld el a történetet, mert digitális korunk egyik legnagyobb problémája az archiválás.

Jelen állás szerint a régi analóg világ jobban dokumentált és visszakereshető, mint a digitális világ.

Baromira sok adat veszik el menthetetlenül naponta a világban .

Maga Lenin 2018.12.12. 00:30:37

A floppyval amúgy semmi gond, mert ahogy nincs, aki karban tudja tartani, úgy nincs olyan se, aki meghekkeli. ;-)
Egy apró kiegészítés: a B-2 nem csupán csökkentett, hanem alacsony észlelhetőségű. Csökkentett pl. a folytatásban szereplő Rafale (=már jobb, mint amikor nem figyeltek erre, de nem olyan jó, mint pl. egy B-2).