Érdekes helyek. Érdekes szokások. Érdekes történetek.

Ténéré fája

2019. január 07. - FuraTermék

Mai posztunkban ellátogatunk a messzi a Nigerbe, hogy megismerkedjünk a Föld egykor volt talán legmagányosabb élőlényével - ma már nincsen közöttünk, de emlékét egy egész ország zárta szívébe. Nézzük, mi (ki?) is volt Ténéré fája!

fachi-bilma-dunen.jpg

Niger területének (amely Magyarországnál több, mint tizenháromszor nagyobb) legnagyobb részét a Szahara fent látható homokdűnéi valamint kősivatagai borítják. (forrás: Wikipedia)

 

A Szahara a Föld legnagyobb sivataga (ha nem számítjuk az Antarktiszt) - több, mint kilencmillió négyzetkilométernyi felülete Afrika északi részének jelentős részét elfoglalja. Java része homok- és kősivatag, növényi létformák legfeljebb csak az oázisok környékén és a sivatagban eltévedő emberek által látott délibábok képében tűnnek fel. Ennek ellenére a sivatag nigeri részén (egészen pontosan a Tenere vagy Ténéré néven ismert hatalmas, Németországnyi területű homoklapályon) évszázadokon keresztül élt magányosan egy fa. 

arbre-du-tenere-1961.jpg

Ténéré fája valamikor 1961-ben. (forrás: Wikipedia)

 

Nem egy oázisban, hanem konkrétan a homoksivatag kellős közepén.

A világ legmagányosabb fájaként is aposztrofált ernyőakácia (Acacia tortilis) - vagy egyes források szerint palesztin akácia (Acacia raddiana) - egy egyébként forgalmas sószállító útvonal mentén helyezkedett el, s mint ilyen, tökéletes tájékozódási pontként szolgált a fáradt utazóknak, akik már egyébként is unták a sivatag egyhangúságát.

henrilhote.jpg

Henri Lhote francia felfedező, aki két alkalommal is tiszteletét tette a Föld legmagányosabb fájánál. (forrás: Wikipedia)

 

A környéken élő, állattenyésztéssel és kereskedelemmel foglalkozó tuaregek már-már szentként tisztelték Ténéré fáját - emiatt nem használták fel tüzelőként és a tevéiknek sem engedték, hogy a leveleit leegyék. 

1938-1939 telén francia katonák (a terület akkor Párizs fennhatósága alatt állt) egy csoportja kutat ásott a fa mellett; ekkor megállapítást nyert, hogy az életet adó vízhez a fa legalább 36 méter mélyre eresztette le gyökereit, ami nem kis teljesítmény. Egy Henri Lhote nevű (szintén francia) kutató kétszer is meglátogatta a fát: az 1930-as években a növény még élettel telinek tetszett, míg huszonöt évvel később már nagyon rossz állapotban volt. 

arbre-museum-niamey.jpg

A fa maradványai és a föléjük húzott pavilon a nigeri fővárosban, Niameyben. (forrás: Wikipedia)

 

Ténéré fájának évszázadokkal ezelőtt valószínűleg még számos társa volt, s a terület egy oázishoz lehetett hasonlatos. Az évek folyamán azonban a többi fa szépen-lassan elpusztult, s Ténéré fája immáron egymaga hirdette a kitartást, s lett jelképe a szívósságnak.

A magányos fa pusztulását végül egy részeg líbiai kamionsofőr okozta, aki egyszerűen nekihajtott szerencsétlen növénynek 1973-ban. A fa maradványait az ekkor már független Niger nemzeti múzeumába, az ország fővárosába (Niamey) szállították, ahol egy pavilonban állították ki az ország és a világ nagyobb dicsőségére.

arbre-neu1.jpg

A sivatag közepén, a fa egykori helyén 1985 óta egy fémoszlop emlékezteti az erre járót, hogy egykor ez a vidék volt az otthona a Föld egyik (ha nem a) legmagányosabb élőlényének. (forrás: Wikipedia)

 

Azért ahhoz különösen nagy tehetség kell (nem csak alkohol), hogy nekihajtsunk a több száz kilométeres körzetben álló egyetlen fának.

Ténéré fájának holt (és hűlt) helyén azóta fémből egy emlékoszlopot emeltek (egész pontosan 1985-ben), amely azóta is hirdeti Niger egyik nemzeti büszkeségének az emlékét - egyúttal emlékeztet bennünket arra, hogy az ember (ön)pusztító magatartása könnyedén Ténéré fájává változtathatja bölcsőnket, a Földet.

Nem akartunk ilyen magasztos befejezést, de ez kikívánkozott belőlünk. Vigyázzunk mindannyian természeti értékeinkre, vigyázzunk a Földre, és emlékezzünk Ténéré fájára.

A bejegyzés trackback címe:

https://vilagbarangolo.blog.hu/api/trackback/id/tr10014491398

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Konyvtaroslany 2019.01.08. 23:46:48

Említsük meg Desmond Bagley: Hajtóvadászat a Szaharában c. könyvét, melyben a magyar olvasók már '85-ben olvashattak erről a fáról. Vagy "A nagy meccs" című vígjátékot, amiben két arab srác meg szeretné nézni a 2002-es Német-Brazil döntőt, szereznek egy kis hordozható tévét, de nincs antennájuk, ezért egy csomó kalanddal átkelnek a sivatagon, hogy a Ténéré fája emlékművét használják antennának, mivel az fémből van.

bandigyerek 2019.01.09. 05:32:49

Nagyjából, mint egy búcsújáró hely, tényleg nagyon magányos volt... :D

zord íjász · https://zordidok.blog.hu 2019.01.09. 07:06:57

@Konyvtaroslany: És azt is említsük meg, hogy az egy kifejezetten jó stílusban megírt könyv. Izgalmas, igényesen tálalt és hitelesen ábrázolt akciókkal dúsított történet, kulturális/földrajzi adalékokkal megspékelt fordulatos krimi. Csak annyit mondok, de pssszt: sugeri. Mindenkinek ajánlom a könyvet.

A posztról:
A fák: Istenek. A kérdésről nem nyitok vitát. Ez a fa az egyik bizonyítéka az állításnak.

A merevrészeg libiai emberhulladékhoz nem igazán tudok hozzászólni, vagy csak megsértve a politikai korrektség alapelveit: szétkapcsolt a szürkeállományom a sokktól. Ilyen nincs, de ha van, akkor sincs.

Elwood J. Blues 2019.01.09. 08:24:17

A "Ténéré" a helyi tuareg törzsek által beszélt tamasheq nyelven sivatagot jelent. Szóval, a "Sivatag fája".

Mondjuk a tájegység nevén sem gondolkoztak sokat..:D

RTB 2019.01.09. 08:58:06

@Elwood J. Blues: a tuareg nyelvben biztos több szó van a sivatagra, mint a magyarban. Szóval biztos nem lehetett egyszerű a választás:)

Láttam egy ismeretterjesztő filmet egy hasonló fáról, de az valahol Jordániában vagy Szíriában található: jégkorszaki reliktumként fennmaradt egy Libanoni cédrus és ma egy sivatagi egykori folyómeder mentén áll. Sajnos többet nem tudok róla.

Zacskóstej 2019.01.09. 09:57:33

Hogy derült ki a líbiai sofőr tette? Látták a "járókelők"? Vagy megérkezett a célállomásra és elmesélte, hogy "Te...kajak nekimentem A FÁNAK" :D

Berborosz 2019.01.09. 10:13:35

"az életet adó vízhez a fa legalább 36 méter mélyre eresztette le gyökereit"
Biztosan nem igaz.
Lehet, hogy a talajvizet 36 m mélyen találták meg, de a talajvízszint és a jóval magasabban található gyökérzet között komoly mértékű páramozgás van, és ez táplálta a fát.
Sok helyen tapasztalható ez a Szaharában.

Lxxxx 2019.01.09. 10:19:06

Valahol úgy olvastam, hogy kétszer is nekimentek, a cikkben említett volt a kegyelemdöfés.

Magna cum laudeTigeri másztesz digrii 2019.01.09. 13:58:43

Hogy tudták eltalálni azt a fát abban a rohadt nagy sivatagban?

David Bowman 2019.01.09. 18:59:28

A világ legmagányosabb fája a sziciliai fenyő. Azért "a", mert egy darab van belőle. Ez pech, mert kétivarú lenne.

David Bowman 2019.01.09. 19:00:43

@Magna cum laudeTigeri másztesz digrii: Ahogy a két magyar ZIL összeütközött Tengizben a sivatagban.

David Bowman 2019.01.09. 19:07:35

@RTB: globaltrees.org/threatened-trees/trees/saharan-cypress/
Van pár ilyen fa és liget. 2000 éve vertek gyökeret, amikor még hébe-korba esett az eső. Ma is egészségesek, mert a gyökerük leér a talajvízig, de a magjai víz híján már nem kelnek ki.

David Bowman 2019.01.09. 19:08:57

@Zacskóstej: Népszerű kamionos pihenőhely volt. Ma egy vascső áll a helyén.