Érdekes helyek. Érdekes szokások. Érdekes történetek.

Egzotikus országok 9.0 - Grönland

2019. február 04. - FuraTermék

Csendben eltelt három hónap anélkül, hogy foglalkoztunk volna az egzotikus országokat, területeket bemutató sorozatunkkal. Végül sikerült erőt venni magunkon, így ma folytatjuk ezen barangolásunkat a világban; a mai posztban a Spitzbergákat követően ismét a messzi északra (vagyis Magyarországról nézve inkább északnyugatra) látogatunk, hogy felfedezzük a kiviak hazáját, Grönlandot.

1024px-nasaasaaq.jpg

Grönland nem a nagyvárosi hangulatáról híres - ennek a legfőbb oka, hogy a nyugat-európányi területen alig hatvanezer ember él. (forrás: Wikipedia)

 

Nem is szaporítjuk tovább a szót (illetve talán még egy kicsit), s a "Tovább" gombot követően megnézzük, hogy mi is a helyzet a Föld jelenleg legnagyobb függésben lévő országában.

Zöld föld - inuit föld

scoresby-sund_view_hg.jpg

Grönland a fjordokkal csipkézett partvidékek egyik hazája. (forrás: Wikipedia)

 

Grönland - amelyet úgy is ismerünk, mint a Föld legnagyobb szigetét a maga 2,166 millió négyzetkilométeres területével - Észak-Amerika északkeleti részén helyezkedik el, a hatalmas észak-kanadai szigetvilág tőszomszédságában. Felszínének mintegy 80%-át több ezer éve hízó, helyenként a több ezer méter vastagságot is elérő jégtakaró borítja (ennek elolvadása rendesen megemelné az óceánok vízszintjét, s elrontaná több milliárd ember napját), így az ember tartós megtelepedésére csak a keskeny, jégmentes parti sáv alkalmas (ez utóbbit viszont fjordok ezrei csipkézik apró darabokra, hasonlóan Norvégiához).

hvalsey_church.jpg

Ma már csak elvétve találni tárgyi emlékeket és épületromokat abból a korból, amikor az inuitok mellett grönlandi norvégok lakták a Föld legnagyobb szigetét. A képen a dél-grönlandi Hvalsey egykori norvég kolóniájának temploma látható, kissé megviselt állapotban. (forrás: Wikipedia)

 

Miután gyorsan átsiklottunk a természetföldrajzi jellemzőkön, térjünk is a lényegre: az első, eszkimó (inuit) közösségekhez tartozó emberek több ezer évvel ezelőtt érkeztek ide Amerika felől, s egész jól belakták a partvidékeket, ahol halászatból, vadászatból tartották el magukat. Az európaiak számára egy Erik Torvaldsson (vagy ahogy széles körben ismerik: Vörös Erik) nevű viking hajóskapitány fedezte fel az első ezredforduló táján.

800px-old_greenland_1747.jpg

Egy 1747-ben készült térkép Grönland déli részéről (plusz ráfért még Izland is). (forrás: Wikipedia)

 

A sziget is ekkor kapta magyarul "zöld föld"-et jelentő elnevezését: az első vikingek az éppen enyhe éghajlatnak köszönhetően buja zöld növénytakaróval rendelkező partokat találtak itt, így nem csak PR-megfontolásból nevezték el úgy, ahogy.

A következő évszázadokban a norvég vikingek számos virágzó kolóniát alapítottak Grönlandon (a sziget hivatalosan a 13. században lett Norvégia része), ezek azonban a bekövetkező éhínségek, betegségek és az inuitokkal való összezördülések miatt a 15. századra elnéptelenedtek. 

A grönlandi norvégoknak saját nyelvük (nyelvjárásuk) is volt, eltűnésükkel ez a dialektus is kihalt a 15. századra.

A dánok érkezése

800px-fire_inuiter_fra_gr_nland_ombord_i_gj_a_1903_7642133798.jpg

Grönlandi őslakosok 1903-ban. (forrás: Wikipedia)

 

Az 1600-as évek elejétől a dánok számos expedíciót szerveztek Grönlandra (felkeltette érdeklődésüket norvég testvéreik néhány évszázaddal azelőtti "kalandja"), később pedig elhatározták a sziget gyarmatosítását is, amelynek támogatására egy dán-norvég vegyesvállalatot, a Bergen-Grönland Társaságot is létrehoztak (Norvégia akkor éppen Dánia fennhatósága alá tartozott, így ez nem jelentett különösebb gondot).

320px-greenland_ice_sheet_amsl_thickness_map-en.png

Nevével ("zöld föld") ellentétben Grönland igazából a hó és a jég földje. (forrás: Wikipedia)

 

A 18. században a dánok számos települést és kereskedelmi telepet létesítettek a grönlandi partvidéken - ezeket az 1814-es kieli békét követően is megtarthatták (amikor a Napóleonnal ápolt szoros barátságuk jutalmaként elveszítették Norvégiát). A 19-20. század fordulóján Grönland számos sarkvidéki kutatóexpedíciónak volt a kiindulópontja, emellett jelentős bevételt jelentett a helyi lakosság számára a vadászat, halászat és bálnavadászat is (az meg mindjárt kiderül, hogy utóbbi tevékenységeknél felesleges a múlt idő használata).

800px-legende_b_rn_ca_1878_8473597948.jpg

Az egykor Afrika nyugati partjainál de még Indiában is kisebb kolóniákkal rendelkező dán gyarmatbirodalom legnagyobb részét Grönland tette ki - a zord éghajlat azonban megakadályozta, hogy igazán népes dán kolónia alakuljon ki a messzi északon. Így a sziget fővárosa, Godthåb (amit ma Nuuk néven ismernek) is hosszú ideig megőrizte álmos kis falucska jellegét. A festmény 1878 körül készült. (forrás: Wikipedia)

 

Ezen az oldalon látható egy fotóválogatás az előző századfordulós Grönlandról.

A második világháborúban Grönland (miután 1940. április 9-én az anyaországot egyetlen nap alatt elfoglalta a náci Németország) amerikai védnökség alá került, ennek megfelelően számos amerikai támaszpont létesült a szigeten. A hidegháború éveiben Grönland stratégiai fontosságú elhelyezkedése miatt a jenkik egy hatalmas légi támaszpontot (plusz egy spéci radarállomást) építettek Thule-ban, Észak-Grönlandon - az utolsó háborúban valószínűleg erre vezetett volna az USA-t romba dönteni akaró vörös bombázók egyik útvonala.

Az amerikaiak egyébként - nem szándékosan - megajándékozták a Thule környéki jeges vizeket egy hidrogénbombával: 1968-ban egy balesetet szenvedett B-52-es bombázó fedélzetén szállított négy nukleáris fegyverből csak hármat találtak meg, egy azóta is valahol a sötét mélységben pihen.

1024px-74th_fighter-interceptor_squadron_f-89s_thule_1955.jpg

A hidegháború idején az észak-grönlandi támaszpontjukról felszálló amerikai elfogó vadászgépek feladata lett volna az Északi-sark felől Amerika irányába tartó szovjet bombázók megsemmisítése. A képen a 74. elfogó vadászrepülő század F-89-es gépei láthatóak 1955-ben, Thule-ban. (forrás: Wikipedia)

 

Napjainkban

A 20. század második felében a grönlandi közösség egyre inkább öntudatra ébredt (copyright by Terminátor): ennek jegyében mind nagyobb önállóságot követeltek a dán kormánytól, amely céljukat részben el is érték: 1985-ben Grönland sikeresen távozott az Európai Közösségből (hol volt még akkor a brexit?), s a sziget napjainkban a külügyeket és a védelmi ügyeket leszámítva (előbbit a dán külügyminisztérium intézi, utóbbiért pedig de facto alvállalkozóként az Egyesült Államok a felelős) teljes belső önállóságot élvez (az igazságszolgáltatás és a természeti erőforrások feletti ellenőrzést hivatalosan 2009-ben kapta meg Grönland).

aerial_picture_of_thule_air_base.jpg

A negyed európányi, két időzónányi területen napjainkban is alig hatvanezer ember él - többségük valamelyik inuit közösség tagja, habár echte dánok is szép számmal lelhetőek fel Grönlandon. Az ország gazdaságának alapja manapság is a halászat és a halászati termékek feldolgozása, a gyakori sztereotípiákkal ellentétben azonban az inuitok többsége már motoros szánon és motorcsónakon üldözi a mindennapi betevőt, iglut (hókunyhót) pedig csak a legritkább esetben emelnek a többségében modern épületekben élő helybeliek (persze az igazi kiviakot azért még a szabadban készítik).

1024px-greenland-musk-ox_hg.jpg

Mivel közúthálózat csak a nagyobb településeken van, a vasutat meg talán annyira sem ismerik, mint Izlandon, a Föld legnagyobb szigetén hatalmas szerep jut a tengeri és a légi közlekedésnek (így Grönland rendelkezik azzal, amivel egyes európai országok már nem: saját nemzeti légitársasággal).

vatnahverfi.jpg

A több évszázados dán fennhatóság - habár a mindennapok szintjén már csak jelképes (ha azt nem számítjuk, hogy a hivatalos fizetőeszköz azért még a dán korona, és a grönlandi költségvetés harmadát a dán adófizetők állják...) - azonban nem múlt el nyomtalanul: a lakosság döntő többsége evangélikus vallású, és sokan beszélik a ma már hivatalos státusszal nem rendelkező dán nyelvet is.

 

 

A bejegyzés trackback címe:

https://vilagbarangolo.blog.hu/api/trackback/id/tr8214472192

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Periodista. 2019.02.05. 11:31:21

Nuuk ma egy 17 ezres városka a sziget Amerika felőli oldalán, egész évben jégmentes kikötővel. Bár 240 km-re van a sarkkörtől, meglepően kevéssé dermesztő az időjárása.

gigabursch 2019.02.05. 13:27:33

Úgy 1000 éve, amikor melegebb volt mint most és nem volt olyan hízott a jégtakaró, sokkal zöldebb volt a zöld föld.