Érdekes helyek. Érdekes szokások. Érdekes történetek.

A világ atomöklei - 5. rész

Kína

2019. február 11. - FuraTermék

Mai posztunkkal elérkeztünk az Atomököl-sorozat feléhez: négy országot már letudtunk, és mire az írás végére érünk, már csak négy ország nukleáris erőinek bemutatása marad hátra.

trinity_detonation_t_b.jpg

A "Tovább" gomb után nem kisebb atomököl története tárul fel előttünk, mint maga a Mennyei Középső Birodalom, a Kínai Népköztársaság!

Mint azt már tapasztalhattátok, a posztok során használunk számos rövidítést (ICBM, SLBM, satöbbi) és különleges kifejezést, amelynek folyamatos részletezése szétfeszítené blogunk szűk kereteit - így egyik-másik kifejezés megértéséhez érdemes visszaolvasni a korábbi posztokat.

Elnézést kérünk és megértéseteket köszönjük!

Ébredő sárkány

A második világháború végén újrakezdődött a korábban félbemaradt mérkőzés Kínában, amelynek tétje nem volt kisebb, mint az, hogy ki uralja a kontinensnyi országot - a kommunisták (Mao Ce-tung vezetésével) vagy pedig a köztársaságpárti nacionalisták (élükön Csang Kaj-sek tábornokkal)? A meccset végül a Szovjetunió hathatós támogatásával és az Egyesült Államok csendes passzivitása (ha a tetemes pénzbeli támogatást nevezhetjük csendes passzivitásnak) mellett előbbiek nyerték, Csang Kaj-sekék pedig kénytelenek voltak a jenkik által ellenőrzött Tajvanra úszni menekülni.

800px-chinese_nuclear_bomb_a2923.jpg

Az első kínai atombomba makettje, mint múzeumi bemutató tárgy. (forrás: Wikipedia)

 

Eddig sokan ismerik a történetet, de nyugi, nem akarunk hosszú történelemórát tartani.

A Sztálin által irányított Szovjetunió joggal várhatta el a frissen (hivatalosan 1949. október 1-jén) vörössé váló Kínától, hogy szépen tagozódjon be a formálódó keleti blokkba, s úgy táncoljon, ahogyan Moszkva fütyül. Ez egy darabig így is ment (legalábbis így látszott), az 1950-es évek közepétől azonban Mao rájött, hogy országában nagyobb potenciál rejlik: egyenrangú játékosként akart részt venni a hidegháború gyakran véres mérkőzésein (bocsánat a sok sporthasonlatért). 

chinaabomb_2.jpg

Az első kínai nukleáris teszt helyszínéről készült amerikai műholdkép... (forrás: Wikipedia)

 

"És mi lehetne ennél megfelelőbb eszköz, mint a saját atombomba?" - kérdezte teljes joggal, mintegy önmagától a Nagy Kormányos, miközben a világ dolgairól elmélkedett, s kipillantott az akkoriban még szmogmentes pekingi kék égre irodája ablakán. Az 1950-es években tehát beindult a kínai atomprogram (gőzerővel), amelyhez a kezdetben a szovjetek is hathatós segítséget nyújtottak elvtársaiknak dokumentáció, hasadóanyag és tudósok exportja formájában. A két ország közötti gyümölcsöző katonai együttműködés 1959-ben ért véget (bár a felszínen továbbra is két jó barát látszatát keltették), a kínai tudósok pedig egyedül folytatták tovább munkájukat, amelynek eredményeként 1964. október 16-án a nyugat-kínai Lop-nór kiszáradt tómedrében felrobbantották első, 22 kilotonna robbanóerejű atombombájukat: megszületett az ötödik atomhatalom.

chinaabomb_1.jpg

...és az első kínai gombafelhőt ábrázoló fotó. Az 1964-es teszttel Kína vált az ötödik atomhatalommá. (forrás: Wikipedia)

 

Ha a szovjetekre igaz volt, hogy az Egyesült Államokból, khm, beszerzett tervrajzok nélkül sokkal lassabban tudták volna saját atomfegyvereiket kifejleszteni, akkor ez az állítás fokozottan igaz Kínára: az akkor még elvtársakként tisztelt szovjetek komoly segítsége évekkel (akár évtizedekkel) rövidítették meg a saját fejlesztési programjaikat - de például az első generációs kínai fegyverrendszerek többsége is licencben gyártott szovjet gyártmány volt (nem egy esetben a licencdíjakkal sem bíbelődtek sokat).

Kicsi a bors, de erős...

A kínai vezetésnek soha nem volt célja a szovjetekéhez és az amerikaiakéhoz hasonló méretű nukleáris fegyverarzenál kiépítése (ehhez a megfelelő kapacitások is hiányoztak akkoriban): egy olyan elrettentő erő lebegett Maóék szeme előtt, amely elegendő arra, hogy a potenciális ellenségek (amely klubba az 1960-as évektől már a jenkik mellett a szovjetek is bekerültek) kedve még a Kína elleni atomtámadás gondolatától is elmenjen - mintegy mellékesen pedig tökéletesen alkalmas a regionális vetélytársak (India, Japán) féken tartására.

800px-pla_ballistic_missiles_range.jpg

A kínai közepes és interkontinentális ballisztikus rakéták hatótávolságát jelző térkép. Az ICBM-ekkel Kína akár az Egyesült Államok törzsterületére is képes csapást mérni. (forrás: Wikipedia)

 

Ennek köszönhetően napjainkban a Középső Birodalom körülbelül 300 nukleáris robbanófejjel rendelkezik, de a csúcson sem volt Pekingnek több ötszáznál - panaszra azért ez a mennyiség sem adhat okot, mert bőven elegendő egy nagyobb méretű ország térképről történő leradírozásához.

A Középső Birodalom szárazföldi atomarzenálja

800px-df-31_ballistic_missiles_20170919.jpg

DF-31 típusú, mobil indítású ICBM - a kínaiak a ballisztikus rakétáik többségét mobil indítójárművekre telepítik, ezáltal növelve túlélésük esélyét. (forrás: Wikipedia)

 

Természetesen Kína is követte a többi hagyományos atomhatalom által felállított sémát: először repülőgépek által hordozott bombákra szereltek nukleáris robbanófejeket, azonban a szovjetekhez hasonlóan már nagyon hamar, 1966-ban felállították a ballisztikus rakéták üzemeltetéséért felelős, a szárazföldi erőktől teljesen függetlenül működő külön haderőnemüket, amelyet először még Második Tüzérségi Hadtestnek hívtak, 2016 óta pedig már a sokkal beszédesebb Hadászati Rakétaerő becsületes név tulajdonosa.

df-5b_intercontinental_ballistic_missiles_during_2015_china_victory_day_parade.jpg

DF-5B ICBM egy parádén. (forrás: Wikipedia)

 

Az elmúlt évtizedekben rövid, közepes és interkontinentális hatótávolságú ballisztikus rakéták egész családját alkották meg (Dongfeng [népszerű magyar átírással Tungfeng, azaz "Keleti szél"]-típusnevű rakéták) a kínaiak annak érdekében, hogy megfelelő mértékű elrettentő erőt építhessenek ki. A rakéták kisebb részét silókban telepítették, a nagy részük azonban mobil indítóegységekről várják a Kínai Népköztársaság mindenkori vezetőjének (jelenleg az elnöki posztot betöltő kommunista pártfőtitkárnak) az indításra vonatkozó parancsát.

A becslések szerint a kínaiak több százas nagyságrendben tartanak hadrendben ilyen rakétákat, amelyek egy része hagyományos robbanófejjel (vagy robbanófejekkel) van felszerelve. Sajnos a statisztika iránt rajongókat nem kényeztetik el nagyon, ugyanis pontos adatokat nem szolgáltatnak az ilyen típusú fegyvereikről (sem).

Az amerikaiak véleménye szerint Kínának nagyjából hetven ICBM-je lehet (ez annyit tesz, hogy nagyjából ennyi rakétájuk képes elérni az Egyesült Államok szárazföldi törzsterületét).

A repülő sárkány

800px-plaaf_xian_hy-6_li_pang.jpg

A Népi Felszabadító Hadsereg Légierejének jelenleg egyetlen bombázótípusa a szovjet ősökkel rendelkező H-6-os - a váltótípus rendszerbe állítása a 2020-as években várható. (forrás: Wikipedia)

 

A Népi Felszabadító Hadsereg Légierejének fő nukleáris csapásmérő öklét az amerikaiakhoz és oroszokhoz hasonlóan a stratégiai bombázók képezik, amelyekből az előbbiekkel ellentétben csak egyetlen típussal rendelkeznek - ez pedig nem más, mint a H-6-os, amely az 1950-es években kifejlesztett szovjet Tu-16-os bombázó (még) licenc alapján gyártott változata. 

800px-h-6k_landing.jpg

A bombákat a Középső Birodalomban is felváltották a cirkálórakéták - legalábbis ha nagy távolságú nukleáris csapásmérésről van szó. (forrás: Wikipedia)

 

A modern kor követelményeinek megfelelően az elmúlt évtizedekben felújított, cirkálórakéták hordozására is alkalmas bombázók egy részét (érdekes módon) a haditengerészet légiereje üzemelteti (az esetleg célkeresztbe kerülő amerikai repülőgép-hordozócsoportok legnagyobb bánatára, ugyanis a bombázók bevethetik a cirkálórakéták hajók elleni verzióit is, akár nukleáris robbanófejjel felszerelve).

Tengeri sárkány

Elnézést, a sárkány-hasonlatot muszáj volt még egyszer elsütni...szóval a pekingi vezetők vágyálmaiban is fel-felbukkantak a rakétahordozó tengeralattjárók (az elv ugyanaz, mint a többieknél: rövidebb a repülési idő és az ellenség reakcióideje, ha a rakétát mondjuk Los Angeles partjai előtt indítjuk, mintha ezt Délkelet-Kínából tennénk), de a technikai kihívások hosszú évtizedeken keresztül hatalmas gátat szabtak a kivitelezésnek.

jin_type_094_class_ballistic_missile_submarine.JPG

A Csin-osztály a modern kor követelményeinek megfelelő SSBN, amely azonban "csak" 12 ballisztikus rakéta hordozására képes. (forrás: Wikipedia)

 

Végül az 1980-as években sikerült rendszerbe állítani egyetlenegy SSBN-t, amely a 092-es típus nevet viseli (a NATO pedig Xia-osztálynak nevezte el). Ezt a tengeralattjárót elsősorban tapasztalatszerzés céljából építették meg (a JL-1 típusjelű ballisztikus rakétáinak - amelyekből egy tucatot hordozhat - hatótávolsága még a kétezer kilométert sem éri el), s habár még napjainkban is rendszerben van, harcértéke igencsak megkérdőjelezhető (a nyugati hatalmak SSBN-jeihez hasonló, több hetes járőrözéseket például hosszú évtizedekig nem hajtottak végre vele)...

jl-1_and_jl-2.PNG

A JL-2-es SLBM méretben is nagyot nőtt a JL-eshez képest. (forrás: Wikipedia)

 

...nem úgy a 094-es típusú SSBN-eké (NATO-név: Jin-osztály), amelyek szintén egy tucat rakétát hordozhatnak, ezek azonban már a jóval korszerűbb, a robbanófejeket akár hétezer kilométer távolságra is eljuttatni képes JL-2-es SLBM-ek. Ezekből a tengeralattjárókból jelenleg négy áll Kína rendelkezésére, de ha az utolsó is megépül, már nyolc egység fogja szelni a habokat.

A "JL" egyébként a Julang (népszerű magyar átírással Csülang), azaz az "Óriási hullám" kínai megfelelőjének kezdőbetűit takarja.

julang-2_slbm.jpg

JL-2-es SLBM indítása. (forrás: Wikipedia)

 

Zárásként az alábbi videón (02:15-től) az első kínai kísérleti atomrobbantás látható:

Letudtuk tehát az öt hagyományos atomhatalmat (akik az ENSZ-ben is a legnagyobb hatalommal és befolyással bírnak a Biztonsági Tanács állandó tagjaiként), a következő részektől pedig jönnek a trónkövetelők, akiket (egyenlőre) még csak regionális atomhatalomként tart számon a világ...

Az Atomököl-sorozat korábbi részeit itt, itt, itt és itt olvashatjátok. A kínai megnevezések fordításáért valamint a segítségért külön köszönet illeti Vevét. Köszönjük!

 

A bejegyzés trackback címe:

https://vilagbarangolo.blog.hu/api/trackback/id/tr5314600892

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Liping 2019.02.11. 14:39:53

Hidrogénbomba tekintetében már javítottak egy helyezést, megelőzve a franciákat. Egyúttal tartva a legrövidebb idő alatt atomról termonukleáris bombáig jutás rekordját.

MAXVAL bircaman közíró · http://bircahang.org 2019.02.12. 07:11:48

A lényeg, hogy a kínai atomvéderő hatalmas segítség a világ népei számára a háttérhatalom ellenében.

macmester 2019.02.12. 08:58:03

@MAXVAL bircaman közíró: Kinai atomhatalom, csak kínának segít, a kínaiak nem a világ népein segítenek, csak és kizárólag saját poziciójukat, gazdaságukat, befolyásukat erősítik minden eszközzel. A központi birodalom a világ közepe oszt jónapot...

bégess inkább

Equalizer. 2019.02.12. 09:25:10

Mi ez a "Középső Birodalom"duma? A kínaiak saját országukat a középkorban hívták igy (néhol) arra utalva, hogy övék a Föld "KÖZPONTI" vagyis legfontosabb birodalma. A Csungkuo tehát egy elavult és helyi kifejezés amit felkapott pár témával foglalkozó publicista.

Periodista. 2019.02.12. 09:40:08

@Equalizer.: A kínaiak a mai napig igy hivják országukat. Már 2200 éve használják a Középső Birodalom elnevezést, noha ez a kinai felsőbbrendűség és nacionalizmus megnyilvánulása. Mintha mi, magyarok a "legkülönbek országa" nevet használnánk és elvárnánk, hogy mindenki igy emlegesse országunkat. Aztán juszt se hivja a kinaiakat senki igy. Marad a kinai megnevezés. Nagyon helyesen :-))))

feketehun 2019.02.12. 10:25:21

Tök jó kis poszt volt, gratula, köszi (de szerintem érdemes lenne a jövőben csökkenteni a zárójeles tagmondatok számát, mert nagyon megbontja így a szöveget, ez azonban csak jó szándékkal megosztott tanács).

citrix 2019.02.12. 11:08:57

Az atomfegyverek elrettentő potenciált lehet hogy képviselnek de használni senki se meri mert azonnal megsemmisítő válaszcsapásokban részesülne. Az oroszok és az USA is tanult a második vh. meglepetésen alapuló támadásából, még egyszer nem kockáztatják meg a másik félnek adott lehetőséget. Aki ilyen fegyvert elsőként be merne vetni, az halott lesz órákon belül. Mindenével együtt.

balfaszokkal sáncoló 2019.02.12. 11:09:41

Nemrég halt meg a kínai atomprogram egyik atyja, Jü Min. Tudni kel, hogy a szovjetek egy idő után felfüggesztették a támogatást, és hazahívták tanácsadóikat, a két ország közti elhidegülés miatt.. Ehhez képest '67-ben már hidrogénbombájuk is volt Maoéknak.

MAXVAL bircaman közíró · http://bircahang.org 2019.02.12. 11:21:38

@macmester:

A kínai békés atomfegyverzet közvetve a világ népeit is segíti. Neki is köszönhető, hogy a liberális militaratisták atömja nem tud használatba lépni.

nemecsekerno_007 2019.02.12. 12:01:20

@citrix: Ha elindul az atomháború, mindennek annyi. Lakhatatlanná válik a Föld....

citrix 2019.02.12. 12:18:16

@nemecsekerno_007: Így van. Senki, még Észak-Korea se meri megkockáztatni az atomfegyver bevetését pedig az egy agyament és kiszámíthatatlan diktatúra. Egyedül Kína és esetleg az oroszok kontrollálják. Ugyanis nekik a legkevésbé se hiányzik a közvetlen közelükben egy nukleáris háború. Senkinek se. Győztese nem lenne, csak vesztese.

martineden 2019.02.12. 13:02:05

@MAXVAL bircaman közíró: ,,A lényeg, hogy a kínai atomvéderő hatalmas segítség a világ népei számára a háttérhatalom ellenében.""...nem a hatterhataom,hanem az oroszok elleneben.Ha egyszer tortenik vmi,az az oroszok ellen fog iranyulni.Mar a 60-as evekben megmutatkozott.Eleve,minel erosebb kina,annal jelentektelenebb az orosz,az arnyekukban.

Nazareus 2019.02.12. 13:28:36

@citrix: Azért azt ne felejtsük el, hogy a Szovjetunió használni akart atomfegyvert a kinaiak ellen, olyannyira, hogy szóltak is az amcsiknak, hogy atomfegyvert fognak beveteni a következö napokban a kinaiak ellen (60 évek). Akkor már volt a kinaiaknak atombombájuk, de hordozójuk még nem, igy nem tudtak volna visszacsapni (atomfegyverrel). Annak köszönhetö, hogy nem vetették be, hogy az amerikaiak blöfföltek és azt mondák, hogy ez esetben Amerika elleni támadásnak fogják tekinteni - emiatt nem merte a Szovjetunió használni.

David Bowman 2019.02.12. 13:44:41

@Periodista.: Mint Pakisztán. A világ legkoszosabb országa.

Liping 2019.02.13. 02:54:07

@Periodista.: Kelet-Ázsia zömmel átvette az elnevezést.

FuraTermék · www.furatermek.blog.hu 2019.02.13. 10:04:50

@feketehun: Köszi, igyekszem majd figyelni a zárójelekre :-)