Érdekes helyek. Érdekes szokások. Érdekes történetek.

Barangolás a világban

Tutajjal a Csendes-óceánon

A Kon-Tiki-expedíció

2019. július 15. - FuraTermék

Adva van egy norvég tengerbiológus, akinek a hobbija az antropológia volt, a második világháborúban harcolt a hazáját megszálló németek ellen, hogy azután Dél-Amerikából kiindulva felfedezze magának Polinéziát. Thor Heyerdahl egy igazi reneszánsz ember volt - ma pedig megmutatjuk legnagyobb tettét, amely őt világhírűvé tette.

800px-pacific_culture_areas.png

Polinézia hatalmas vízfelületet foglal el, ahol több ezernyi apró sziget található; ezek egy jelentős részét népesítették be a mai polinézek ősei több, mint ezer évvel ezelőtt. De vajon honnan jöttek? (forrás: Wikipedia)

 

A kicsi Thor 1914 egy ködös októberi napján látta meg a napvilágot a messzi Norvégiában - ekkor még semmi sem utalt arra, hogy nem egy bálnavadász hajón vagy a fjordok között juhokat legeltetve fogja leélni életét, s alig harminc évvel később nagy tetteket fog végrehajtani. A középiskola után tengerbiológiát tanult az Oslói Egyetemen, egy barátjának köszönhetően azonban hamar a polinéz kultúra szerelmese lett. 

thorheyerdahl.jpg

Thor Heyerdahl, a modern reneszánsz felfedező. (forrás: Wikipedia)

 

Végül a harmincas években - újdonsült felesége társaságában - egy évet töltött Francia Polinéziában (az egyetem megbízásából), a Norvégiából (is) a világ túlsó felének tűnő Polinézia felfedezését azonban megakasztotta a második világháború: a még mindig ifjú Thor - miután hazáját 1940 tavaszán rövid idő alatt megszállták a nácik - csatlakozott a norvég ellenálláshoz, s végigküzdötte a nehéz éveket.

800px-kneeled_moai_easter_island.jpg

Moai a Húsvét-szigeten, amely napjainkban a dél-amerikai ország, Chile fennhatósága alatt áll. Heyerdahl nagy vágya volt, hogy bizonyítsa: a polinézek ősei akár Dél-Amerikából is érkezhettek. (forrás: Wikipedia)

 

A háború után visszatért eredeti érdeklődési köréhez: Heyerdahl a legtöbb tudóssal ellentétben úgy vélte, hogy a polinézek (legalábbis egy részük) - az általános vélekedéssel ellentétben - nem nyugatról, Ázsia felől, hanem épp ellenkezőleg: keletről, az inkák előtti Dél-Amerikából kiindulva népesítették be a hatalmas vízfelületen szétszórt apró szigeteket.

expedition_kon-tiki_1947_across_the_pacific_8765728430.jpg

A Kon-Tiki úton a Csendes-óceánon... (forrás: Wikipedia)

 

A közvélekedés alapján egyébként Polinéziát (itt található Tahiti vagy éppen a kőfejeiről híres Húsvét-sziget is, a Pitcairn-szigetekről nem is beszélve) nyugatról érkező népek lakták be körülbelül ezer évvel ezelőtt.

Hogy igazát (tudniillik: akár dél-amerikai ősei is lehetnek a mai polinézeknek) bizonyítsa, Heyerdahl 1947-ben Peruba utazott többedmagával, ahol a helyi hagyományok alapján balsafából megépítettek egy tutajt (amely a keresztségben a Kon-Tiki nevet kapta az inka napisten, Virakocsa egyik régi neve után), majd 1947. április 28-án elindultak Callao kikötőjéből nyugat felé - a haladáshoz kizárólag a szelet és a csendes-óceáni áramlásokat vették igénybe.

kontikiinmuseum.jpg

...és a világ másik végén, a norvég fővárosban, Oslóban létrehozott Kon-Tiki Múzeumban. (forrás: Wikipedia)

 

A 13,7 méter hosszú, 8,8 méteres árboccal ellátott, egy kis kunyhós felépítményű tutaj építésénél egyáltalán nem használtak fémet. A fedélzetet bambuszfonat-lapokkal borították.

A modern technikát azonban nem nélkülözték: a biztonság kedvéért azért rádiót (és rádióst) vittek magukkal.

A hatfős személyzet (Heyerdahlon kívül további négy norvég és egy svéd férfi) összesen százegy napot töltött a Kon-Tiki fedélzetén, ahol az ellátmány egy részét a jenki hadsereg biztosította (kísérleti ellátmány formájában), a fő táplálékforrást azonban a saját maguk által fogott halak jelentették (édesvizet a tutajhoz erősített tartályokban vittek magukkal).

Erik Hesselberg (norvég) festőművész volt a navigátor, Bengt Danielsson (svéd) szociológus volt a szakács, Knut Haugland (norvég) egykori partizán volt a rádiós, Torstein Raaby (norvég) szintén egykori partizán és szintén rádiós, míg Herman Watzinger (norvég) végezte az út során a tudományos méréseket.

Csupa kalandvágyó viking.

800px-kon-tiki_raft_img_9232.jpg

A tutaj fedélzetén nem volt sok hely, és annak a nagy részét is elfoglalta az ellátmány. (forrás: Wikipedia)

 

Július 30-án a Kon-Tiki elérte az első polinéz szigetet, augusztus 7-én pedig zátonyra futott Raroia szigetén - a három hónapig tartó expedíció (amely alatt mintegy nyolcezer kilométert tettek meg kizárólag saját erőből) véget ért.

Az út alatt az expedíció tagjai felfedeztek egy halfajt, valamint megfigyeltek több mélytengeri halfajtát, amelyek éjszaka a felszín közelébe merészkedtek, nem mellékesen pedig bizonyították, hogy Dél-Amerikából igenis lehetséges eljutni egyszerű hajókkal a polinéziai szigetvilágba. A tudományos közösség azonban azóta is hajthatatlan az itteni népek származását illetően. Majd talán egyszer eldöntik...

A Kon-Tiki-expedíció után Heyerdahl még papirusztutajjal átkelt az Atlanti-óceánon (az utat tehát akár az ókori egyiptomiak is megtehették...), illetve megpróbált Irakból Indiába eljutni a tengeren (egy régi típusú nádhajóval, amit végül tiltakozásul a térségben dúló háborúk ellen önmaga gyújtott fel), majd figyelme a vikingek felé fordult: Azerbajdzsánban vélte felfedezni ősei nyomait, ezt azonban már a többség nem vette komolyan.

800px-kontiki_museum.jpg

Az oslói Kon-Tiki Múzeum bejárata. (forrás: Wikipedia)

 

A felfedező 2002-ben halt meg Olaszországban, s ma is ottani villájának kertjében nyugszik.

thor_heyerdahl_tomb.jpg

A Norvégiában született, Dél-Amerikán át Polinéziába eljutó, majd a Közel-Keleten is hajóutakat tevő felfedező (aki még az Atlanti-óceánt is átszelte egy papiruszhajóval) sírja Olaszországban található. (forrás: Wikipedia)

A Kon-Tiki expedíció emlékét egy dedikált Kon-Tiki múzeum őrzi Norvégiában, amely már 1950-ben megnyitotta kapuit (a felfedező által írt, hetven nyelvre lefordított könyv, valamint számos filmes alkotás mellett), míg Heyerdahl nevét a Norvég Királyi Haditengerészet egyik fregattja viseli, büszkén járva a világtengereket.

1024px-nor_f314.jpg

A Norvég Királyi Haditengerészet (egyik) büszkesége, az irányított rakétákkal is felszerelt Thor Heyerdahl fregatt. A Nansen-osztályba tartozó hadihajók mindegyikét nagy norvég felfedezőkről nevezték el (forrás: Wikipedia)

 

Zárásként itt van egy 1950-ben készített dokumentumfilm a Kon-Tiki expedíciójáról (angolul):

A bejegyzés trackback címe:

https://vilagbarangolo.blog.hu/api/trackback/id/tr5414942166

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

csúti csüngőhasú tolvaj 2019.07.18. 12:40:47

Valamint áttételesen neki köszönhető Todd az Atlantiszban.
süti beállítások módosítása