Érdekes helyek. Érdekes szokások. Érdekes történetek.

Öbölháború - a nemzetközi hadszíntér

Avagy mindenki egyért

2019. október 07. - FuraTermék

Amikor 1991. augusztus 4-én Szaddám Husszein iraki elnök (és főállású diktátor) kézhez kapta a jelentést, hogy csapatai befejezték Kuvait elfoglalását, nyugodtan dőlt hátra első osztályú bőrrel borított székében a bagdadi palotájának légkondicionált irodahelyiségében: nem gondolta ugyanis, hogy bárki a segítségére fog sietni a két magyar megyényi területű, alig egymillió ember által lakott, kőolaja miatt azonban dúsgazdag öbölmonarchiának.

1024px-multiple_f-15e_parked_during_operation_desert_shield.jpg

Bevetésre készen: az Egyesült Államok Légierejének F-15E vadászbombázói egy szaúdi légi támaszponton az öbölháború idején. (forrás: Wikipedia)

 

Mint azt látni fogjuk, a 20. század végének egyik főgonosza nagyot tévedett, nem sokkal később ugyanis létrejött a második világháború óta legszélesebb körű katonai koalíció Kuvait felszabadítása érdekében.

A kötelező előzmények

Mielőtt a koreai háború posztjához hasonló módon rátérnénk, hogy kik is voltak tagjai a fentebb említett koalíciónak, röviden azért helyezzük kontextusba az eseményeket. Irak 1980 és 1988 között véres háborút vívott a frissen létrejött iszlám köztársasággal, Irakkal Iránnal, amelyben Szaddámot támogatták az iszlám fundamentalizmus terjedésétől rettegő nyugati államok (és nem mellesleg a Szovjetunió) mellett a gazdag olajmonarchiák, köztük az Irakkal szomszédos Kuvait is, mégpedig a háborúhoz elengedhetetlenül szükséges három dologgal: pénzzel, pénzzel és pénzzel.

Közben a meglehetősen pragmatikus nyugatiak (és még Izrael is!) támogatták Iránt is (nehogy Szaddám túlnyerje magát), de az már egy másik történet...

Az alsó hangon is több százezer áldozatot követelő, nyolc évig elhúzódó háború kimerítette az iraki gazdaságot - az addigi hitelezők pedig szerették volna, ha Bagdad visszafizeti az elmúlt években kapott dollár-százmilliókat. Kuvait is benyújtotta a csekket, Szaddámnak azonban esze ágában sem volt fizetni (mondván, az iraki katonák vérükkel oltalmazták Kuvaitot és a többieket is)...

saddam_hussein_1979.jpg

Szaddám Huszein, Irak elnöke Kuvait lerohanásakor és az öbölháború idején. Politikai pályafutását erőszakkal alapozta meg és tartotta fenn egészen addig, amíg az erőszak el nem sodorta. (forrás: Wikipedia)

 

...ehelyett inkább történelmi okokra hivatkozva (tudniillik Kuvait mindig is Irak része volt, csak a csúnya britek elorozták tőle a 20. század elején - az olyan apróságokon gyorsan átugrott, hogy gyakorlatilag Irak is a britek kreálmánya volt az első világháború után) Irak 1990 augusztusában két nap alatt lerohanta és annektálta a kicsiny országot, kiváltva ezzel a nemzetközi közösség felháborodását.

A kuvaiti haderő egy jelentős része és az uralkodó család még idejében el tudott menekülni a szomszédos Szaúd-Arábiába.

Miközben a diplomáciai fronton megindultak az anyázások és egyéb üzenetváltások, a háttérben elkezdett formálódni egy nemzetközi katonai koalíció, amelynek végül két fő célja lett: megakadályozni hogy Irak további támadó hadműveleteket indítson (az elsődleges célpont Szaúd-Arábia volt), illetve felszabadítani Kuvaitot az iraki megszállás alól, egyszersmind elvenni Szaddám kedvét az ilyesfajta kalandoktól.

800px-a_kuwaiti_m-84.jpg

A kuvaiti hadsereg jugoszláv eredetű M-84-es közepes harckocsija - a kuvaiti haderő ellenállását hamar legyűrték a túlerőben lévő irakiak 1990 augusztusában, cserébe a Szaúd-Arábiába menekült alakulatok részesei lehettek hazájuk fél évvel későbbi felszabadításának. (forrás: Wikipedia)

 

Nem sokkal Kuvait megszállását követően az első amerikai csapatok (és repülőgépek) már megérkeztek Szaúd-Arábiába, akikhez 1991 januárjáig (a felszabadító műveletek, vagy közismert nevén a Sivatagi Vihar-hadművelet kezdetéig) még további több tucatnyi ország több százezer katonája csatlakozott.

Az egyszerűen csak öbölháborúként (2003 óta első öbölháborúként) emlegetett konfliktus a szövetségesek szemszögéből nézve két részből állt: a Sivatagi Pajzs-hadművelet (Operation Desert Shield) során felvonultak a szaúdi-kuvaiti illetve szaúdi-iraki határ mentén, hogy biztosítsák Szaúd-Arábia védelmét; az 1991. január 17-én légi hadműveletekkel kezdődő, majd február végén a szárazföldi műveletekkel lezáruló Sivatagi Vihar-hadművelet (Operation Desert Storm) során pedig felszabadították Kuvaitot, nem mellesleg pedig tönkreverték a térség iraki csapatait.

A szövetségesek

1280px-coalition_of_the_gulf_war_vs_iraq_svg.png

A Kuvait felszabadítását célzó, az ENSZ BT támogatását élvező világméretű koalíció résztvevői (kék) és az ellenfél Irak (narancssárga). Bár a koalíciót az Egyesült Államok szövetségesei dominálták, korántsem csak nyugatbarát államok vettek részt benne. (forrás: Wikipedia)

 

A meglehetősen hosszúra nyúlt bevezetőt követően nézzük meg, hogy kik és milyen erőkkel vettek részt a második világháborút követő egyik legnagyobb hagyományos háborúban.

Amikor azt írjuk le, hogy a második világháborút követő egyik legnagyobb hagyományos (konvencionális) háború, nem túlzunk: a mintegy hatszázötvenezer iraki katonával szemben közel egymillió (!) szövetséges katona sorakozott fel, a hatalmas mennyiségű hadianyagról, járműről és egyéb felszerelésről most nem is beszélve.

Amerikai Egyesült Államok

800px-stinger_crew_operation_desert_shield.jpg

Amerikai katonák és hordozható Stinger légvédelmi rakétaindítójuk. A háború kezdetén még nem lehetett tudni, az iraki légierő milyen ellenállást tud majd kifejteni, ezért nagy hangsúlyt kapott a csapatlégvédelem is. (forrás: Wikipedia)

 

A Kuvait felszabadítására összeálló koalíció legnagyobb erejét az Egyesült Államok adta: közel hétszázezer jenki katona került áttelepítésre a Perzsa (Arab)-öböl térségébe; a korszerű, szinte vadonatúj M1 Abrams harckocsikkal megtámogatott több hadosztálynyi szárazföldi erő (amit a hadsereg és az egyébként is expedíciós hadviselésre felkészített tengerészgyalogság adott vegyesen) mellett több ezer repülőgépből (köztük a világ első csökkentett észlelhetőségű, "lopakodó" repülőgéptípusa, az F-117 Nighthawk) álló légiflotta és a második világháború óta összeálló egyik legnagyobb jenki hadiflotta (köztük hét repülőgép-hordozó és két csatahajó) volt hivatott biztosítani a mennyiségi és minőségi túlerőt az irakiakkal szemben.

800px-abrams_in_formation.jpg

Az 1991-es öbölháború az egyik legutolsó nagyszabású konvencionális háború volt a történelemben - legalábbis ezidáig. A konfliktus során az amerikai és iraki erők a sivatagban vívták meg minden idők egyik legnagyobb páncélos ütközetét, amelyben előbbiek megsemmisítő vereséget mértek utóbbiakra; minimális saját veszteség mellett az amerikaiak egy hadosztályra való iraki páncélost semmisítettek meg. (forrás: Wikipedia)

 

Az amerikai hadszíntéri parancsnok, Norman Schwarzkopf tábornok végül a teljes koalíciós haderő főparancsnoka lett; irányítása alatt a légi és szárazföldi műveletekben alig egy hónap alatt legyőzték az iraki haderőt - ebből oroszlánrészt vállaltak az amerikaiak (például Délkelet-Irakban a sivatag közepén megvívták a történelem egyik legnagyobb páncélos ütközetét, amelyben tönkreverték az ellenfelet).

800px-desertstormmap_v2_svg.png

A Sivatagi Vihar főbb hadműveletei - a szövetségesek három fő irányban nyomultak előre - Kuvait felszabadítása mellett a fő cél a Dél-Irakban állomásozó erők megsemmisítése és az utánpótlási vonalak elvágása volt. (forrás: Wikipedia)

 

A harcokhoz köthetően (közvetlenül az összecsapásokban, továbbá baráti tűzben vagy balesetben) végül a várt több ezernél jóval kevesebb, "mindössze" 146 amerikai katona vesztette életét, így az amerikaiak sikeresen elkerültek egy újabb Vietnámot.

Szaúd-Arábia

Számszerűleg a második legnagyobb erővel, mintegy százezer katonával a közvetlenül is fenyegetett Szaúd-Arábia vett részt a konfliktusban. Legjelentősebb fellépésük a határ menti szaúdi város, Khafdzsi felszabadításáért (amit január végén, egy elterelő művelet keretében foglaltak el az irakiak) folytatott küzdelem volt, amelyből végül győztesen kerültek ki az amerikai és katari erőkkel megtámogatott szaúdiak.

800px-a_member_of_the_1st_battalion_325th_airborne_infantry_regiment_explains_the_m252_81mm_mortar_to_saudi_arabian_national_guardsmen.jpg

Amerikai katonák és szaúdi nemzeti gárdisták egy közös felkészítésen. A reguláris haderő mellett Szaúd-Arábia az elsősorban belbiztonsági feladatokat ellátó Nemzeti Gárdát is bevetette a háborúban. (forrás: Wikipedia)

 

A reguláris hadsereg mellett az elsősorban belbiztonsági feladatokra fenntartott szaúdi Nemzeti Gárda is kivette részét a harcokból - az összecsapásokban végül 24 szaúdi katona halt meg.

800px-df-st-92-08022-c.jpg

Úton a háborúba - szaúdi páncélos oszlop az öbölháború idején. (forrás: Wikipedia)

 

Egyesült Királyság

Őfelsége katonái az általuk Granby-műveletnek nevezett öbölháborúban igazán szép számmal voltak jelen: mintegy ötvenháromezer brit katona vonult fel. Szárazföldi erőik gerincét az egyébként Németországban állomásozó 1. páncélos hadosztály adta, akik aztán számos ütközetben vettek részt Irak és Kuvait területén. A Királyi Légierő közel hatvan repülőgépe mellett a Királyi Haditengerészet 16 hadihajója is tiszteletét tette az Öbölben - köztük nem egy falklandi veteránnal.

800px-a_challenger_1_tank_during_the_gulf_war.jpg

A szovjetek ellen készültek: a britek öbölháborúban résztvevő fő szárazföldi erőit németországi támaszpontokról csoportosították át Szaúd-Arábiába. A Challenger 1-es harckocsik fő feladata a Nyugat-Németországban előrenyomuló szovjet páncélos hadosztályok megsemmisítése lett volna, ezzel szemben az iraki sivatagban csaptak össze a Szovjetunióban készült harckocsikkal. (forrás: Wikipedia)

 

A háború során 47 brit katona vesztette életét, egy részük amerikai baráti tűzben (egy brit páncélos oszlopot ért légitámadás során).

british_gulf_war.jpg

Támadásra fel! - a britek Granby néven saját fedőnevet adtak a hadműveleteknek. (forrás: Wikipedia)

 

Franciaország

Franciaország tizennyolcezer katonával vett részt a Dauget-műveletben: egy páncélos hadosztályuk (350 harckocsival) mellett 75 repülőgépet és egy repülőgép-hordozó-köteléket is átvezényeltek a Perzsa (Arab)-öböl térségébe. A francia szárazföldi erők végül a koalíciós művelet nyugati szárnyát alkották; fő feladatuk az iraki utánpótlás Kuvaitba vezénylésének megakadályozása volt, míg öbölbeli hadihajóik az Irak elleni tengeri blokád fenntartásában vettek részt (például lekapcsoltak egy észak-koreai teherhajót, ami árut szállított volna Irakba).

800px-french_amx-30_desert_storm.jpg

A franciák egy páncélos hadosztályt vezényeltek a sivatagba - a képen egy AMX-30-as közepes harckocsi és személyzete pózol a kamerának. (forrás: Wikipedia)

 

Kilenc francia katona vesztette életét az öbölháborúban, közülük azonban csak két fővel végzett ellenséget tűz; a többiek balesetekben hunytak el.

Kanada

A Föld második legnagyobb területű állama a Friction-művelet keretében négyezer-ötszáz katonát vezényelt az öbölbe; számos hadihajójuk vett részt az Irak elleni tengeri blokád fenntartásában, több tucatnyi repülőgépük pedig Katarból felszállva vett részt az öbölben cirkáló koalíciós hadiflotta légvédelmében, illetve szállító gépeik támogató bevetéseket repültek a szövetségeseknek.

hmcs_protecteur_during_operation_friction.jpg

Az HMCS Protecteur kanadai ellátóhajó a Friction-hadművelet idején a Perzsa (Arab)-öbölben. (forrás: Wikipedia)

 

A szárazföldön Kanada "mindössze" egy mobil tábori kórházzal képviseltette magát, amely a háború utolsó szakaszában működött brit alárendeltségben. 

Ausztrália

A hagyományosan Amerika-barát politikát folytató déli ország egy tengerészeti különítménnyel (egy romboló, egy fregatt és egy ellátóhajó) volt jelen a Perzsa (Arab)-öbölben a nagy csetepaté idején, s a környéken nyüzsgő , az irakiak számára zsíros célpontot nyújtó szövetséges hadiflotta védelmét látták el. 

hmas_sydney_1991.jpg

Az HMAS Sydney ausztrál fregatt 1991-ben, az öbölháború idején. (forrás: Wikipedia)

 

Arab koalíció

Az öbölháború különlegességét az adja, hogy ideológiától és szövetségi rendszertől függetlenül számos arab ország csatlakozott a nemzetközi koalícióhoz. Részvételük annyira fontos volt, hogy az irakiak áttételesen, Izrael elleni rakétacsapásokkal megpróbálták őket távozásra bírni - végül sikertelenül. 

Szaddám azt remélte, hogy a zsidó állam elleni ballisztikus rakétatámadásokkal ráveheti az izraelieket egy ellentámadásra, amely végül az arab államok távozását eredményezte volna a koalícióból. Ez végül nem jött be: Izrael nem csapott vissza (nem kis részben amerikai nyomásra és az Izraelbe telepített amerikai Patriot légvédelmi rakétaütegeknek köszönhetően).

Egyiptom

Szaúd-Arábia után a második legnagyobb arab erőt Egyiptom vonultatta fel: egy páncélos és egy gépesített hadosztályuk alárendeltségében közel húszezer egyiptomi katona vett részt Kuvait felszabadításában. 

800px-various_arabic_troops_during_operation_desert_storm.jpg

Egyiptomi, francia, ománi, szíriai és kuvaiti katonák sorakoztak fel díszszemlére. Az öbölháború a második világháború óta nem látott szélességű katonai koalíciót hozott létre. (forrás: Wikipedia)

 

11 egyiptomi katona nem tért végül haza.

Szíria

1024px-a_syrian_army_officer_during_the_gulf_war.jpg

Szíriai ezredes az öbölháború idején. A manapság a véres polgárháborújával a hírekbe bekerülő Szíria 1991-ben közel tizenötezer katonát küldött a testvéri arab állam, Kuvait megsegítésére. (forrás: Wikipedia)

 

Az Egyesült Államokkal és úgy általában a nyugati világgal akkoriban (és azóta sem) nem túl felhőtlen viszonyt ápoló Szíria egy páncélos hadosztályt (tizennégyezer katonát) bocsájtott a koalíciós haderő rendelkezésére. A mostanában inkább a polgárháborús hadviselésben jártasságot szerző szíriai erők akkoriban a szaúdi-kuvaiti határ mentén felsorakozó iraki erőket gyűrték le sikerrel.

A harcok során végül két szíriai katona vesztette életét.

Kuvait

Mint említettük, az iraki invázió során a kuvaiti haderő egy jelentős részét sikerült evakuálni Szaúd-Arábiába. Végül belőlük szervezték meg a közel tízezer fős szabad kuvaiti kontingenst, amelynek tagjai végül aktív szerepet vállalhattak hazájuk felszabadításában.

1024px-a-4kus_13feb1991.jpg

Kuvaiti A-4-es vadászbombázók bevetésre készen. (forrás: Wikipedia)

 

A Sivatagi Vihar-hadműveletben egy kuvaiti katona halt meg.

Katar

Kicsi a bors, de erős - ezt megtapasztalhatták a khafdzsi ütközetben résztvevő szaúdi és amerikai katonák, akiket katari páncéloserők támogattak az irakiak kiűzésében. Az 1. katari páncélos dandár kétezer-hatszáz katonája mellett a koalíciós légierő számtalan bevetést repült a viszonylag közeli katari légi támaszpontokról, ezzel hozzájárulva a végső sikerhez.

800px-mirage_f1_qatar.jpg

Katari Mirage F1-es vadászbombázó az öbölháború idején. Az olajmonarchia nem csak légierejével, hanem szárazföldi erőkkel is részt vett a harcokban, ahol a katari katonák a khafdzsi ütközetben bizonyították rátermettségüket. (forrás: Wikipedia)

 

A khafdzsi csatában három katari katona esett el - végül ők lettek a háború egyedüli katari áldozatai.

A többiek

800px-multinational_group_of_fighter_jets_during_operation_desert_shield.jpg

Katari-francia-amerikai-kanadai vegyes kötelék. (forrás: Wikipedia)

 

A fentieken kívül Marokkó közel tizenháromezer katonát vezényelt az Öböl térségébe - a marokkói katonák elsősorban őrzés-védelmi feladatot hajtottak végre a szövetséges támaszpontokon. Omán egy megerősített gépesített dandárral (hatezer katona) vett részt a hadműveletekben szaúdi parancsnokság alatt, míg az Egyesült Arab Emírségek egy gépesített zászlóaljjal és támogató alakulatokkal (mintegy négyezer fő) vette ki részét a sikerből, szintén szaúdi irányítás alatt. A szinte a szomszédban fekvő Bahrein egy négyszáz fős biztosító kontingenst küldött a harcmező közelébe, amellett, hogy légi támaszpontjait és hadikikötőit a koalíció rendelkezésére bocsájtotta.

Mindenki más

800px-ara_almirante_brown_d_10_cropped.jpg

Az Almirante Brown romboló, amely a Perzsa (Arab)-öbölbe küldött argentin flottakötelék zászlóshajója volt. (forrás: Wilkipedia)

 

A fent említett országokon kívül még további tucatnyi állam képviseltette magát az öbölháborúban - Banglades kétezer-háromszáz kivezényelt katonája például objektumvédelmi feladatokat látott el (emellett két tábori egészségügyi alakulatot is küldtek), Svédország pedig ötszáz katonát és egy tábori kórházat küldött a Kuvait felszabadításáért folytatott háborúba, míg az argentinok hadihajókkal voltak jelen a kuvaiti partok közelében.

nigerien_soldiers_during_gulf_war.jpg

Nigeri katonák talpig fegyverben (amerikai eredetű egyenruhákban). Az öbölháború lehetőséget biztosított néhány koldusszegény országnak, hogy felkerüljön a nemzetközi együttműködés térképére. (forrás: Wikipedia)

 

Igazi különlegességnek számított az akkor még a NATO ellenfeleként aposztrofált (bár már agonizáló) Varsói Szerződés tagjának számító (de a rendszerváltáson már átesett) Lengyelország és Csehszlovákia részvétele; előbbiek háromszáz katona mellett egy hírszerzési művelettel támogatták a jenki szövetséget, míg utóbbiak egy vegyvédelmi és egy egészségügyi alakulatot (összesen mintegy háromszázötven katonát) küldtek a térségbe.

800px-czechoslovak_soldiers_stand_in_formation_during_operation_desert_shield.jpg

Úton a NATO-ba: az akkor még létező Csehszlovákia katonái az egyik díszszemlén. A csehszlovákok vegyvédelmi és egészségügyi csapatokkal képviseltették magukat az öbölháborúban. (forrás: Wikipedia)

 

Irak akkor még rendelkezett vegyi fegyverekkel és nem lehetett tudni, hogy beveti-e őket. Szerencsére erre nem került sor.

A később az országban dúló tuareg felkelésről, a népességrobbanásról és a kóros alultápláltságról (valamint a hatalmas írástudatlansági rátáról) ismertté váló Niger egy hatszáz fős, könnyű páncélosokkal megtámogatott zászlóaljjal vett részt Kuvait felszabadításában (pontosabban a nem a frontvonalban fekvő Mekka és Medina városokban végeztek őrző-biztosító feladatokat) - a nigeri katonák a fegyvereket nem számítva amerikai felszerelést kaptak.

brennendeoelquellenkuwait1991.jpg

A visszavonuló irakiak által felgyújtott olajkút Kuvaitban. A hatalmas tüzek eloltásában magyarok is részt vettek egy speciális tűzoltó berendezés (T-55-ös harckocsik alvázára szerelt MiG-21-es gázturbinája) segítségével. A magyarok 43 nap alatt kilenc tüzet oltottak el a "Big Wind" segítségével. (forrás: Wikipedia)

 

És hogy kis hazánkat se felejtsük ki: Magyarország egy negyven fős egészségügyi alakulattal vett részt az öbölháborúban (hogy a kuvaiti olajkutak eloltásában játszott magyar szerepről most ne is beszéljünk).

Mai háborús válogatásunkba ennyi fért bele. Elnézést kérünk az olaszoktól, a spanyoloktól, hogy a hollandokról és pakisztániakról már ne is beszéljünk. Talán majd egy következő válogatásban róluk is megemlékezünk (vagy nem).

A bejegyzés trackback címe:

https://vilagbarangolo.blog.hu/api/trackback/id/tr7715033158

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Örömhernyó 2019.10.08. 17:08:37

Akkor kezdődött a világ újrafelosztása. A Szovjetunió meggyengülése után Amerika erőt akart mutatni (mint a hirosimai atombombával a szovjeteknek) elkezdte bedarálni az addig szovjet érdekszférába vagy sehova nem tartozó országokat. Érdekes, hogy a hidegháború vége nem a világbékét hozta el, hanem felbátorította a liberális demokratákat, hogy terjesszék a liberális demokráciájukat tűzzel-vassal. Akkoriban ideologizálta ezt meg Fukuyama (1989 és 1992). Minden más gondolatot, ideológiát el kell törölni és mindenkit be kell hódoltatni a liberális demokráciának. Sok millió iraki, szomália, szír, afgán, szerb, bosnyák, horvát, kurd, mexikói ember életébe került ez csupán.
Az erőegyensúly felborulása rosszabb lett a világ számára, mint amikor a szovjetek és amerikaiak egymást sakkban tartva viszonylag békében éltek egymás mellett.
Az egypólusú világban nincs béke, mert az egyetlen szuperhatalom katonai-politikai elitjének feneketlen étvágyát továbbra is ki kell elégíteni. A hidegháború a hadiipari-politikai komplexum tragédiaként élte meg, ezért kellettek az új gonoszok, akiket a média épített fel, hogy az emberek belemenjenek az adóik hadi célokra való elköltésébe.

Nem állítom, hogy Szaddám Husszein normális volt, de Amerika szövetségesei közt is voltak/vannak ilyen diktátorok.

Vlagyimir Iljics 2019.10.08. 17:11:59

A nemzetközi politikai térerő nagyon kedvező volt ehhez az egyfrontos kis-világháborúhoz, hiszen a szétesett Szovjetúnió utódállamai Oroszországgal az élen, még nyalogatták sebeiket... az UN FÁK haderejei nem voltak érdemben, s ami volt az csak a nagyhalnak volt, de ők sem voltak túl ütőképesek, és hajlandósága sem volt a vérzivataros bolsevik kor végén máris egy ekkora csetepatéba állni, ráadásul nem is volt szerintem számára világos hogy hol és hogyan lehetne ebbe beszállni.... a jenki koalíció több okból sem igényelte... Szaddam nyilvánvalóan meg a sötét oldalon állt vesztére (ezért is forrt szövetségbe az arab világ is ellene) és látható hogy mekkora hazugságokat terjesztettek a trollok, hogy amerikai önkényes háború volt, kamu ürüggyel (a vegyi fegyverek ugyebár)... akkor ha kamu lett volna, ennyi ország miért szállt be és ráadásul arab népek, arab nép ellen... gondolkodni nem tilos kérem... Örülhetünk hogy Irán sem volt a topon, és nem szerette Irakot (hosszú háborúskodás volt köztük nem is annyira sokkal korábban ugyebár Mezopotámiáért)... Irak az olaja miatt hamarabb fel tudta magát tornászni, plusz a diktatúra, mely lényege, mint láthatjuk most hazánkban is, a tömeg nyomorban tartása, és a termelés és bevételek 90% önös célokra fordítása (azaz ellopása, elrablása), Irak esetében a fegyverkezés volt ez a cél... Nagyon nagy szerencséje az emberiségnek hogy ez az egész ügy így alakult és még Putyin sem volt nyeregben, mert garantált totális világháború lett volna belőle egyértelműen és biztosan, már csak ha 10 évvel később kezdődik....

Vlagyimir Iljics 2019.10.08. 17:13:21

@Örömhernyó: Te nyomorult propagandista náci barom, az nem zavar HOGY REPUBLIKÁNUSOK VOLTAK HATALMON MIND USA-BAN, KONZERVATÍVOK A BRITEKNÉL TE SZERENCSÉTLEN? Ugatsz úgy, hogy fingod nincs semmiről... liberális erők persze te agyhalott arrogáns barom....szánalmas

Vlagyimir Iljics 2019.10.08. 17:14:27

@Örömhernyó: Mi az hogy liberális demokrácia kérlek magyarázd már el ezt a kamufogalmat...!!! Előre is köszi!

flydomi 2019.10.08. 18:00:40

@Örömhernyó: Az erőegyensúly felborulása rosszabb lett a világ számára, mint amikor a szovjetek és amerikaiak egymást sakkban tartva viszonylag békében éltek egymás mellett.
Az egypólusú világban nincs béke, mert az egyetlen szuperhatalom katonai-politikai elitjének feneketlen étvágyát továbbra is ki kell elégíteni. A hidegháború a hadiipari-politikai komplexum tragédiaként élte meg, ezért kellettek az új gonoszok, akiket a média épített fel, hogy az emberek belemenjenek az adóik hadi célokra való elköltésébe.

Ez pontosan igy van.Csak meg kell nezni a Grazi elmebeteget,aki a xanax mellett orjongve es sivalkodva terjeszti megrottyant elmebajat.Nemhiaba el egy parhuzamos vilagban,es ellensege mar az egesz Univerzum is.

masada 2019.10.08. 19:22:13

Tök jó háború volt! Élőben nézhettük a sok pompás haditechnikát és haderőt! Kár hogy az idegenlégió lemaradt a listáról...

FuraTermék · www.furatermek.blog.hu 2019.10.08. 19:28:29

A Tisztelt Olvasóközönséghez annyi kérésem lenne, hogy az eszmecserét próbáljuk meg a Személyeskedés-tenger partján tartani. Köszönöm!

teleorman 2019.10.08. 20:42:19

@Vlagyimir Iljics: nos, csak hogy helyén kezeljük a dolgot: az egy nyomorult barom, aki egy ismeretlent - egy téves vagy nem téves, mindegy - a véleményéért ilyen szavakkal szólit meg. Gondolom lehiggadva Iljicsünk is egyetért ezzel.