Mai írásunkban megismerkedünk a 18. század végi magyar irodalom egyik legfontosabb alkotójával, akinek élete ma már jobbára feledésbe merült - halála után néhány évtizeddel azonban maga Petőfi Sándor emlékezett meg róla egyik versében.
A "Tovább" gomb után következzen a Hadik-féle berlini portya hőse, Gvadányi József története!
A Petrezselyem-szigetről szóló írásunkban bemutattuk, milyen az, amikor két ország még a háborút is képes megkockáztatni egy parányi, gyakorlatilag teljesen értéktelen földdarabért.
Mai írásunkban ennek ellenkezőjével fogunk megismerkedni: egy szintén aprócska szigettel, amely felett közel négyszáz éve gyakorol közös fennhatóságot Franciaország és Spanyolország. A "Tovább" gomb után következzen a Fácánok szigetének (avagy Fácán-szigetnek) a története!
Mai írásunkban a borsodi tengerszemet bemutató posztunk után visszatérünk a szerkesztőség szűkebb pátriájába, hogy röviden bemutassuk a Trianon utáni Magyarország egyetlen jelentősebb vasércbányájának legsúlyosabb katasztrófáját.
A "Tovább" gomb után következzen az 1965-ös rudabányai bányaszerencsétlenség története!
Több, mint egyéves szünetet követően az egzotikus országokat, területeket bemutató sorozatunk - mely a Barangolás Blog leghosszabb ideje futó posztsorozata - visszatér az öreg kontinensre, hogy megismerkedjünk Európa legnagyobb törpeállamával, amely a földrész egyetlen diarchiája is egyben.
Szaporíthatnánk még a szót, de nem tesszük: a "Tovább" gomb után irány a Pireneusok, azon belül pedig az Andorrai Hercegség!
Az első világháborút követő évek nem csak Magyarországon voltak zűrzavarosak; a harctéren a győztes oldalon álló Egyesült Királyság fennállásának egyik legnagyobb válságával volt kénytelen szembenézni: az ír függetlenségi mozgalommal, melynek eredményeként - kompromisszumos megoldásként - kialakult az Ír-sziget máig tartó megosztottsága.
A függetlenségét frissen elnyerő Írországnak pedig szinte azonnal súlyos válsággal - egy echte polgárháborúval - kellett megbirkóznia. Mai írásunkban ennek a rövid ideig tartó, de véres testvérharcnak a történetét meséljük el, röviden.
A Barangolás Blog virtuális hasábjain már bemutattuk a halottak napjához köthető mexikói és guatemalai ünnepeket; mai írásunkban megemlékezünk egy sokkal modernebb ünnepről, amelyet szintén november elején tartanak, s középpontjában szintén az elhunytakra való emlékezés áll - pontosabban a harcmezőkön a hazájukért életüket adókra való emlékezés.
A "Tovább" gomb után következzen az Egyesült Királyság egyik legfontosabb emlékünnepének, az emlékezés vasárnapjának (Remembrance Sunday) története.
Folytatjuk a 20. és 21. századi diktátorokat, diktatúrákat bemutató sorozatunkat - sajnos a történelem gondoskodott róla, hogy még az oly távolinak tűnő nyugdíjkorhatár elérésekor is legyen bőven témánk, sok-sok évtized múlva...
Mai írásunkban visszatérünk a diktátorokban sem szűkölködő Latin-Amerikába, annak is legnagyobb és legnépesebb államába, hogy megismerkedjünk azzal a személlyel, aki a második világháború idején irányította Brazíliát. A "Tovább" gomb után következzen Getúlio Dornelles Vargas története!
Nem, a Barangolás Blog szerkesztősége nem nyergelt át a tudományos-fantasztikum világába, s mai írásunk sem egy távoli bolygón játszódó konfliktust mesél el, hanem egy nagyon is földhözragadt történetet, egy emberi konfliktust, amelynek gyökere az első világháborús gyarmati összecsapásokban keresendő.
A "Tovább" gomb után ismerkedjünk meg az ambazóniai háború, avagy az anglofón konfliktus történetével, amely meghatározza a modern kori Kamerun mindennapjait!
Az ókori olimpiai játékok egyik kiemelkedő eredménye volt, hogy a négyévente megtartott tornák idejére a harcoló felek tűzszünetet kötöttek; a játék így egyfajta békehíd szerepét töltötte be a görög városállamok között.
A modern kori olimpiai játékok fő célja is a különböző nemzetek közötti versengés békés vizekre terelése - sajnos azonban a 20. században nem egy példa volt arra, hogy nem az olimpia hozott békét, hanem a háborúk hozták el a játékok meg nem tartását. Mai írásunkban a soha meg nem tartott olimpiai játékokat mutatjuk be röviden.
Legutóbbi írásunkban bemutattuk a legkevésbé használható útleveleket a Henley-féle lista alapján - vagyis azokat a nemzeteket, amelyek polgárai a legkevesebb országba utazhatnak vízumkorlátozás nélkül.
Mai írásunkban a lista elejét vesszük alaposabban szemügyre. A "Tovább" gomb után következzenek a világ legjobb útlevelei!