Mai írásunkban bemutatjuk az úgynevezett Henley-féle útlevéllista utolsó öt helyén kullogó államokat - ezek azok az országok, amelyek útlevelei a legkevesebbet érik, vagy úgy is mondhatnánk: ezek a világ legrosszabb útlevelei.
A "Tovább" gomb után elmeséljük, hogy miért is.
Mai írásunkban - melynek eredetije testvérblogunkon jelent meg hét évvel ezelőtt, s annak egyfajta kibővített verziójaként is értelmezhető - útra kelünk a Távol-Keletre, hogy megismerkedjünk egy egészen, khm, speciális szoborparkkal, amely a dél-koreai Riviérán várja az arra érdemes látogatókat.
Ez a hely pedig nem más, mint a Szerelem földje!
Öt évvel ezelőtt blogunk képzeletbeli hasábjain már röviden bemutattuk a 21. századi Japán történetének legsúlyosabb természeti katasztrófáját, amelynek egyenes következménye volt az egyik legsúlyosabb nukleáris katasztrófa az emberiség történetében.
Mai írásunkban - annak apropóján, hogy napra pontosan százkét évvel ezelőtt történt - megemlékezünk a felkelő nap országának legtöbb halálos áldozatot követelő földmozgásáról, a nagy kantói földrengésről (関東大地震).
Az egzotikus országokat, területeket bemutató sorozatunkban visszatérünk a fekete kontinensre, hogy megismerkedjünk az országgal, amelyet idehaza leginkább "Az istenek a fejükre estek" című klasszikus filmből ismerhetünk, s amely arról is nevezetes, hogy fővárosa hosszú időn keresztül az ország területén kívülre esett.
Nem is szaporítjuk tovább a szót, a "Tovább" gomb után irány a busmanok földje, Botswana!
Augusztus 20-a Magyarország legfontosabb nemzeti ünnepe - ekkor emlékezünk meg államalapítónkról, I. (Szent) István királyról, aki az első ezredfordulón sikerrel szilárdította meg a nyugati keresztény államiságot, hozzájárulva ezzel ahhoz, hogy ezer évvel később a Kárpát-medencében még mindig a magyar legyen a meghatározó nyelv...
...s hogy megírhassuk mai posztunkat, amely nem a magyar nemzeti ünnepről szól, hanem bemutatjuk, hogy a világon még hol és miért ünnepelnek augusztus 20-án.
A második világháború balkáni hadszínterének 1940-41-es eseményeit bemutató írásunkat legutóbb ott hagytuk abba, hogy Németország (olasz és magyar támogatással) rövid idő alatt térdre kényszerítette a Wehrmachtot a görögországi kirándulásban akadályozó Jugoszláviát.
A balkáni villámháborút bemutató sorozatunk záró epizódjában Görögország bukásának történetét meséljük el - röviden.
Mai írásunkkal tovább folytatjuk a 20. és 21. század diktátorait bemutató sorozatunkat - a legutóbb a Dominikai Köztársaságban tett látogatást követően visszatérünk a fekete kontinensre, s bemutatjuk az Afrika középső részén elhelyezkedő dél-szaharai ország, Csád elmúlt évtizedeit meghatározó vezető életútját.
A "Tovább" gomb után következzen Idriss Déby Itno története!
Van egy történet, amely szerint a 19. század végén az amerikai Ohióban mindössze két autó volt, s a szerencsétlen véletlen úgy hozta, hogy ezek össze is ütköztek. Mai írásunk háttere is hasonló, azzal a különbséggel, hogy ez a karambol a 21. század elején történt, a helyszín nem Ohio, hanem az Atlanti-óceán, a résztvevők pedig nem automobilok, hanem ballisztikus rakétákkal felszerelt tengeralattjárók.
Legutóbbi írásunkban bemutattuk a Végítélet-levelek történetét, a "Tovább" gomb után pedig következzen a brit-francia atomkarambol története!
A Barangolás Blog képzeletbeli hasábjain már jó néhány alkalommal foglalkoztunk a nukleáris fegyverekkel és a nukleáris hadviseléssel - egy külön posztban emlékeztünk meg például arról, hogy az Egyesült Királyság hogyan lett (időrendben) a harmadik atomhatalom.
Mai írásunkban a britekhez kapcsolódóan egy kevéssé ismert szokást mutatunk be: a miniszterelnökök végítélet-leveleit.
A németek 1941-es balkáni villámháborúját bemutató minisorozatunk előző (első) részében röviden bemutattuk az olaszok kísérletét Görögország elfoglalására, mai írásunkban pedig megismerjük, hogyan került sor a délszláv szuperállam, Jugoszlávia mindössze néhány nap alatt bekövetkező összeomlására 1941 tavaszán.
