A 20. és 21. század diktátorait bemutató sorozatunk tizenhetedik epizódjában újból ellátogatunk Hispaniola szigetére (a korábban Haitin tett látogatás után), hogy megismerkedjünk a karibi térség egyik legvéreskezűbb diktátorával, a hazájának történetét hosszú évtizedeken keresztül meghatározó Rafel Trujillo Molinával.
A "Tovább" gomb után irány a Dominikai Köztársaság - lássuk, ki is volt a karibi generalisszimusz!
Több, mint három és fél évvel ezelőtt egy írásunkban bemutattuk nektek Japán második világháború utáni amerikai megszállásának történetét; a bejegyzésben futólag megemlítettük a jenkik által kidolgozott új alkotmány kilencedik, úgynevezett békeparagrafusát, amellyel egy olyan vállalást tettek a japánok (választásuk nem volt), amit aztán az élet már néhány évvel később felülírt.
Mai írásunkban kicsit hosszabban mutatjuk be nektek a béke alkotmányának történetét és azt, hogy Japán végül Costa Ricához vagy Panamához hasonlóan miért nem mondott le a reguláris haderő fenntartásáról.
Az egzotikus országokat, területeket bemutató sorozatunk eddigi harminchat epizódjában közös pontnak volt tekinthető, hogy a bemutatott célállomás rendelkezett valamilyen megfogható taposható területtel. A Barangolás Blog történetének leghosszabb ideje tartó sorozatában a mai írásunkkal elérkeztünk oda, hogy bemutathassunk egy terület nélküli szervezetet, amely azonban az államiság számos jegyével rendelkezik.
A "Tovább" gomb után következzen a Szuverén Máltai Lovagrend rövid története és aktuális helyzetének bemutatása!
November elseje (a mindenszentek napja) és másodika (a halottak napja) a keresztény világ fontos ünnepkörének képezi a részét - szerte a nagyvilágban ilyenkor emlékeznek meg azokról, akik már elhunytak. Néhány évvel ezelőtt már bemutattuk nektek a halottak napjához kapcsolódó mexikói szokásokat, mai írásunkban pedig egy országgal odébb, Guatemalába látogatunk el.
A "Tovább" gomb után ismerkedjünk meg a Día de Muertos (halottak napja) guatemalai változatával!
Van egy város Argentínában, az Andok lábánál, a festői szépségű Nahuel Huapi-tó partján, amelynek a belvárosáról készült képeket mutogatva találomra kiválasztott embereknek nehéz lenne meggyőzni őket, hogy azok nem valamelyik dél-németországi kisvárosban készültek.
Talán az echte német környezet is tette, hogy a második világháború után számos, a náci rezsimet kiszolgáló "emigráns" döntött úgy, hogy Argentínán belül éppen itt, San Carlos de Bariloche városában telepedik le, hogy élvezze a nyugdíjas éveket...
Ha már úgy alakult, hogy nem is olyan régen bemutattuk nektek az öt legrövidebb vasút"hálózatot" kicsiny Földünkön, úgy illik, hogy a lista másik vége se maradjon le...
...mai írásunkban következzen tehát a világ öt ország, amely az öt leghosszabb vasúthálózatának otthona!
Spanyolország és Marokkó kapcsolata (noha az utóbbi időben kifejezetten normálisnak nevezhető) soha nem volt igazán baráti - ebben közrejátszott, hogy az északabbra fekvő állam hosszú időn keresztül gyarmataként tekintett az egykoron fejlett arab-berber (mór) királyságra, s még napjainkban is birtokol két várost (Ceuta és Melilla) az afrikai ország földközi-tengeri partvidékén.
Mai posztunkban bemutatjuk nektek azt a konfliktust, amely majdnem háborúba sodorta a két országot a 2000-es évek elején egy parányi földdarab, a Petrezselyem-sziget miatt.
Az ember - adottságainak köszönhetően - a tengerszinthez minél közelebbi magasságon érzi igazán jól magát. Persze itt, Európában is előfordul, hogy több ezer méteres magasságban találunk településeket, de azért nem ez a jellemző, az igazán magas hegységek (Alpok, Kaukázus) két-háromezer méter feletti régiói pedig már lakatlan zónának számítanak.
Mai posztunkban bemutatjuk öt ország legmagasabban fekvő, állandóan lakott települését - mindegyik hasonló magasságban helyezkedik el, mint az öreg kontinens legmagasabb csúcsai, így a "Tovább" gomb után számoljunk heveny légszomjjal!
A kőszén hosszú időn keresztül a legfontosabb energiaforrásnak számított a világ legtöbb részén, így Japánban is - a felkelő nap országában a 19. század elején nyíltak az első nagyüzemi szénbányák, az energiahordozó iránti kereslet azonban csak a Meidzsi-restaurációt követően, a 19. század utolsó évtizedeiben robbant be igazán.
A szénbányászatnak köszönheti létét mai posztunk témája, Hasima szigete (端島), amely formája után a Csatahajó-sziget becenevet kapta, s sok más egyéb mellett arról is nevezetes, hogy történelme egy időszakában a Föld legsűrűbben lakott területének számított.
A Barangolás Blogon már nem egy (és nem két) alkalommal írtunk a vasútról; volt itt szó az egyik leggyorsabbról, a legmeredekebbről, az egyik legfurcsábbról, de azokról az államokról is, amelyek nélkülözik ezt a fajta kötöttpályás közlekedést.
Mai írásunkban ellátogatunk néhány országba, amely rendelkezik vasúttal, de ezen "hálózatok" hossza arra sem lenne elegendő, hogy két, egymástól nem olyan nagy távolságra fekvő magyar települést összekössenek - vagyis hosszuk nem éri el a tíz kilométert sem.