Folytatjuk a 20. és 21. századi diktátorokat, diktatúrákat bemutató sorozatunkat - sajnos a történelem gondoskodott róla, hogy még az oly távolinak tűnő nyugdíjkorhatár elérésekor is legyen bőven témánk, sok-sok évtized múlva...

Getúlio Vargas hivatalos elnöki portréja 1930-ból. (forrás: Wikipedia)

Mai írásunkban visszatérünk a diktátorokban sem szűkölködő Latin-Amerikába, annak is legnagyobb és legnépesebb államába, hogy megismerkedjünk azzal a személlyel, aki a második világháború idején irányította Brazíliát. A "Tovább" gomb után következzen Getúlio Dornelles Vargas története!

Elnök születik a császárság idején

Getúlio Dornelles Vargas a Brazil Császárság utolsó időszakában, 1882. április 19-én született Rio Grande do Sul államban, az argentin határ közelében fekvő São Borja városkában egy befolyásos katonatiszt, Manuel do Nascimento Vargas dandártábornok és felesége, Cândida Dornelles Vargas harmadik fiaként. 

Az édesanya, Cândida és az édesapa, a paraguayi háború hőse, Manuel. (forrás: Wikipedia)

A vidék a csempészet és a politikai kalandorok fellegvárának számított, ennek ellenére Getúlio meglehetősen boldog és felhőtlen gyermekkort tudhatott magáénak, nem kis részben annak, hogy jómódú családja komoly befolyást gyakorolt a helyi közéletre. Mindössze tizenhat éves volt, amikor apját követve csatlakozott a hadsereghez, ám néhány évnyi szolgálatot követően úgy döntött, hogy a korabeli brazil katonai életpályamodell nem a legmegfelelőbb neki, ezért beiratkozott egy egyetemre, ahol jogi tanulmányokat folytatott.

Ifjúkori felvétel az 1890-es évekből. (forrás: Wikipedia)

Út a politikába

Vargas nem sokkal a Porto Alegre-i jogi egyetem elvégzését követően, 1907-ben államügyészként helyezkedett el hazájában, Rio Grande do Sulban - nem kis részben apja befolyásának köszönhetően, ugyanis még Brazíliában sem volt bevett szokás, hogy frissen végzett jogászokat neveznek ki egy állam legfontosabb ügyészi pozíciójába.

A jogi diploma átvételekor. (forrás: Wikipedia)

A következő évben Vargast beválasztották az állami törvényhozásba, ám mivel az csak évente két-három hónapot ülésezett, és a képviselők csak erre az időszakra kaptak fizetést. másodállás után kellett néznie, amit egy ügyvédi iroda tagjaként meg is talált. Első ügye egy nemi erőszakkal kapcsolatos eset volt, amelyet sikerült tárgyaláson kívül rendeznie, oly módon, hogy meggyőzte az erőszaktevőt és az áldozatot, hogy házasodjanak össze.

1911-ben - huszonnyolc évesen - feleségül vette a nála tizenhárom évvel fiatalabb, majdhogynem gyermekkorú Darci Lima Sarmanhót, akivel ennek ellenére élete végéig együtt maradt (már ha nem számítjuk a később szép számmal tartott szeretőket). Feleségétől öt gyermeke született.

Az ifjú házasok, Getúlio és Darci Vargas. (forrás: Wikipedia)

1913 és 1917 között Vargas szüneteltette politikusi pályafutását, ugyanis éppen rosszban volt az állam elnökével, Borges de Medeiros-sal, aki befolyása miatt mégis felajánlotta neki az állam rendőrfőnöki posztját, amit azonban Vargas elutasított, s ehelyett 1917-ben újra beült az állami parlamentbe.

1922-ben Vargast beválasztották a szövetségi törvényhozásba képviselőként, posztját pedig a következő évben foglalta el a fővárosban, Rio de Janeiróban, miután részt vett a rövid állami polgárháborúban egy önkéntes hadosztály parancsnokaként.

Brazília élén

A következő éveket Vargas az országos befolyásszerzésre használta fel, amit nem csinálhatott rosszul, mert 1926-ban Washington Luís elnök pénzügyminiszterré nevezte ki. Vargas ennyivel azonban nem érte be, 1928-ban ugyanis megválasztották szűkebb pátriája, Rio Grande do Sul elnökévé (a tisztséget ma már kormányzónak nevezik). 

Washington Luís elnök és kabinetje, köztük Getúlio Vargas (középső sor bal széle). Ebben az időben a szövetségi kormány korlátozott jogkörökkel bírt Brazíliában, a hatalom jelentős része a szövetségi államok kezében volt. (forrás: Wikipedia)

Állami vezetői időszaka alatt sokat tett a Rio Grande do Sul közéletét mérgező polgárháborús állapotok felszámolására és a rivális politikai csoportok megbékítése érdekében, miközben javította a közoktatás és közétkeztetés helyzetét - sok ilyen és ehhez hasonló populistának is tekinthető intézkedéssel alapozta meg későbbi országos hírnevét.

Getúlio Vargas választási plakátja 1930-ból. (forrás: Wikipedia)

1930-ban Vargas az országot ténylegesen irányító (bevételüket elsősorban a kávé termesztéséből szerző) oligarchák ellenzékeként indult a szövetségi elnökválasztáson, amelyet végül elvesztett annak ellenére, hogy mindkét oldal ott csalt, ahol tudott.

Vargas tehát veszített, s úgy nézett ki, hogy egy darabig még kénytelen beérni az ellenzéki vezető szerepével, csakhogy időközben elkezdett beütni az előző év októberi New York-i fekete péntek hatása: megérkezett a nagy gazdasági világválság Brazíliába, amely emberek millióinak létét sodorta bizonytalanságba. 1930. október 3-án a vasúti dolgozók sztrájkba léptek, majd nem sokkal később elégedetlenkedők megszállták a fontosabb épületeket a fővárosban. Az elnök, Washington Luís néhány héttel később lemondott hivataláról (a megválasztott elnök soha nem is foglalhatta el azt), Brazília irányítását pedig egy katonai junta vette át...

Getúlio Vargas egyenruhában, miután a hadsereg az elnöki székbe ültette. (forrás: Wikipedia)

...amely november 3-án hivatalosan is Getúlio Vargast nevezte ki Brazília elnökévé. Kezdetét vette egy új korszak, amely az 1930-as remények mellett sok-sok áldozatot is követelt az ország népétől.

A Vargas-korszak kezdete

Elnökségének első időszakában Vargasnak szembe kellett néznie a gazdasági világválsággal - intézkedéseivel részben diverzifikálta a túlságosan a kávé- és gyapottermesztés köré épülő mezőgazdaságot, ugyanakkor vámokkal és importtilalommal védte a kávéfeldolgozást, mert belátta, hogy az ágazat túlságosan is fontos az ország számára.

A kávéfogyasztást népszerűsítő képeslap az 1930-as évek elejéről. (forrás: Wikipedia)

A munkások helyzetét szintén igyekezett javítani (többek között munkáslakások építésével), de kormányzata keményen fellépett a baloldali mozgalmakkal, különösen a kommunistákkal szemben. Az oktatási rendszert szintén megreformálta (beszédes, hogy a szövetségi oktatási minisztériumot éppen elnöksége alatt hozták létre), s szorosabbra fűzte az együttműködést a római katolikus egyházzal.

Vargas mindvégig szoros kapcsolatokat ápolt a Brazíliában befolyásos római katolikus egyházzal. A képen Augusto Álvaro da Silva bíboros társaságában látható. (forrás: Wikipedia)

Nem mindenki örült azonban a Vargas-féle fordulatnak: São Paulo állam szembefordult az erős központi kormányzattal, 1932-ben pedig szabályos polgárháború dúlt az állam területén, amelyet ugyan megnyertek a kormányerők, de a harcok intő jelként szolgáltak Vargas és kormánya számára.

Az Új Állam (Estado Novo)

1933-ban alkotmányozó nemzetgyűlést hívtak össze Brazíliában, amely kidolgozta az új alaptörvényt; 1934-ben ennek alapján megválasztották Getúlio Vargast elnöknek - a következő évben már egy kommunista felkeléssel kellett megbirkóznia, amelyet alacsony rangú katonatisztek vezettek. 

Vargas-ellenes plakát az 1930-as évekből. (forrás: Wikipedia)

A következő években az elnöki hatalom egyre jobban gyengült, s a helyzet odáig fajult, hogy november 10-én Vargas a hadsereg támogatásával gyakorlatilag önmagát puccsolta meg, méghozzá egy hamisított dokumentum, a Cohen-terv alapján, amely az elnök ellenzékét volt hivatott összemosni a kommunistákkal. A katonák megjelenése után a Vargas-kormányzat tagjai - egy miniszter kivételével - elfogadták az új alkotmányt, amely egy totalitárius rezsim kiépítésének ágyazott meg. Megszületett az Estado Novo, azaz Új Állam.

Az oktatást népszerűsítő propagandaplakát. (forrás: Wikipedia)

A puccsot követően - amely teljhatalommal ruházta fel az elnököt - a legfontosabb ellenzéki politikusokat letartóztatták vagy száműzték, s bejelentették, hogy nem tartják meg az 1938-as elnökválasztásokat; ennek sok értelme nem is lett volna, mert még 1937 decemberében betiltották a pártok működését. A következő évben államosításba kezdett, a munkásmozgalmak vitorlájából pedig azzal akarta kifogni a szelet, hogy többek között állami ünnepként ismerte el május 1-jét. Eszméinek terjesztésére felhasználta a modern médiát, így a brazil polgárok rendszeresen hallhatták hangját a rádióban. 

Ipari üzem az 1930-as évek Brazíliájában - Vargas a diktatórikus eszközök mellett sokat tett a munkásosztály helyzetének javításáért, elsősorban azért, hogy kihúzza a talajt a kommunisták lába alól. (forrás: Wikipedia)

Brazília a háborúban

A második világháború előestéjén Brazília volt a náci Németország legfontosabb latin-amerikai kereskedelmi partnere, s a jó kapcsolatokhoz hozzájárult az országban élő nagyszámú német lakosság is. Ennek ellenére Vargas az Egyesült Államokkal fűzte szorosabbra a kapcsolatokat; a háború első éveiben ugyan semleges maradt, a Pearl Harbor elleni japán támadást követően Brazília csatlakozott a szövetségesekhez.

Getúlio Vargas az amerikai elnök, Franklin Delano Roosevelt társaságában a második világháború idején. (forrás: Wikipedia)

Vargas nem csak a szavak embere volt, hanem a tetteké is: 1943-tól három hadosztálynyi brazil haderő harcolt Olaszországban a visszavonuló németekkel szemben, miközben a hazai partvidék előtt a haditengerészet küzdött az Atlanti-óceánon pusztítást végző német búvárnaszádokkal. A háború végére a belpolitikai helyzet már annyira tarthatatlanná vált, hogy Vargas enyhítette az elnyomást: eltörölte a cenzúrát, s újra engedélyezték a pártok működését (az elnök támogatói megalapították a Brazil Munkáspártot). 

Brazil katonák Olaszországban. Brazília volt az egyetlen latin-amerikai ország, amely jelentős szárazföldi erőkkel képviseltette magát az európai harctéren. (forrás: Wikipedia)

A hadsereg vezetése azonban tartott tőle, hogy Vargas a teljhatalmát igyekszik megtartani (miután egy szövetségi rendőrfőnöki tisztségbe saját testvérét nevezte ki), ezért 1945. október 29-én egy államcsíny keretében lemondásra kényszerítették. 

Második elnöksége - az utolsó évek

Az Estado Novot követő rövid átmenet után 1946-ban Eurico Dutrát választották meg brazil elnöknek, miközben Vargas (akit népszerűsége miatt nem vontak felelősségre diktatúrája bűneiért) beülhetett a szövetségi szenátusba. A már-már nyugdíjközeli állapotot követően Vargas Dutra gyatra elnöksége után tért vissza, 1951-ben egy immáron demokratikus voksolást követően foglalhatta el újra az elnöki széket.

Vargas-párti tüntetés az 1945 októberi államcsíny idején. (forrás: Wikipedia)

Dutra támogatta a külföldi (elsősorban amerikai) tőke térnyerését és befolyásának növelését, ami azzal járt, hogy mindössze néhány év alatt lenullázták az ország gazdaságának fejlődését. Vargas visszatérését követően folytatta már korábban megszokott protekcionista politikáját, amelynek részeként többek között megalapították az állami olajtársaságot, a Petrobrast. 

A "Fekete Angyal", azaz Gregório Fortunato, Vargas személyi testőre. (forrás: Wikipedia)

Hatalmának végét egy politikai gyilkossági kísérlet hozta el 1954-ben: egyik testőre (és földije), a beszédes, nem csak a bőrszíne miatt a "Fekete Angyal" becenévre hallgató Gregório Fortunato ugyanis lelőtte Carlos Lacerda politikus-újságírót (aki túlélte a merényletet), eközben azonban megölte a nála tartózkodó Rubens Vaz légierős őrnagyot. A gyilkosság óriási felháborodást váltott ki a vezérkarban: a tábornokok és tengernagyok Vargas lemondását követelték, ellenkező esetben puccsot helyeztek kilátásba.

Vargas 1951-es elnöki portréja. (forrás: Wikipedia)

Getúlio Vargas - miután nem látott kiutat a szorult helyzetből - azzal tett pontot a történet végére, hogy 1954. augusztus 24-én az elnöki rezidenciájának harmadik emeleti lakosztályában, pizsamájában mellbe lőtte magát. Búcsúlevelét megtalálták mellette.

Nyugodtan teszem meg az első lépéseket az örökkévalóság felé vezető úton. Elhagyom az életet, hogy belépjek a történelembe.

 

- részlet Vargas búcsúleveléből.

Vargas pizsamája, amelyben mellbe lőtte magát. (forrás: Wikipedia)

Emlékezete

A Vargas család ugyan ellenezte az állami temetést, az elnök utódja, Café Filho mégis gyásznapot rendelt el, az elnök testét tartalmazó üvegkoporsót pedig közszemlére tették; fővárosi temetési menetét több tízezer ember kísérte. Getúlio Vargast végül szülővárosában helyezték örök nyugalomra (?)

Állami búcsúztatásán több tízezren vettek részt. (forrás: Wikipedia)

A Vargas halálát követő évtizedekben Brazília még számos alkalommal volt kénytelen szembenézni államcsínyekkel s belpolitikai válságokkal - a hadsereg már negyven éve nem avatkozik be tevékenyek a politikába, de válságokból máig kijut a brazil népnek.

Vargas fejszobra egy brazil múzeumban. (forrás: Wikipedia)

Ahogy mondani szokták, az idő sok mindent megszépít, így Vargasra ma már úgy emlékeznek, mint a 20. század egyik (ha nem a) legbefolyásosabb és legjelentősebb brazil politikusára, aki sokat küzdött az elit ellen. Talán ennek is köszönhető, hogy a diktatúrája által elkövetett bűncselekmények ellenére sokan ma is úgy emlegetik, hogy "A szegények atyja".