Érdekes helyek. Érdekes szokások. Érdekes történetek.

Barangolás a világban

Naptár-kavalkád

2020. március 23. - FuraTermék

Ha egy átlagos európait megállítunk az utcán, és megkérdezzük tőle, hogy milyen évet írunk, miközben úgy néz ránk, mint egy hülyére, készséggel válaszolja: természetesen 2020-at. Ha ugyanezt megtesszük Japánban vagy éppen egy izraeli zsinagógában, már korántsem ilyen egyértelmű a válasz.

petaluma_and_santa_rosa_railroad_co_calendar.jpg

A Petaluma és Santa Rosa Vasúttársaság által használt naptár. (forrás: Wikipedia)

 

Nézzük is meg gyorsan, hogy az egyes közösségekben milyen évet írnak!

Mai válogatásunk (mint válogatásaink általában) szubjektív, ezért elnézést kérünk az azték vagy éppen a babilóni naptár iránt érdeklődő Kedves Olvasóinktól - az ő kíváncsiságukat ma nem fogjuk kielégíteni.

Amióta az emberi civilizáció elért egy bizonyos fejlettségi szintet (nagyjából négy-ötezer évvel ezelőtt), rögtön ki is alakult az igény az idő múlásának minél pontosabb mérésére, illetve dokumentálására. A legtöbb naptár alapja ekkoriban a Hold ciklikus változása volt, a napjainkban elterjedt szoláris naptárak csak később alakultak ki. A következő válogatásban bemutatunk néhány naptárrendszert, amelyek napjainkban is használatban vannak.

A Gergely-naptár

A napjainkban legelterjedtebb naptárrendszer közvetlenül a kereszténységnek, közvetve pedig egy több, mint kétezer évvel ezelőtt élt római hadvezérnek, politikusnak és polihisztornak köszönheti a létét: Iulius Caesar alkotta meg ugyanis azt a naptárat, amely az évet 365 napra és tizenkét hónapra osztotta (persze Caesar sem a kisujjából szívta ki az ötletet: ő az akkoriban divatos egyiptomi naptárat vette alapul - de biztos nem azért, mert szíve választottja, egy bizonyos Kleopátra nevű hölgy éppen betöltötte Egyiptom államfői tisztségét...

1614_prayerbook_november_calendar.jpg

Gergely-naptár egy 1614-es imakönyvben. (forrás: Wikipedia)

 

Közel ezerötszáz évig minden gond nélkül használatban volt a Julián naptár (amely kezdetben Róma alapítását, a kereszténység térnyerését követően pedig Jézus Krisztus feltételezett születési évét tekintette a "nulladik évnek" - plusz érdekesség, hogy egyébként nem létezik olyan, hogy nulladik év, időszámításunk előtt egyet ugyanis időszámításunk után egy követte), azonban a 16. századra már kezdett kellemetlenséget okozni az az apróság, hogy a Caesar-féle naptár 365,25 nappal számolt egy év tekintetében - a valóságban azonban Földünk mintegy 12 perccel hamarabb tesz meg egy kört a Nap körül (ami persze nem szabályos kör, hanem inkább ellipszis).

A Caesar által feltételezett 0,25 nap miatt négyévente szökőévek kerültek beiktatásra (plusz egy nap az adott évben), a naptári év és a tényleges év közötti alig 12 perc eltérést pedig nem tartották említésre méltónak. Ezerötszáz év alatt azonban már több, mint tíz nap volt a csúszás...

Újabb érdekesség: a római szokások miatt nem február 29. a szökőnap, mint azt sokan feltételezik, hanem február 24-e.

A római katolikus egyházban ünnep-szervezési problémákat okozó naptár-problémát végül XII. Gergely pápa utasítására korrigálták: a négyszázzal nem osztható kerek években (1700, 1800, 1900, satöbbi) nem tartanak szökőévet, így nem születnek felesleges napok és mindenki boldog.

A Gergely-naptár első bevezetése úgy történt, hogy 1582. október 4-ét október 15-e követte. Először a római katolikus többségű országok vezették be, utolsó európai államként pedig Oroszország tért át a Julián naptárról a Gergely-félére 1918-ban.

A keleti (ortodox) keresztény egyházak egyébként hibái ellenére máig kitartanak a Caesar-féle naptár használata mellett (kiegészítés: az ortodox egyházak egy része 1923 óta áttért a javított Julián naptár használatára, amely pontosságban még jobb is, mint a Gergely-naptár).

Etióp naptár

Kelet-Afrika legnépesebb országában a nemzetközileg elterjedt Gergely-naptár mellett egy helyi naptár is érvényben és használatban van (amhara nyelven የኢትዮጵያ ዘመን አቆጣጠር). A gregorián naptárhoz hasonlóan itt is 365 napból áll egy év, viszont itt tizenhárom hónap alkotja a kalendáriumot: tizenkét harminc napos hónap és egy öt napos pót-hónap (s itt is van négyévente szökőév).

ethio_millennium_2141758428.jpg

A 2007-es etióp újév napján, szeptember 11-én fellobogózott épület az ország fővárosában, Addisz-Abebában. (forrás: Wikipedia)

 

Az etióp újévet szeptember 11-én tartják (szökőévben 12-én), s a Gergely-naptárhoz képest hét-nyolc évvel van lemaradva (a hét éves különbség szeptembertől decemberig, a nyolcéves pedig januártól augusztusig áll fenn, csak hogy egyszerű legyen a kép).

Tehát ezen sorok leírásakor Etiópiában éppen 2012-t írnak. Az etióp naptár alapjául egyébként az ókori egyiptomi kalendárium szolgált. Tudtak valamit ezek az egyiptomiak.

India

A hatalmas, (szub)kontinensnyi méretű országban a briteknek köszönhetően terjedt el a Gergely-naptár a 19. század második felében. Persze a helyiek, akik kitűnő matematikusok voltak már évezredekkel ezelőtt is (ismerősek az arab számok?), nem igazán voltak rászorulva az Európából érkező naptárra, hiszen jól bevált módszerük volt az idő múlásának nyomon követésére: a hindu naptár, amely nem más, mint egy holdnaptár (hindi nyelven pancsanga néven, azaz पञ्चाङ्ग-ként is emlegetik).

320px-hindu_calendar_1871-72.jpg

Hindu naptár 1871-1872-ből. (forrás: Wikipedia)

 

A hindu naptárban (amely 1957 óta hivatalosan elfogadott és alkalmazott naptár Indiában) a gregoriánhoz hasonlóan tizenkét hónap van, ezek azonban egységesen két részből (félhónapból) és harminc napból állnak. A hónapok elnevezése nem állandó: megnevezésüket az határozza meg, hogy az adott időszakban melyik állatövi jegy van érvényben.

A hindu naptárak nem is annyira egységesek - már ami az évszámot illeti. Így jelenleg írnak 2020-at, 2075-öt, 1942-t, de 5121-et is Indiában, attól függően hogy éppen melyik régióban tartózkodik az ember, vagy kivel kommunikál.

Iráni naptár

A modern iráni naptár (perzsául گاه‌شماری هجری خورشیدی) a Nap járásán alapuló naptár, amelyben a tizenkét hónapos évek szintén 365 napból állnak, de ezzel véget is ér a hasonlóság a nemzetközileg elterjedt Gergely-naptárral. Az Iránban 1925 óta hivatalosan alkalmazott naptár kezdő éve az az esemény, amikor Mohamed próféta elhagyta Mekka városát (a Gergely-naptár szerinti 622-ben; ez volt a hidzsra eseménye). Az irániak az újévet a tavaszi nap-éj-egyenlőségkor tartják, így innen is boldog új esztendőt kívánunk iráni barátainknak!

Iránban a Gergely-naptár féle 2020 mellett jelenleg éppen 1398 1399-et írnak. Jövőre új évszázadba lépnek ők is.

landline_installation_contract_for_private_buildings_tehran_14_april_1910_persian.jpg

1910. április 14-én közzétett szerződés, amelyen még az iszlám naptár szerinti évszám került feltüntetésre. (forrás: Wikipedia)

 

Az iráni naptárszerkesztők nem teketóriáztak sokat a hónapokkal, és nem is bonyolították úgy túl őket, mint az etiópok: az év első hat hónapja 31 napos, a maradék hat pedig 30 napos. A hónapoknak különféle neveik vannak (így van a hajtóerőnek, a halhatatlanságnak és a jó gondolatoknak is saját hónapja).

Japán

A 19. század előtti Japánban a kínai holdnaptár helyileg módosított változatát alkalmazták - aztán az 1800-as évek végére elterjedt a Gergely-naptár is. Ami az éveket illeti, a szigetországban kétféle módszert használnak az esztendők nyilvántartására; a Gergely-naptár évei mellett az uralkodói korszakokat is alkalmazzák. Ez azt jelenti, hogy az aktuális császár trónra lépésétől számítják az éveket - az uralkodási korszakok pedig saját nevet kapnak.

800px-jrpassheisei18.png

Japán vasúti bérlet, rajta dátummal. Nem, nem 2018-ban készült, hanem a Heiszei-kor 18. évében (azaz Akihito császár uralkodásának 18. évében, 2006-ban). (forrás: Wikipedia)

 

Így jelenleg - mivel tavaly lépett trónra Naruhito császár - a Reiva-kor (令和時代) első évét írják Japánban. 2020 mellett, természetesen.

800px-yoshihide_suga_announcing_new_imperial_era_reiwa_2_cropped.jpg

Naruhito 2019-es trónra lépésének alkalmában a kormányszóvivő bemutatja az új uralkodási korszak hivatalos elnevezését - elkezdődött a Reiva-kor. (forrás: Wikipedia)

 

A régi szokások az első japán császár trónra lépésének évét tekintették az időszámítás kezdetének, ez alapján a 2680. évet tapossák a Föld napjainkban egyetlen császárságában.

Korea

A két Korea közül a déliben már kikopóban van az eredetileg a kínai holdnaptárhoz hasonló helyi naptár használata (koreaiul 단군), az északi testvéreknél pedig teljesen új alapokra helyezték az időszámítást: 1997-ben ugyanis bevezették a helyi, úgynevezett Dzsucse-naptárat (주체력), amely nulladik első évnek az államalapító és örökös elnök, Kim Ir Szen születésének évét határozta meg (az öreg komancs 1912-ben látta meg a napvilágot).

Dzsucse névvel illetik Kim Ir Szen azon politikáját, amely alapján Észak-Koreának a lehető legnagyobb önellátásra kell berendezkednie.

north_korea_5015886634.jpg

Észak-koreai naptár a dzsucse 99. évéből (azaz 2010-ből). És még a helyes kézmosásra is tanítja a gyerekeket. (forrás: Wikipedia)

 

A Gergely-féle naptár naptárrendszeréhez azonban nem nyúltak, így ugyanúgy tizenkét hónapból áll egy év, és szökőévek rendszerét is érintetlenül hagyták (habár a hónapok neveit hozzáigazították a helyi szocialista-dzsucse igényekhez).

Mikor mi, magyarok néhány nappal ezelőtt a 2020. évet köszöntöttük, Észak-Koreában a dzsucse 109. éve köszöntött be mindenki legnagyobb örömére.

Zsidó naptár

A zsidó (héber) naptár (héberül לוח) az egyik legősibb, ma is használatban lévő naptár a Földön: már időszámításunk előtt négy évszázaddal használatban volt a zsinagógákban. Különlegessége, hogy egyszerre szoláris és holdnaptár (a hónapok a Holdhoz igazodnak, miközben az évek a szoláris évvel szinte teljesen megegyeznek). Mivel holdhónapokból áll, ezért az újév (a rós hásáná, azaz רֹאשׁ הַשָּׁנָה) mindig más napra esik szeptember vagy október hónapokban.

800px-judischerkalender-1831_ubt_1.jpeg

Zsidó (héber) naptár 1831-ből - azaz bocsánat, 5591-ből. (forrás: Wikipedia)

 

A zsidó naptár - amely hivatalosan elfogadott naptár Izraelben - szerint jelenleg 5780-at írunk; olyan emberek, akiknek sok szabadidejük volt, kiszámolták, hogy a zsidó naptár kezdő napja a Gergely naptár szerint időszámításunk előtt 3761. október 7-re esett.

A zsidó hetek is hét napból állnak, a kezdő nap azonban vasárnap (ahogy sok Gergely-naptárat használó országban is), a napok pedig napnyugtakor kezdődnek - így hétfő este már keddnek számít.

A bejegyzés trackback címe:

https://vilagbarangolo.blog.hu/api/trackback/id/tr9915397944

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

MAXVAL birсaman közíró · http://bircahang.org 2020.03.24. 07:16:23

Az ortodoxok részben használják a juliánus naptárat, részben meg a javított juliánusat, ezt kihgytad.
süti beállítások módosítása