A keresztény kultúrkörben a halottak napja általában az elhunyt családtagokra való csendes (ugyanakkor a temetők virágokkal való feldíszítése miatt színes) megemlékezés időszaka. A legtöbb nyugati keresztény közösségben november 2-án - az idehaza munkaszüneti napként számon tartott november 1. (mindenszentek napja) - tartják meg.
Európához hasonlóan a döntően római katolikus vallású Mexikóban is színes virágokkal ékesítik a sírokat a hozzátartozók november elején. (forrás: Pinterest)
Ez igaz a döntően római katolikus többségű Mexikóra is, ott ugyanakkor egy picit átformálták az európai hagyományokat. Nézzünk szét a mexikói Día de Muertos-on, azaz a halottak napján!
Amikor a spanyolok a 16. század közepére gyarmatosították a mai Mexikói őslakos közösségeit (és elpusztították Észak-Amerika akkoriban egyetlen szervezett államát, az Azték Birodalmat), megpróbálták az ősi hagyományokat is teljesen kiirtani, s helyette az Óhazából hozott római katolikus vallást meghonosítani. Részben elérték a céljukat, hiszen ma Mexikó lakóinak többsége római katolikus vallású, ugyanakkor számos, a régi időkből fennmaradó hagyomány még ma is a kultúra része az országban.
A mexikói halottak napja-kultúrkör nem csak a kereszténységből, hanem az őslakos közösségek (aztékok, maják) hitvilágából is táplálkozik. Ennek megfelelően az ilyenkor megtartott felvonulásokon szép számmal találkozhatunk "indiánnak" beöltözött helyiekkel is. (forrás: Wikipedia)
Ennek egyik szembeötlő bizonyítéka a Día de Muertos (vagy Día de los Muertos), vagyis a halottak napja, amely egy kétnapos (november elsején és másodikán tartott) össznemzeti ünnep Mexikóban. Pontosabban elseje ott is mindenszentek napja, és a másodika a dedikált halottak napja - mindkettő munkaszüneti nap. A nálunk megszokott csendes emlékezésekkel és temetőbeli rokontalálkozókkal ellentétben azonban az aztékok és maják egykori földjén ilyenkor szabályos fesztiválhangulat alakul ki a településeken és a temetőkben egyaránt.
A mexikóiak ugyanis előszeretettel űznek gúnyt a halálból és szórakoznak rajta, megfogva ezzel a szomorú pillanat fonákját.
Halottak napján a mexikóiak igyekeznek gúnyt űzni az elmúlásból. Éppen ezért ha arra járunk ilyenkor, ne lepődjünk meg, ha élő csontvázakkal találkozunk. (forrás: Wikipedia)
A családok legtöbbje - de számos intézmény is - ilyenkor az otthonban egy házi oltárt épít, amelyen az elhunyt családtag(ok) vagy köztiszteletnek örvendő személyek fotója mellett helyet kapnak színes virágok, az elmaradhatatlan feszület, valamint az elhunyt által kedvelt ételek és italok is. Emellett általában kikerülnek halálfejeket ábrázoló cukorkák is (hiszen a halál akár lehet édes is), továbbá egy sós vizet tartalmazó edény is, amely az élet kezdetét és végét jelképezi. Ezen oltárok funkciója azonban elsősorban az, hogy az elhunyt lelke könnyebben találhasson "haza".
Mexikói halottak napi házi oltár. A színes terítők és virágok mellett központi helyen áll az elhunyt képmása, valamint a kedvenc ételek-italok széles választéka, hogyha bolyongó lelke hazatalál, kedvét lelhesse bennük. (forrás: Wikipedia)
Sok helyen külön kikészítenek egy pohár vizet is, hogy a hazalátogató elhunyt így olthassa szomját.
Mexikó számos pontján halottak napján karneváli hangulat alakul ki. (forrás: Wikipedia)
Halottak Mindenszentek napja estéjén a mexikóiak is ellátogatnak a temetőkbe, hogy gyertyát gyújtsanak az elhunytak emlékére, a kisebb vidéki közösségekben pedig gyakran előfordul, hogy a temetőből hazavezető utat is virágokkal díszítik, nehogy a bolyongó lélek eltévedjen.
Sok mexikói fogad zenészeket, hogy együtt énekeljenek a sírnál, az igazán vakmerőek (rátermettek?) pedig kint is éjszakáznak a temetőben.
Magyarországhoz hasonlóan Mexikóban is a sárga a legdivatosabb szín, ha temetői díszítésekről van szó... (forrás: Pinterest)
A régi azték hagyomány szerint (is) a túlvilág színe a sárga, éppen ezért a temetőkben a sírokat elsősorban ilyen színű virágokkal díszítik fel. Ezek közül is kiemelkedik a nagy büdöske (Tagetes erecta), amely leginkább az itthoni krizantémnak feleltethető meg - színét és funkcióját tekintve egyaránt, azt leszámítva, hogy Mexikóban őshonos növényféléről van szó.
A halottak napi kiegészítők Magyarországhoz hasonlóan már szeptember elején-közepén megjelennek a boltok polcain - dicsőség a kapitalizmusnak!
...itt viszont a krizantémmal ellentétben a nagy büdöske néven ismert helyi virág a legnépszerűbb. (forrás: Wikipedia)
Az 1910-es évek óta a mexikói halottak napja elmaradhatatlan résztvevője egy mindig elegánsan (leggyakrabban mexikói népviseletbe) öltözött és vidám asszonyság, bizonyos La Catrina. A résztvevő egyetlen "szépséghibája" csupán annyi, hogy a hölgy nem más, mint egy csontváz - és a halál spanyol nyelvbeli nőneműsége ("la muerte") miatt nem férfi. La Catrina alakját egy mexikói illusztrátor, José Guadalupe Posada alkotta meg 1910 és 1913 között azzal a céllal, hogy szatirikus tükörképet állítson a magukat európai származásúnak valló mexikói őslakosok elé, egyben kigúnyolja a felső tízezret.
Ha minden igaz egyébként, az egyes számban nőnemű halál vagy halott kifejezés ("la muerte") azért kap többesszámban ("los muertos") hímnemű ("los") előtagot, mert a spanyolban minden olyan többesszámot, amelyben mindkét nem érintett, ezzel jelölnek.
La Catrinák - a csontváz-asszonyság az elmúlt száz évben a mexikói halottak napi rendezvények és oltárok elmaradhatatlan résztvevőjévé vált. Alakja nem csak a mexikói társadalomnak állít szatirikus tükörképet, hanem fricskát mutat a halálnak is. (forrás: Wikipedia)
Mivel Mexikóban akkoriban elsősorban a fehérek érvényesülhettek az élet szinte minden területén, ezért a szegény, nincstelen őslakosok gyakran vallották magukat európai származásúnak a jobb élet reményében - el tudjuk képzelni, hogy ez mennyire jöhetett be.
La Catrina ilyen és ehhez hasonló 1910-es évekbeli újságcikkekből indult el Mexikó-hódító útjára. (forrás: Wilkipedia)
La Catrina az azóta elmúlt több, mint száz évben a halottak napi rendezvények (az ilyenkor megtartott felvonulások, fesztiválok) sztárja lett: a gyerekek és felnőttek egyaránt La Catrinának öltöznek be (vagy pingálják ki az arcukat), de a már említett oltárokon is gyakran felbukkan a százezer-számra gyártott (fröccsöntött) baba-alakja, a köztéri szobrokról, plakátokról nem is beszélve.
A halottak napi kiegészítőket árusító kereskedők, a temetők és a házi oltárak mellett utcai plakátokon is összefuthatunk La Catrinával. (forrás: Wikipedia)
Aki hasonlóságot vél felfedezni az északi nagy testvér szintén ekkortájt tartott népünnepélyével, a Halloweennal, talán nem is téved olyan nagyon sokat - már ami a külcsínt illeti.
Ami a szomszédos Egyesült Államokban halloween, az Mexikóban halottak napja. Ilyenkor a gyerekek és felnőttek egyaránt szívesen öltöznek be különféle jelmezekbe - bár a legnépszerűbb egyértelműen La Catrina alakja. (forrás: Wikipedia)
Mexikó mellett az Egyesült Államok meglehetősen népes mexikói közösségeiben is népszerű ünnep a Día dos Muertos, de Latin-Amerika más országaiban (Bolívia, Guatemala vagy éppen Ecuador) is sokan a mexikóihoz hasonló módon emlékeznek meg az elhunyt családtagokról.
Nem csak Mexikóban, hanem Latin-Amerika más országaiban is népszerű hagyomány a házi oltárállítás, mint ahogy a fenti bolíviai példa is bizonyítja. (forrás: Wikipedia)
Zárásként itt egy rövid videó, amelyben mexikóiak mesélnek a halottak napjáról (angol felirattal):
