Érdekes helyek. Érdekes szokások. Érdekes történetek.

Barangolás a világban

Egzotikus országok 32.0 - Barbados

2023. október 09. - FuraTermék

Az egzotikus országokat bemutató sorozatunk harminckettedik epizódjában visszatérünk a Karib (Antilla)-tenger kellemesen napsütötte, ugyanakkor néha hurrikánok által sújtott térségébe, hogy megismerkedjünk a világ legfiatalabb köztársaságának történetével.

800px-bathsheba_barbados_08.jpg

Barbadosi panoráma. (forrás: Wikipedia)

 

A "Tovább" gomb után irány Barbados!

Trópusi paradicsom

A Karib (Antilla)-tenger Kis-Antillák szigetcsoportjához tartozó, korallzátonyok által övezett, nagyjából Debrecen-méretű (431 négyzetkilométeres) Barbados szigete mintegy 170 kilométerre keletre helyezkedik el Saint Luciától. A jobbára sík felszínű szigeten csak néhány kisebb magaslat emelkedik; legmagasabb pontja (Mount Hillaby) is csak mindössze 340 méterrel magasodik a tenger szintje fölé.

barbadosfromiss.jpg

A Kis-Antillák szigetcsoport legkeletibb tagja Barbados, amelynek területe kisebb, mint Budapesté. (forrás: Wikipedia)

 

A hosszú időn keresztül lakatlan szigetre az első látogatók (amerikai őslakosok) időszámításunk előtt másfél ezer évvel ezelőtt érkezhettek; az első állandó településre utaló nyomok alapján feltételezhetjük, hogy az időszámításunk szerinti 4-7. század között már letelepedett az ember Barbadoson; a karibi térséget benépesítő aravak indiánok első csoportja a 8. századtól érkezett a szigetre.

A gyarmatosítás

Az bizonytalan, hogy pontosan kik és mikor fedezték fel az európaiak számára a parányi szigetet - vannak, akik szerint a spanyolok már a 15. század végén jártak erre, az első írásos bizonyíték azonban 1511-ből való, amikor portugál hajósok Ilha de Barbados, azaz Szakállasok szigete névre keresztelték a földdarabot.

Azt nem tudjuk, hogy a szigeten elterjedt szakállas fügefáról, vagy éppen a zátonyokon megtörő hullámok által formázott "szakállakról" kapta a nevet.

A sziget a neve ellenére (vagy éppen azért) nem keltette fel különösebben az európaiak figyelmét; időnként spanyol és portugál rabszolgakereskedők érkeztek Barbadosra, s vittek magukkal a helyi őslakos közösségből százakat a jövedelmező ültetvényeikre.

1632_cardona_descripcion_indias_11.jpg

Barbados ábrázolása egy 16. századi spanyol térképen. (forrás: Wikipedia)

 

A változást az angolok hozták el, akik először 1625-ben szálltak partra Barbadoson, majd nem sokkal később már megérkeztek az első telepesek is az ekkor már (újból) lakatlan szigetre. Egy londoni kereskedő, bizonyos William Courten alapította az első településeket, melynek lakói többnyire cégének bérlői voltak. 1639-ben a helyiek lobbijának eredményeképpen Barbados nagyfokú belső autonómiára tett szert - ettől az évtől ülésezik a sziget törvényhozása is.

A gyarmati évek

Barbados a 17. század hátralévő éveiben virágzó mezőgazdasági országgá vált - köszönhetően az ide szállított több ezer afrikai rabszolgának, akik hamarosan többségbe is kerültek a többnyire ír és skót felmenőkkel rendelkező fehér telepesekkel szemben.

A rabszolgatartás hatására a korábbi kisbirtokokat a 18. század elejére a nagy ültetvények váltották fel, ahol cukornádat termesztettek - sok korábbi kisbirtokos fehér telepes éppen ennek hatására vándorolt tovább Észak-Amerikába, elsősorban Dél-Karolinába.

A rabszolgakereskedelemnek köszönhető, hogy a szigetország napjainkban jelentős szürke gyapjasmajom-populációval rendelkezik - a rabszolgákat szállító hajókon számos példányuk szelte át az óceánt, s telepedett meg Barbadoson.

1024px-george_washington_house_barbados.jpg

Egy 18. században gyarmati stílusban épült ültetvényes ház Barbadoson, amely arról híres, hogy egyszer látogatást tett itt George Washington későbbi amerikai tábornok, elnök. (forrás: Wikipedia)

 

A britek 1807-ben betiltották a rabszolgakereskedelmet, a szigetország történetének legnagyobb rabszolgafelkelésére azonban ezt követően került sor: az 1816-os, úgynevezett Bussa-féle felkelésben több, mint ezer ember vesztette életét.

1834-ben végül a teljes Brit Birodalomban betiltották a rabszolgaságot - a fekete lakosság többsége ezt követően szabad emberként folytatta munkáját az ültetvényeken.

bussa_statue.png

Az 1816-os rabszolgafelkelés emlékműve. (forrás: Wikipedia)

 

A gyarmat irányításában sokáig a tehetős brit eredetű népesség játszott fontos szerepet - a választójogot a vagyoni helyzethez kötötték. Az 1930-as évektől az ilyen szempontból (is) jogfosztott többségi társadalom követelni kezdte a választójog reformját; ennek eredményeként 1942-től már a nők is szavazhattak. 1958-ban a munkáspárti politikus, Grantley Adams lett Barbados miniszterelnöke, aki 1958 és 1962 között a britek karibi gyarmatait tömörítő Nyugat-indiai Föderáció (West Indies Federation) kormányfői posztját is betöltötte. 

pg012_bridgetown_in_barbados.jpg

A barbadosi főváros, Bridgetown látképe a 19. század végén. (forrás: Wikipedia)

 

historic_bridgetown_and_its_garrison-115163.jpg

A korábbi katonai börtön, amely napjainkban múzeumként funkcionál. (forrás: Wikipedia)

 

A függetlenség

A gyarmati szövetség összeomlását követően Barbados az Egyesült Királyság belső önkormányzattal rendelkező tengerentúli területe lett. A helyi politikai elit azonban nem elégedett meg ennyivel: céljuk a teljes függetlenség elérése volt. A britekkel folytatott tárgyalások sikeresek voltak (barbadosi szempontból), így Barbados 1966. november 30-án elnyerte függetlenségét a Nemzetközösség alkotmányos monarchiájaként, élén az uralkodóval, II. Erzsébet királynővel.

blackpast_com.jpg

Barbados első miniszterelnöke, Grantley Adams portréja (forrás: blackpast.com)

 

A függetlenség évtizedeit viszonylagos belpolitikai nyugalom jellemezte Barbadoson (miközben 1983-ban a szigetország volt az egyik támaszpontja az amerikaiak Grenada elleni inváziójának). A 2000-es évektől megerősödött a köztársaságpártiak hangja, olyannyira, hogy 2021. november 30-án, a függetlenség ötvenötödik évfordulóján kikiáltották a köztársaságot.

flag_of_barbados_svg.png

Barbados 1966-ban elfogadott lobogója, amelynek közepén a szigony az ország népének a tengerrel való szoros kapcsolatát jelképezi. (forrás: Wikipedia)

 

Napjainkban

Barbados egy demokratikus jogállam, parlamentáris köztársaság, ahol az államfőnek (aki jelenleg a főkormányzóból elnökké avanzsált Sandra Mason asszony) csupán protokolláris szerepe van; a tényleges végrehajtói hatalom a kormányfő kezében van, akit a kétkamarás törvényhozás iktat be a rendszeresen megtartott választásokat követően.

800px-bridgetown_barbados_parliament_building.jpg

A parlament épülete Bridgetown központjában. (forrás: Wikipedia)

 

us_navy_100817-n-4971l-021_members_of_the_royal_barbados_defense_force_disassemble_a_small_boat_engine_during_a_maintenance_management_subject_matter_expert_exchange.jpg

Barbados egy néhány száz fős haderőt tart fenn. A haderő részét képező parti őrség elsődleges feladata a tengeri csempészet elleni küzdelem. (forrás: Wikipedia)

 

A közel 270 ezer ember által lakott szigetország hivatalos nyelve az angol (sokan ennek kreol változatát, a bajant beszélik); a népesség több, mint kilencven százaléka afrikai felmenőkkel büszkélkedhet, miközben jelentős az európai és indiai közösség aránya is (a 19. század végén több ezer indiai szerződéses munkás érkezett Barbadosra).

historic_bridgetown_and_its_garrison-115165.jpg

A Szent Mihálynak és a Mindenszenteknek ajánlott anglikán katedrális Bridgetownban. (forrás: Wikipedia)

 

A népesség nagy része valamelyik keresztény felekezet tagja (legtöbben az anglikánok, a katolikusok és pünkösdisták vannak), miközben kisebb hindu, iszlám és bahái közösségekkel is lehet Barbadoson találkozni. Ahogy a szigetország kultúrája egészében, úgy a zenében is keverednek az afrikai, brit hagyományok és a különleges karibi stílusok, a nemzetközileg legismertebb barbadosi állampolgár, Rihanna ennek ellenére popslágereivel vált világhírűvé.

Az énekesnőt az akkori miniszterelnök 2009-ben Barbados ifjúságért és kultúráért felelős tiszteletbeli nagykövetévé nevezte ki.

rihanna-brisbane.jpg

Napjaink legismertebb barbadosi polgára, Rihanna. (forrás: Wikipedia)

 

A szigetország fővárosa a Délnyugat-Barbados jelentős részét elfoglaló Bridgetown, ahol a lakosság mintegy harmada is él. Barbados politikai, gazdasági, kulturális és közlekedési központja is, fő vonzerejét pedig a gyarmati stílusban épült házakkal tarkított óvárosi negyedei jelentik. 

high_street_barbados.jpg

A főváros számos mellékutcájában a házak festésével színesítik a szürke hétköznapokat. (forrás: Wikipedia)

 

bridgetown_049.jpg

Bevásárlóutca Bridgetownban. (forrás: Wikipedia)

 

Barbados fő bevételi forrása hosszú időn keresztül a cukornád termesztése, feldolgozása és exportja volt, a függetlenség elnyerését követően azonban a kormányzat igyekezett csökkenteni az ezirányú függőséget: ekkortól fektettek be jelentősen az idegenforgalom fejlesztésébe, amelynek köszönhetően napjainkban nagy szállodák tucatjai szolgálják ki az évente idelátogató, a strandokon pihenni vágyó turisták - elsősorban európaiak és észak-amerikaiak - százezreit. Az 1990-es évektől a pénzügyi szabályokon is lazítottak, így Barbados ma igazi off-shore paradicsomnak tekinthető. A lakosság egy részének továbbra is a mezőgazdaság (cukornád-termesztés és állattartás) és a halászat jelenti a fő bevételi forrást.

barbados-2022_englisch.png

Barbados közigazgatásilag tizenegy egyházkerületre oszlik. A főváros, Bridgetown három egyházkerület területén osztozik. (forrás: Wikipedia)

 

Az oktatásba is jelentős összegeket invesztáltak, így az országban szinte teljesen felszámolták az írástudatlanságot.

christ_church_barbados_014.jpg

Barbadosi iskolások buszra várva - az országban jól szervezett az alap- és középfokú oktatási rendszer működik. (forrás: Wikipedia)

 

A 19. század végén elsősorban a cukornád-ipart kiszolgáló keskeny nyomtávú vasútvonalat építettek Barbadoson, amely egy időben személyszállítással is foglalkozott (miközben lóvasút is működött a szigeten); a gazdaságtalan működés miatt végül 1937-ben bezárták a vasutat. Napjainkban a kicsiny szigetet mintegy 1600 kilométernyi jó állapotú úthálózat szövi át - elsősorban a fővárosban fejlett a buszokra épülő tömegközlekedés, de jelentős a taxik és iránytaxik forgalma is, köszönhetően a turistáknak.

barbados-spring-garden-highway2.JPG

Barbados közlekedésének gerincét a fejlett közúthálózat jelenti - a brit gyarmati örökség része a baloldali közlekedés. (forrás: Wikipedia)

 

barbados_bus_stop.jpg

Buszmegálló Bridgetownban. A térség más államaival ellentétben a buszokra épülő tömegközlekedési rendszer is viszonylag fejlett. (forrás: Wikipedia)

 

A sziget délkeleti részén működik az első miniszterelnökről elnevezett nemzetközi repülőtér.

Korábbi brit gyarmat lévén, Barbadoson a krikett és a rögbi számít a legkedveltebb csapatsportágnak (az előbbi 2007-es világbajnoki tornáját éppen itt rendezték), a legkomolyabb nemzetközi eredményeket mégis az atlétikában érték el az ország sportolói - eddigi egyetlen olimpiai érmüket (egy bronzot) is ezen sportágban érték el a 2000-es nyári játékokon. 

kensington_oval_yes.jpg

A barbadosi nemzeti krikettstadion. A krikett mellett a rögbi a legnépszerűbb csapatjáték, míg egyéni sportágakban különösen az atlétika terén erős a szigetország. (forrás: Wikipedia)

 

A bejegyzés trackback címe:

https://vilagbarangolo.blog.hu/api/trackback/id/tr2718215227

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása