Öt évvel ezelőtt blogunk képzeletbeli hasábjain már röviden bemutattuk a 21. századi Japán történetének legsúlyosabb természeti katasztrófáját, amelynek egyenes következménye volt az egyik legsúlyosabb nukleáris katasztrófa az emberiség történetében.

Ez a felvétel nem a második világháborús amerikai bombázás után készült, hanem 1923-ban, s a fontos kikötőváros, Jokohama romjait ábrázolja. (forrás: Wikipedia)

Mai írásunkban - annak apropóján, hogy napra pontosan százkét évvel ezelőtt történt - megemlékezünk a felkelő nap országának legtöbb halálos áldozatot követelő földmozgásáról, a nagy kantói földrengésről (関東大地震).

Az egzotikus országokat, területeket bemutató sorozatunkban visszatérünk a fekete kontinensre, hogy megismerkedjünk az országgal, amelyet idehaza leginkább "Az istenek a fejükre estek" című klasszikus filmből ismerhetünk, s amely arról is nevezetes, hogy fővárosa hosszú időn keresztül az ország területén kívülre esett.

Fény-árnyék játék botswanai módra, gepárddal. (forrás: Wikipedia)

Nem is szaporítjuk tovább a szót, a "Tovább" gomb után irány a busmanok földje, Botswana!

Augusztus 20-a Magyarország legfontosabb nemzeti ünnepe - ekkor emlékezünk meg államalapítónkról, I. (Szent) István királyról, aki az első ezredfordulón sikerrel szilárdította meg a nyugati keresztény államiságot, hozzájárulva ezzel ahhoz, hogy ezer évvel később a Kárpát-medencében még mindig a magyar legyen a meghatározó nyelv...

Ünnepi tűzijáték Budapesten augusztus 20-án. Az év ezen napja nem csak Magyarországon ünnep, de kétségtelenül hazánkban a legjelentősebb. (forrás: Wikipedia)

...s hogy megírhassuk mai posztunkat, amely nem a magyar nemzeti ünnepről szól, hanem bemutatjuk, hogy a világon még hol és miért ünnepelnek augusztus 20-án.

A második világháború balkáni hadszínterének 1940-41-es eseményeit bemutató írásunkat legutóbb ott hagytuk abba, hogy Németország (olasz és magyar támogatással) rövid idő alatt térdre kényszerítette a Wehrmachtot a görögországi kirándulásban akadályozó Jugoszláviát. 

Német katonák valahol Görögországban - a balkáni hadjárat volt az utolsó sikeres villámháborúja a Wehrmachtnak a második világháborúban. (forrás: Wikipedia)

A balkáni villámháborút bemutató sorozatunk záró epizódjában Görögország bukásának történetét meséljük el - röviden.

Mai írásunkkal tovább folytatjuk a 20. és 21. század diktátorait bemutató sorozatunkat - a legutóbb a Dominikai Köztársaságban tett látogatást követően visszatérünk a fekete kontinensre, s bemutatjuk az Afrika középső részén elhelyezkedő dél-szaharai ország, Csád elmúlt évtizedeit meghatározó vezető életútját.

Portré a Csádot leghosszabb időn keresztül, több, mint harminc évig elnökként irányító Idriss Débyről. (forrás: Wikipedia)

A "Tovább" gomb után következzen Idriss Déby Itno története!

Van egy történet, amely szerint a 19. század végén az amerikai Ohióban mindössze két autó volt, s a szerencsétlen véletlen úgy hozta, hogy ezek össze is ütköztek. Mai írásunk háttere is hasonló, azzal a különbséggel, hogy ez a karambol a 21. század elején történt, a helyszín nem Ohio, hanem az Atlanti-óceán, a résztvevők pedig nem automobilok, hanem ballisztikus rakétákkal felszerelt tengeralattjárók.

Egyik mai főszereplőnk, az HMS Vanguard brit rakétahordozó tengeralattjáró az HMS Dragon romboló kíséretében. (forrás: Wikipedia)

Legutóbbi írásunkban bemutattuk a Végítélet-levelek történetét, a "Tovább" gomb után pedig következzen a brit-francia atomkarambol története!

A Barangolás Blog képzeletbeli hasábjain már jó néhány alkalommal foglalkoztunk a nukleáris fegyverekkel és a nukleáris hadviseléssel - egy külön posztban emlékeztünk meg például arról, hogy az Egyesült Királyság hogyan lett (időrendben) a harmadik atomhatalom.

Az HMS Victorious nukleáris meghajtású ballisztikus rakétát hordozó tengeralattjáró (SSBN), a brit atomököl fontos eleme. (forrás: Wikipedia)

Mai írásunkban a britekhez kapcsolódóan egy kevéssé ismert szokást mutatunk be: a miniszterelnökök végítélet-leveleit.

A németek 1941-es balkáni villámháborúját bemutató minisorozatunk előző (első) részében röviden bemutattuk az olaszok kísérletét Görögország elfoglalására, mai írásunkban pedig megismerjük, hogyan került sor a délszláv szuperállam, Jugoszlávia mindössze néhány nap alatt bekövetkező összeomlására 1941 tavaszán.

A Szerb-Horvát-Szlovén Királyság (a későbbi Jugoszlávia) katonái 1925-ben. A délszláv állam papíron nagyon erős haderővel rendelkezett, ez azonban később csak papírtigrisnek bizonyult. (forrás: Wikipedia)

Szép, kerek szám a negyven, s őszintén szólva nem gondoltuk volna, hogy éveken és kontinenseken átívelő, Magyarországról egzotikusnak ható országokat bemutató sorozatunk ennyi részt megél. De ha egyszer elkapott a gépszíj, nincs többé megállás.

Uruguay fővárosának, Montevideónak a központja madártávlatból. (forrás: Wikipedia)

Sorozatunk mai epizódjában Latin-Amerika egyik (ha nem a) legeurópaibb államába, Uruguayba látogatunk el.

Hosszú évek után folytatjuk a második világháborús hadszíntereket, ütközeteket bemutató írásainkat - blogunk indulását követően nem sokkal néhány posztban bemutattuk, hogy a németek hogyan foglalták el Észak- és Nyugat-Európát, majd a Távol-Kelet néhány emlékezetes összecsapásának történetéről rántottuk le a leplet.

Görög tüzérség az Olaszország ellen vívott honvédő háborúban. (forrás: Wikipedia)

Mai írásunkkal induló mini-sorozatunkban pedig bemutatjuk, hogy Németország és szövetségesei hogyan foglalták el mindössze néhány hét alatt a Balkán-félsziget Berlinnek ellenálló államait, Jugoszláviát és Görögországot.