Hosszú évek után folytatjuk a második világháborús hadszíntereket, ütközeteket bemutató írásainkat - blogunk indulását követően nem sokkal néhány posztban bemutattuk, hogy a németek hogyan foglalták el Észak- és Nyugat-Európát, majd a Távol-Kelet néhány emlékezetes összecsapásának történetéről rántottuk le a leplet.

Görög tüzérség az Olaszország ellen vívott honvédő háborúban. (forrás: Wikipedia)

Mai írásunkkal induló mini-sorozatunkban pedig bemutatjuk, hogy Németország és szövetségesei hogyan foglalták el mindössze néhány hét alatt a Balkán-félsziget Berlinnek ellenálló államait, Jugoszláviát és Görögországot.

Az utóbbi hetekben Ferenc pápa halálának kapcsán többször is szóba került, hogy nem csak a világ egyik legnépesebb felekezettel bíró egyházának feje, hanem egy állam vezetője is eltávozott közülünk.

Panorámakép, amelyen a világ legkisebb független államának legnagyobb része látható. (forrás: Wikipedia)

Azt sokan tudják, hogy a Vatikán egy szuverén állam, de azt talán kevesebben, hogy mai formájában való létezését a fasiszta Olaszország vezérével, Mussolinivel megkötött szerződésnek köszönheti. Mai írásunkban röviden bemutatjuk nektek a lateráni egyezményt.

Jövőre lesz a huszadik évfordulója a modern kori Magyarország területén bekövetkezett legsúlyosabb légi katasztrófának, amely egyben a független Szlovákia történetének legtöbb áldozatot követelő légi szerencsétlensége is. 

Hejce római katolikus temploma és a köré a kora újkorban, a török fenyegetés idején emelt védőfal. A település 2006 januárja előtt és azóta is éli az álmos abaúji, zempléni kistelepülések hétköznapjait. (forrás: Wikipedia)

Mai írásunkban a hejcei tragédiát mutatjuk be röviden. 

Egyszer már foglalkoztunk Mauritániával - akkori írásunkban a 21. századi életmódhoz meglehetősen méltatlan kényszerhízlalás intézményét mutattuk be.

Mauritániai vasúti szerelvény az 1990-es évek elején - a szinte teljesen lakatlan térséget átszelő vonal a Szahara nyugati részének egyetlen nehéz vasútja. (forrás: Wikipedia)

Mai posztunkban az ország első (és idáig egyetlen) vasútvonalának történetével és jelenével ismerkedünk meg.

A női választójogot kontinensenként elsőként bevezető országok bemutatását követően mai írásunkban megismerjük a rossz tanulókat - azokat az államokat, ahol egészen a közelmúltig a hölgyeknek nem volt lehetősége az urnák elé járulni (vagy éppen még ma sincs erre lehetőségük).

Ír kislány az ír nők szavazati jogát követelő plakáttal a 20. század elejéről. (forrás: Wikipedia)

Elérkezett a keresztény világ legnagyobb ünnepe, a húsvét - ennek apropóján a Barangolás Blog szerkesztősége egy igazán húsvéti tematikájú írással jelentkezik, melyben szép számmal lesznek nyulak, bár nem a megszokott formában.

Egy gondatlan gondtalan tapsifüles. (forrás: Wikipedia)

Következzen a nagy új-zélandi húsvéti nyúlvadászat története!

Az egzotikus országokat, területeket bemutató sorozatunk harminckilencedik részében újra ellátogatunk a Karib (Antilla)-tenger térségébe, hogy megismerkedjünk egy kicsiny szigetországgal, amely a mai napig brit fennhatóság alatt áll, s amelynek közelmúltbeli történetét egy pusztító vulkánkitörés-sorozat határozta meg.

Montserrat északi partvidékének látképe. (forrás: Wikipedia)

Szaporíthatnánk még a szót, de nem fogjuk: a "Tovább" gomb után irány Montserrat!

A világ legnagyobb részén - papíron legalábbis - már működik az általános választójog rendszere, vagyis egy bizonyos életkor felett az állampolgárok származástól, nemtől függetlenül az urnák elé járulhatnak a rendszeresen megtartott voksolásokon. Erre a formaságra még azokban az országok közül is sokban adnak, amelyek egyébként a legcsekélyebb mértékben sem tekinthetők demokratikusnak.

Norvégia történelmének első leadott női szavazata az 1910-es helyhatósági választásokon. (forrás: Wikipedia)

De nem volt ez mindig így, sőt, egészen a közelmúltig az országok többségében kizárólag férfiak vehettek részt a szavazáson (sok helyen még ez a réteg is erősen szűrve volt, elsősorban vagyoni helyzet alapján). Két részesre tervezett írásunkban kontinensenként mutatjuk be, hogy az adott földrészen mely ország volt az első, ahol engedélyezték nők részvételét a választásokon, és melyek voltak az utolsók. Mai posztunkban az első helyezetteket vesszük sorra.

A háborúskodás, hadviselés hosszú időn keresztül elsősorban a férfiak szakterületének számított, a hölgyek legfeljebb kisegítő szerepkörben tűnhettek fel a csatatereken (s itt most nem feltétlenül az egyik legősibb mesterségre gondolunk); az időnként előforduló kivételek (mint amilyen a legendás Jeanne d'Arc) inkább erősítették a szabályt, mint megbontották volna. 

Női búvárok még a parton - mai posztunkban ezen kívül nem lesz szó róluk. (forrás: Wikipedia)

A szárazföldön harcoló katonák mellett nem volt ez másként a haditengerészeteknél sem, ahogyan a legveszélyesebb tengeri fegyvernemnél, a tengeralattjárókon szolgálóknál sem találhattunk nőket hosszú időn keresztül. Manapság már szép számmal szolgálnak nők a világ fegyveres erőinél, nem egyszer a legmagasabb rendfokozatokat is betöltve; mai írásunkban bemutatunk néhány országot, ahol már a víz alatt is szolgálhatják hazájukat az egyenruhás hölgyek.

Ha Ausztráliára gondolunk, többségünknek a napfényes - cápatámadásokkal tarkított - tengerpartok, a hatalmas belső sivatagok (bennük az őslakosok szent hegyével), esetleg az egyedi és színes állatvilág (kengurukkal, koalákkal és kacsacsőrű emlősökkel) jut eszünkbe.

Ausztrália legmagasabb hegye, a 18. századi lengyel tábornokról elnevezett Mount Kosciuszko még európai mércével nézve is alacsony, hiszen legmagasabb pontja "csak" 2228 méteres tengerszint feletti magasságban helyezkedik el. Ennek ellenére a téli időszakban (ami a déli féltekén a mi nyarunkra esik) vastag hótakaró borítja. (forrás: Wikipedia)

És a téli sportok szerelmesei által preferált hegyvidéki területek, azaz a síparadicsomok? Nos, ezek talán egy nagyon hosszú lista végén szerepelnének, pedig akad belőlük nem is egy a legkisebb kontinensen. Mai írásunkban ezeket mutatjuk be röviden (miután néhány éve számba vettük Afrika kevés hasonló létesítményét).