Ha jól belegondolunk, blogunk rövid története során még nem igazán foglalkoztunk kínai történettel (nem is mernénk állandó jelleggel ilyenbe belevágni, hiszen az kedves barátunk, mentorunk és szövetségesünk, Veve szak- és felségterülete), most azonban néhány bekezdés erejéig ellátogatunk a Középső Birodalomba, hogy megismerjük modern kori történetének egyik (ha nem a) legnagyobb és legjelentősebb beruházását.

A Három-szurdok völgye. (forrás: Wikipedia)

A "Tovább" gombra kattintás után tehát irány Kína, azon belül is a Három-szurdok völgye!

Nehéz idők

Kína fejlődésében (és úgy általában mindennapjaiban) meghatározó szerepet játszottak nagy folyói: a Sárga-folyó (vagy Huangho - egyszerűsített kínai írásjegyekkel 黄河) és a Jangce (长江). Egyben pusztítók is voltak ezek a hatalmas folyamok, hiszen a nem egyszer évről évre ismétlődő áradásokban gyakran száz- és százezrek vesztették életüket, s még többen váltak földönfutókká.

A Jangcén és a Sárga-folyón levonuló árhullámok gyakran százezrek halálát okozták (ez még a nagy népességű országban is hatalmas, megrázó tragédiának számított). A képen egy 1931-es áradás túlélői láthatóak. (forrás: Wikipedia)

A gondolat valószínűleg már korábban is felmerült, de az első konkrét elképzelések a Jangce megregulázásáról és erejének kihasználásáról (vízerőmű létesítése) csak a köztársasági Kína hajnalán, a 20. század második évtizedében születtek meg, s már ekkor a folyó Hupej tartománybeli, úgynevezett Három-szurdok-szakasza (Szanhszia - 三峽) volt az építkezési szándék fő célpontja. Kínai barátaink azonban akkoriban éppen egymás gyilkolásával és a hatalom másik félen történő átgázolása utáni megragadásával voltak elfoglalva (1927-től a kék sarokban a Kínai Köztársaság Csang Kaj-sek vezetésével, míg a vörösben stílszerűen a kommunista Vörös Hadsereg Mao Ce-tung elvtárs irányítása alatt), 1937-től pedig már a japánoktól kellett megvédelmezni a hazát, így a békésebb feladatok (mint például egy gigantikus gát és vízerőmű) megvalósítását elnapolták.

Mao Ce-tung (aki igazi reneszánsz emberhez méltóan nagy kormányos mellett még költő is volt) Úszás című műve a Jangcén pusztító, 30 ezer halálos áldozatot követelő áradás emlékére állított oszlopon. (forrás: Wikipedia)

A második világháború után folytatódó polgárháborúban végül győztek a kommunisták (1949-ben létrejött a Kínai Népköztársaság), azonban hosszú évtizedekig nekik sem volt kellő erőforrásuk (az akarat persze mindig megvolt) a terv megvalósítására; közben újabb tíz-, majd százezrek estek áldozatul a pusztító árvizeknek (milliók pedig a rezsimnek, de ez már szintén egy másik történet...).

A terv megvalósul

A Három-szurdok-gát elhelyezkedése a Jangcén. A folyón fölötte és alatta egyaránt tízmilliós városok helyezkednek el. (forrás: Wikipedia)

Az 1970-es évektől a kínai gazdaság robbanásszerű fejlődésen ment keresztül - ennek lehetőségeit kihasználva végül a kínai parlament (Országos Népi Gyűlés) 1992-ben áldását adta a Három-szurdokban létesítendő gát megvalósítására.

Hupej tartomány gyöngyszeme: a Három-szurdok. (forrás: Wikipedia)

A Hupej tartományban 1994 decemberében elkezdődött építkezés végül közel húsz évig tartott: 2012. július 4-én befejeződött a gát és a vízerőmű, két évvel később pedig a folyó hajózhatóságát továbbra is biztosító zsiliprendszer építése. A gát mögött felduzzasztott víztározó több, mint 600 négyzetkilométeres lett (ez kicsivel nagyobb, mind Budapest közigazgatási területe), a maximális vízmélység pedig 175 méter.

A gát monumentális méretekkel büszkélkedhet: 181 méter magas és több, mint két kilométer hosszú. (forrás: Wikipedia)

Bár az egyik fő célt - az áradások kordában tartását - sikerült elérni, az építkezés nem kevés áldozattal járt (szerencsére ez most elsősorban nem emberéletben értendő): a gát mögötti folyószakaszon számos történelmi emléket nyelt el örökre a Jangce vize, míg összesen több, mint egymillió embernek kellett elhagyni otthonát (őket nem kérdezték meg, hogy kérnek-e a projektből); számukra magasabban létesítettek új településeket, illetve más városokba (egyesek esetében más tartományokba) költöztették őket. Az elárasztott területen élő növény- és állatpopulációt szintén nem kímélte a növekvő vízszint.

Panorámakép a Három-szurdok-gátról, amely a Nagy falhoz hasonlóan (Nagy gátként) kínaiak tízmillióit hivatott védelmezni és elektromos árammal ellátni. (forrás: Wikipedia)

Mindezek ellenére - talán joggal egyébként - a kínai kormány igazi sikertörténetként tekint a Három-szurdok-gátra, mivel az áradások szabályozása mellett jelentősen hozzájárult az ország által kibocsájtott üvegházhatású gázok csökkentéséhez.

A folyó hajózhatóságát továbbra is biztosító zsiliprendszer. (forrás: Wikipedia)