Érdekes helyek. Érdekes szokások. Érdekes történetek.

Barangolás a világban

Tűzgömb az égen

A tunguszkai esemény

2022. május 30. - FuraTermék

1908. június 30-a (az Oroszországban akkor használt Julián-naptár szerint június 17-e) a helyi, szokványos - tehát meglehetősen lassú - kerékvágásban indult az Orosz Birodalom amúgy sem villámgyors életviteléről ismert közép-szibériai régiójában: az őslakosok halásztak, vadásztak, s készültek az aznapi teendőik elvégzésére. Helyi idő szerint hét óra után nem sokkal azonban olyan esemény következett, amit még generációkkal később is emlegettek a környékbeliek.

2013_chelyabinsk_meteor_trace.jpg

A 2013-as cseljabinszki meteoresemény az egyik legjobban dokumentált találkozásunk egy idegen égitesttel. A légkörben felrobbanó meteor által keltett lökéshullámok óriási károkat okoztak az orosz nagyvárosban és környékén. (forrás: Wikipedia)

 

A "Tovább" gomb után következzen a tunguszkai esemény (Тунгу́сский фено́мен vagy Тунгу́сский явление) rövid története!

Az esemény

1908 ama szúnyogfelhős nyári reggelén a szemtanúk beszámolója szerint a délkeleti égbolton egy fényes tűzgömb jelent meg, majd északnyugati irányban haladt nagy sebességgel, míg feltételezett pusztulása - feltehetően hat-nyolc kilométeres magasságban történő felrobbanása - a Léna és a Alsó-Tunguszka (Нижняя Тунгуска) folyó között, Vanavara (Ванавара) település közelében fekvő lakatlan erdőségnél következett be.

_panoramio.jpg

A Köves-Tunguszka folyó. (forrás: Wikipedia)

 

Amikor felrobbanást írunk, azt úgy képzeljük el, mint egy óriási nukleáris detonációt, amelynek becsült ereje 12 megatonna volt, azaz nagyjából 750 hirosimai atombombával ért fel: mintegy 80 kilométer sugarú körben a lökéshullám teljesen letarolta a tajgát - ez nagyjából Komárom-Esztergom megye területe -; a gyér népesség miatt csak három közvetlen áldozatról tudunk, noha a villanást az ötszáz kilométerre délre húzódó transzszibériai vasút egy szerelvényének utasai is látták és érezték a lökéshullámot.

russia-cia_wfb_map--tunguska.png

Az esemény helyszíne a világ egyik legizoláltabb térsége. (forrás: Wikipedia)

 

Ha a robbanás Európa, Észak-Amerika vagy Ázsia sűrűn lakott vidékein következik be, bizonyosan több százezren vesztették volna életüket.

A katasztrófa során több tízmillió fa és ismeretlen számú rénszarvas is elpusztult, a robbanás lökéshullámát pedig szerte a Földön rögzítették a műszerek, a légkörbe pedig nagyjából egymillió tonna por jutott.

Mi okozta?

800px-tunguska_and_chelyabinsk_meteoroid_size.png

A tunguszkai eseményt kiváltó objektum feltételezett mérete (TM), mellette közvetlenül a cseljabinszki meteoré (CM). A két építményt talán nem kell bemutatnunk. (forrás: Wikipedia)

 

A szakemberek többségének véleménye szerint a tunguszkai eseményt egy űrből érkezett "vendég" okozta: feltételezhetően egy kisebb üstökös lépett be a Föld légkörébe, majd robbant darabjaira. A terület izoláltsága megnehezítette a kutatómunkát, ráadásul akkoriban az orosz kormányzatnak kisebb gondja is nagyobb volt annál, minthogy egy távoli robbanás hatásainak tanulmányozását finanszírozza.

1024px-_14_1930_1931.jpg

Egy 1920-as évek végén készült felvétel a tunguszkai esemény által érintett területről, amely fotó először egy 1931-es szovjet tudományos magazinban jelent meg. (forrás: Wikipedia)

 

Az első szervezett tudományos expedíció már a Szovjetunió idején, 1927-ben érkezett el a Köves-Tunguszka (Подкаменная Тунгуска) környékére Leonyid Kulik mineralógus vezetésével. Az ekkor készített filmfelvételeken tisztán láthatók a tizenkilenc évvel korábban bekövetkező robbanás következményei - a letarolt erdőségek, amelyek közül az egyik a Távíró-erdő nevet kapta a sok állva maradt, csonkolt törzs után. A helyi - még élő - szemtanúk kikérdezése és a felderítőutak ellenére azonban Kulik és csapata nem találta becsapódási kráter nyomát, így teljes bizonyossággal nem jelenthették ki, hogy egy üstökös vagy meteor, esetleg kisebb aszteroida okozta a tunguszkai eseményt. 

kulik_leonid_alekseevich.jpg

Leonyid Kulik mineralógus, aki csapatával először kutatta a tunguszkai esemény környékét. (forrás: Wikipedia)

 

Ennek magyarázata lehet az, hogy az objektum a légkörben semmisült meg. 

Az azóta eltelt évtizedekben számos, érdekesebbnél érdekesebb magyarázat látott napvilágot a tunguszkai eseménnyel kapcsolatban: a vulkanikus tevékenységtől és az antianyag-robbanástól kezdve a balesetet szenvedett földönkívüli űrhajón át a Nikola Tesla által alkotott szuperfegyver tesztjéig sok mindenről hallani (olvasni), de a legvalószínűbb továbbra is a meteor- vagy üstökösrobbanás.

tunguska_event.jpg

A letarolt erdőről készített fénykép. (forrás: Wikipedia)

 

2009-ben a Bolognai Egyetem kutatói az 500 méter hosszú, 300 méter széles és átlagosan 50 méter mély Cseko-tóban (Чеко) megtalálni vélték a feltételezett becsapódási krátert - korábban úgy gondolták, hogy a vízfelület több, mint ötezer éves, a friss kutatások szerint azonban nagy része nem idősebb a tunguszkai eseménynél...

2013-ban a szintén oroszországi Cseljabinszk városa felett robbant fel a légkörben egy meteor, a lökéshullám óriási pusztítást okozott a környéken, s több mint ezerkétszáz ember megsebesült.

1024px-tunguska_event_fallen_trees.jpg

Az úgynevezett Távíró-erdő egy részlete, ahol a robbanás után számos csonkolt fatörzs maradt állva. (forrás: Wikipedia)

 

Mindenesetre az esemény számos művészt és szakembert ihletett meg, így tucatjával kerültek azóta könyvesboltokba a témával kapcsolatos tudományos és kevésbé tudományos írások, de a mozgóképek kedvelői sem panaszkodhatnak, hiszen számos film és sorozat foglalkozik a témával.

A bejegyzés trackback címe:

https://vilagbarangolo.blog.hu/api/trackback/id/tr10017836949

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása