Érdekes helyek. Érdekes szokások. Érdekes történetek.

Barangolás a világban

Egzotikus országok 26.0 - Man-sziget

2022. június 27. - FuraTermék

Egzotikus országokat, területeket bemutató sorozatunk következő részében visszatérünk a vén kontinensre, s Feröer és Åland után megismerkedünk egy újabb állammal, amely nem teljesen független - mai úti célunk Európa nyugati része.

800px-sound_iom.jpg

A Man-sziget legdélibb részéből nyíló panoráma. (forrás: Wikipedia)

 

A "Tovább" gomb után ismerkedjünk meg röviden a Man-sziget múltjával és jelenével!

Sziget a (bel)tengeren

snaefell.jpg

A 621 méteres Snaefell a sziget legmagasabb pontja - nem egy Mount Everest, tény. (forrás: Wikipedia)

 

A mintegy 48 kilométer hosszú, átlagosan 12-13 kilométer széles, durván Budapest-területű (572 négyzetkilométeres) Man-sziget az Ír-tengeren, Írország és a Brit-sziget között nagyjából félúton helyezkedik el. Az északi és déli szigetrészt helyenként 600 méteres magasságig emelkedő hegységek és dombságok uralják (legmagasabb pontja, a Snaefell 621 méteres), amelyeket egy központi völgy választ el egymástól - a legészakibb szigetrész szinte teljesen sík; ezt a területet Skóciából származó, a jégkorszak idején lerakódott üledékes takaró alkotja.

800px-the_braaid_isle_of_man_kingsley_21-apr-09.jpg

Braaid falucska melletti sziklaformációk jelenítenek meg egy 7. és egy 10. századi épületet, mint a szigetre egykor jellemző kelta és viking építészet emlékeit. (forrás: Wikipedia)

 

Miután kiszabadult a jégtakaró fogságából, a régészeti leletek tanúsága szerint a Man-szigetet időszámításunk előtt mintegy 6500 évvel ezelőtt népesítették be elődeink; a sziget jelene szempontjából kiemelkedő jelentőséggel bíró kelták (pontosabban britonok) az időszámításunk előtti első évezredben telepedtek meg itt. A man-szigeti kelták később kapcsolatban álltak a Brit-sziget déli részét meghódító Római Birodalommal, majd az Ír-szigeten kialakuló kelta királyságokkal is.

A helyi legendák szerint persze kicsit másként történt: a kelta mitológia tengeristeneként, valamint a túlvilág uraként is funkcionáló Manannán uralta a szigetet (amit róla neveztek el Mann-nek), sőt, később meg is védelmezte azáltal, hogy áthatolhatatlan ködfüggönyt húzott köré.

kingdom_of_mann_and_the_isles-en_svg.png

A Man-sziget egykoron egy Skócia környéki szigetvilágokra kiterjedő viking királyság részét képezte, amelynek nagy részét a 13. században Skócia szerezte meg. (forrás: Wikipedia)

 

A 9. században a Man-szigetet is elérték a vikingek, akik előbb kereskedelmi kapcsolatokat (szabad a rablás) építettek ki az időközben keresztény hitre tért helyiekkel, majd a 11. században meg is szállták a szigetet. A következő évszázadokban a norvég király hűbéreseként működött a Man-sziget aktuális vezetője, aki szintén viselte a "király" címet.

A Man-sziget a Skócia környéki szigetvilágokkal együtt az úgynevezett Szigeti Királyság (Kingdom of the Isles) részét képezte, amit úgy is hívtak, hogy Mann és a Szigetek Királysága (Kingdom of Mann and the Isles).

Jönnek az angolok

A Man-sziget felett előbb a skótok próbálták megszerezni a fennhatóságot (többször is tárgyaltak a norvégokkal, akik többször is felmutatták középkori középső ujjukat), amely 1266-ban sikerült is nekik, 1290-ben azonban az angolok kaparintották meg Mant. Miután még néhány alkalommal gazdát cserélt, a 14. századtól a Man-sziget végleg az Angol Királyság uralma alá került.

800px-isle_of_man_peel_castle.jpg

A sziget nyugati részén fekvő kikötőváros, Peel várát eredetileg a vikingek kezdték építeni a 11. században, mai, végső formáját azonban csak a 19. század második felében nyerte el - ekkor már turistacsalogató látványosságként. (forrás: Wikipedia)

 

Ettől eltekintve a néhány ezer helybeli mindennapjaiban nem sok változás történt.

1405-ben a Stanley-család örökös birtokába került a Man-sziget - az aktuális családfő ezért cserébe annyit vállalt, hogy a mindenkori angol király koronázásán két ajándék sólyommal kell megjelennie a család képviselőjének. Az angol polgárháború idején néhány száz man-szigeti katona részt vett a harcokban (előbb a király, később pedig a parlament oldalán). Mivel nem képezte Anglia (majd 1707-től az Egyesült Királyság) részét, a 18. század nagy részében az itt folytatott feketekereskedelem jelentette a legfontosabb bevételi forrást a Man-sziget számára.

james_stanley_7th_earl_of_derby_by_sir_anthony_van_dyck.jpg

James Stanley (1607-1651), Derby hetedik earlje és nem mellesleg a Man-sziget de iure ura. A polgárháború idején a parlamenti erők lefejezték. (forrás: Wikipedia)

 

1765 óta a mindenkori brit uralkodó a "Mann Lordja" (Lord of Mann) megtisztelő címet is magáénak mondhatja.

Koronafüggőség - napjainkban

douglas_loch_promenade_isle_of_man_1890s.jpg

A híres-nevezetes douglasi promenád (Loch Promenade) az 1890-es években... (forrás: Wikipedia)

 

800px-loch_promenade_douglas_isle_of_man_kingsley_20-apr-09.jpg

...és napjainkban. (forrás: Wikipedia)

 

1024px-the_view_from_douglas_head_isle_of_man.jpg

A főváros, Douglas helyi mércével igazi metropolisznak számít. (forrás: Wikipedia)

 

1866-tól a Man-sziget egyre szélesebb körű önrendelkezéshez jutott - ekkor már a szomszédból érkező turisták biztosították a legtöbb bevételt a néhány tízezer ember által lakott szigetnek. A két világháború idején a britek fogságába esett ellenséges katonák számára működtetettek internálótáborokat Mannon. A második világháború után a turizmus hanyatlásnak indult (a britek és írek inkább Spanyolországba mentek nyaralni...), így a helyi kormányzat jócskán lazított az adózási szabályokon, adóparadicsomot kreálva a szigetországból.

800px-isle_of_man_map-en_svg.png

A Man-sziget térképe. (forrás: Wikipedia)

 

A sziget neve egyébként angolol Isle of Man, manx (kelta) nyelven pedig Ellan Vannin, vagy egyszerűen csak Mann.

Mi mindkét verziót alkalmazzuk.

ned_maddrell.jpg

Edward "Ned" Maddrell (1877-1974), a manx utolsó anyanyelvi beszélője. (forrás: Wikipedia)

 

A jelenleg mintegy 84 ezer ember által lakott Man-szigeten az angol mellett hivatalos még a kelta manx nyelv is, amelynek különlegessége, hogy az 1970-es években teljesen kihalt; utolsó anyanyelvi beszélője, Ned Maddrell 1974-es elhunytát követően lelkes lokálpatrióták csináltak főnixmadarat a manxból, amelyet így napjainkban már ötvenhárman (!) beszélnek első nyelvként, és közel kétezren használják a mindennapokban ilyen-olyan módon.

Itt egy kis manx nyelvtörő, angol felirattal:

800px-manx-museum.jpg

A Manx Múzeum kétnyelvű felirata - a méretben azért vannak különbségek... (forrás: Wikipedia)

 

Manapság a sziget népességének már csak alig ötöde manx kelta őslakos - a többséget angolok, skótok és írek alkotják. A lakosok nagy része keresztény (a legnagyobb felekezet az anglikánoké), habár manapság már muzulmán és zsidó közösségekkel is büszkélkedhet a sziget. A fővárosban, Douglasben (manx nyelven Doolish) él a lakosság közel harmada, amely így az ország gazdasági, kereskedelmi és kulturális központja is egyben.

800px-peel_cathedral_01.jpg

Anglikán templom a Mans-szigeten. (forrás: Wikipedia)

 

A Man-sziget 1866 óta az Egyesült Királyság koronafüggőségének számít - ilyen minőségében nem tagja annak (ahogyan az Európai Uniónak sem volt soha), kül- és védelmi ügyeinek intézéséért London a felelős, de egyébként széleskörű belső autonómiával rendelkezik, amelynek alapja a demokratikusan megválasztott törvényhozás - az ősi, kétkamarás Tynwald, amely a hagyományok szerint először 979-ben ült össze, noha az első írásos feljegyzések működéséről csak évszázadokkal későbbről származnak - és a kormányzat, amelynek élén a kormányfő, azaz főminiszter áll.

the_wedding_cake_geograph_org_uk_566474.jpg

A törvényhozás épülete Douglasben. (forrás: Wikipedia)

 

A Man-sziget lordját, azaz II. Erzsébet királynőt egy helyi alkormányzó képviseli a mindennapokban.

flag_of_the_isle_of_mann_svg.png

A Man-sziget zászlaja, középpontjában a sziget jelképének számító, valószínűleg Skandináviából származó triszkelionnal ("három emberi láb"). (forrás: Wikipedia)

 

800px-isle_of_man_passport_blue.png

A Man-sziget hivatalosan nem része az Egyesült Királyságnak, de külföldön a polgárait is megilletik a brit állampolgároknak járó jogok. (forrás: Wikipedia)

 

Mint írtuk volt, a Man-sziget manapság már adóparadicsom, s mint ilyen, bevételeinek nagy részét annak köszönheti, hogy tehetős külföldi üzletemberek megbíznak az itteni pénzintézetekben (a helyi pénzt rendkívül kreatívan szintén fontnak hívják, s a brit fonthoz kötött az árfolyama) - ennek ellenére évről évre több tízezer turista még manapság is felkeresi a szigetet.

godfey_at_tt_1911.jpg

Az egyik korai, 1911-es man-szigeti motoros körverseny résztvevője. (forrás: Wikipedia)

 

Egy részüket Man legnagyobb sportrendezvénye, a motoros körverseny (Isle of Man TT) vonzza. A szigeten népszerű a labdarúgás is, Man rendelkezik válogatottal is, amely azonban - mivel azonban nem tagja a FIFA-nak - nemzetközi mérkőzéseket csak szintén el nem ismert csapatokkal játszhat.

cammag_2016.jpg

Cammag-mérkőzés résztvevői és megtekintői. (forrás: Wikipedia)

 

Hagyományos manni sport még az úgynevezett cammag, amely az ír hurlinghez hasonló kültéri csapatsport.

800px-manx_loaghtan.jpg

A man-szigeti juhfajta, a Manx Loaghtan példányai. (forrás: Wikipedia)

 

black_manx_cat.jpg

Fekete man-szigeti macska, amelynek első példányai a 18. században jelentek meg. (forrás: Wikipedia)

 

A lakosság kisebb része foglalkozik állattenyésztéssel és növénytermesztéssel, valamint halászattal, noha az egyébként képzett munkaerő nagy részét mára felszívta a szolgáltatóipar. Az oktatási rendszer felépítése és működése hasonló az angoléhoz (az oktatási nyelv is elsősorban az angol) - több angliai egyetemnek működik campusa a Man-szigeten. 

peel_peel_bay_beach_geograph_org_uk_1719663.jpg

A sziget legnagyobb halászkikötője, Peel látképe a várból. (forrás: Wikipedia)

 

A sziget áramellátását - a helyieknek környezetbarát módon - Angliából biztosítják tenger alatti kábelek segítségével. 

A sziget közlekedésének gerincét az 1100 kilométeres, többnyire jól karbantartott közúthálózat jelenti, de méretéhez képest jól kiépített keskeny nyomtávú vasúthálózattal is büszkélkedhet az Ír-tenger gyöngyszeme: a fénykorában több, mint száz kilométeres hálózatból közel hetven kilométeren ma is gyönyörködhetnek a látogatók a man-szigeti tájban. 

douglas_bus_station_1961_geograph_org_uk_884112.jpg

Egy időben a Man-szigeten is népszerű közlekedési eszköznek számítottak a piros emeletes buszok. (forrás: Wikipedia)

 

the_isle_of_man_steam_railway_geograph_org_uk_31707.jpg

Gőzmozdony vontatta szerelvény a Man-szigeten. A megmaradt vasúthálózat a turisták egyik kedvence. (forrás: Wikipedia)

 

A Thomas, a gőzmozdony történetének helyszínéül szolgáló Sodor szigetét az alkotója a Man-szigetről mintázta.

A "Sodor" kifejezés egyébként az óészaki Suðreyjar-ből származik, amely "déli szigetet" jelent.

800px-the_legs_of_man_isle_of_man_triskelion_kingsley_19-apr-09.jpg

Trisztelion szobor formájában. (forrás: Wikipedia)

 

A bejegyzés trackback címe:

https://vilagbarangolo.blog.hu/api/trackback/id/tr1717867163

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

gigabursch 2022.06.28. 21:39:30

Érdekes volt, köszönöm!

A Thomas a gőzmozdony mesék egyébként nem innen ihletődtek?

FuraTermék · www.furatermek.blog.hu 2022.06.29. 08:04:47

@gigabursch: de, Sodor szigetét a Man-szigetről mintázták. :)
süti beállítások módosítása