Érdekes helyek. Érdekes szokások. Érdekes történetek.

Barangolás a világban

Új atomkor

2022. szeptember 19. - FuraTermék

A 2022. februárjában megkezdődött orosz-ukrán háború kapcsán kétszer is szóba kerültek atomerőművek: először a már inaktív csernobili létesítmény oroszok általi elfoglalásával (majd feladásával), majd az Európa legnagyobb, egyben legkevésbé biztonságosnak tartott atomerőműve szintén oroszok általi megszállásával kapcsolatban.

chernobyl_npp_site_panorama_with_nsc_construction_june_2013.jpg

Az orosz-ukrán háború kezdetén rövid időre orosz megszállás alá kerülő csernobili atomerőmű látképe. (forrás: Wikipedia)

 

A második világháború utáni Európa történetének legnagyobb szabású konfliktusa nyomán kialakuló energiaválság farvizén pedig úgy tűnik, újra felértékelődik az atomenergia békés célú használata. Mai posztunkban annak járunk utána, hogy az utóbbi időben - és a közeljövőben - hol álltak üzembe és hol fognak üzembe állni atomerőművek.

Válogatásunk most is szubjektív, az országok pedig ábécésorrendben követik egymást.

Banglades

A nem éppen a gazdagságáról ismert, ám senki mással össze nem hasonlítható túlzsúfoltságával kétes világhírnevet szerző dél-ázsiai ország számára nem csak presztízskérdés a lassan kétszázmilliós (!) népesség elektromos árammal való ellátása. Ennek köszönhetően az orosz Roszatom vállalattal kötött 12 milliárd dolláros szerződés értelmében 2017-ben hozzáláttak az ország első atomerőművének építéséhez Roppur városának közelében (রূপপুর পারমাণবিক বিদ্যুৎকেন্দ্র a létesítmény hivatalos bengáli neve).

800px-rooppur_nuclear_power_project_bangladesh.jpg

Banglades új atomerőművének egyik bejárata. (forrás: Wikipedia)

 

A majdan két blokkból álló, összesen 2100 megawatt áram termelésére képes erőmű első reaktora a tervek szerint 2023-ban áll majd üzembe, ezt pedig 2024-ben követi majd a második. Banglades emellett jelentős összegeket fektet be a nukleáris kutatás-fejlesztésbe, amely reméljük, hogy kizárólag polgári célokat fog szolgálni.

aerial_view_of_hardinge_bridge_and_lalon_shah_bridge.jpg

A leendő bangladesi atomerőműnek otthont adó Roppur térsége. (forrás: Wikipedia)

 

Belarusz (Fehéroroszország)

A kelet-európai állam az 1986-os csernobili nukleáris katasztrófa negatív hatásainak talán legnagyobb elszenvedője volt - a nyitott reaktorblokkból légkörbe áramló sugárzó anyagok ugyanis a kedvezőtlen széljárás következtében az ország déli és délkeleti részét borították be, jóval túlmutatva a később kialakított harminc kilométeres biztonsági zónán, gyakorlatilag lakhatatlanná téve egy majd' magyarországnyi területet.

1983-ban hozzákezdtek egy fehérorosz atomerőmű építéséhez, ezzel azonban a szomszédban lezajló események miatt 1987-ben felhagytak.

800px-belarusian_nuclear_power_plant_construction_2017_1.jpg

Az asztravjeci atomerőmű, amely (jóval) közelebb van a litván, mint a belarusz fővároshoz. (forrás: Wikipedia)

 

Ennek ellenére (vagy éppen ezért?) az 1991 után függetlenné váló egykori szovjet tagköztársaság vezetése a 2010-es évek elején úgy határozott, hogy az energiaéhségen egy atomerőmű építésével lesznek úrrá: 2012-ben orosz támogatással hozzákezdtek az északnyugati, a litván fővárostól, Vilniustól alig 40 kilométerre fekvő Asztravjecben (Астравец) egy két reaktorból álló erőmű építésének. Az egyenként 1194 megawatt teljesítményű blokkok közül az első végül 2021-ben kezdte meg a kereskedelmi célú áramtermelést, míg társa várhatóan még idén csatlakozik hozzá.

A mintegy tízmilliárd dolláros projektnek a saját atomerőművüket korábban leállító litvánok annyira nem örültek.

Egyesült Arab Emírségek

A Közel-Kelet talán legdinamikusabban fejlődő állama nem csak a szakképzett bevándorlókat, hanem az energiát is igényli - ezt idáig jobbára fosszilis tüzelőanyagokra alapozva állították elő, de a helyi vezetés bevallottan készül az olaj és gáz utáni világra; ennek jegyében Baraka mellett 2012-ben a Koreai Köztársaság nukleáris iparára támaszkodva építeni kezdték az ország első atomerőművét (محطة براكة للطاقة النووية).

800px-barakah_nuclear_power_plant.jpg

Az Emírségek koreai tervezésű és kivitelezésű atomerőműve. (forrás: Wikipedia)

 

A majdan négy, egyenként 1345 megawatt teljesítményű reaktorból álló erőműben 2021 óta már három blokkot helyeztek üzembe; ha minden jól megy, a negyedik jövőre csatlakozik a többiekhez. 

Az erőmű leendő operátorainak felkészítésében szintén jelentős segítséget nyújt Dél-Korea.

barakah_2013-01-29_1.jpg

Az építkezés idején... (forrás: Wikipedia)

 

Egyiptom

A legnépesebb arab állam vezetése számára szintén nagy kihívást jelent az elektromos áram biztosítása - a folyamatosan fejlődő gazdaságú Egyiptom hatalmas mennyiségű energiát igényel, amelyet a hagyományos erőművek már csak nagy gonddal-bajjal tudnak biztosítani.

aswanhighdam_egypt.jpg

Egyiptomnak hosszú időn keresztül az asszuáni gátnál működő vízerőmű biztosította az elektromos áram jelentős részét - a közeljövőben a százmilliós ország energiaéhségét fogja csillapítani az új, földközi-tengeri partvidéken épülő atomerőmű. (forrás: Wikipedia)

 

Éppen ezért alig néhány héttel ezelőtt a Földközi-tenger partján, Alexandriától nyugatra szintén orosz támogatással hozzákezdtek az ország első atomerőművének építéséhez. Ha elkészül az el-Daba melletti létesítmény (a tervek szerint 2026-ban), a négy blokkjában összesen 4800 megawattnyi áramot fognak termelni. 

Törökország

Törökország szintén azon országok csoportjába tartozik, amely az atomenergiával az egyre inkább energiaéhes, fejlődő gazdaságát szeretné támogatni. Éppen ezért 2010-ben megállapodtak az amerikaiakkal oroszokkal egy új atomerőmű építéséről az ország déli részén, a Földközi-tenger partján fekvő Akkuyu mellett. 

1024px-model_of_the_akkuyu_nuclear_power_plant.jpg

Az akkuyui létesítmény makettje. (forrás: Wikipedia)

 

Az építkezés 2017 decemberében kezdetét is vette, az egyszer majd rendszerbe álló négy reaktorblokk pedig összesen 4456 megawatt elektromos áramot fog szolgáltatni, ami az összes török fogyasztás nagyjából egytizedét fogja fedezni. A törökök 2023-ban szeretnék üzembe helyezni az első reaktort, a negyedik befejezését (amit idén kezdtek építeni) pedig valamikor 2030 környékére várják.

gulnar_mersin_turkey.jpg

A dél-törökországi építési helyszín környéke. (forrás: Wikipedia)

 

Az eredeti tervek szerint az északi, fekete-tengeri partvidéken francia és japán támogatással szintén építettek volna egy négy reaktoros atomerőművet - az építkezést el is kezdték, időközben azonban a költségek annyira elszálltak (az eredeti 15 milliárd dollár helyett 2018-ban már 44 milliárd dollárig, utána pedig a csillagos égig), hogy végül felhagytak az egésszel...

Ember tervez, a költség meg kilép az űrbe...

 

A bejegyzés trackback címe:

https://vilagbarangolo.blog.hu/api/trackback/id/tr5617894831

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása