Érdekes helyek. Érdekes szokások. Érdekes történetek.

Barangolás a világban

A keresztek hegye

2023. február 06. - FuraTermék

A litvániai Šiauliai városa 2004 óta arról nevezetes, hogy az itteni repülőtéren települ a NATO baltikumi légirendészeti missziója - három alkalommal már a Magyar Honvédség Gripenjei is oltalmazták innen balti szövetségeseink légterét. 

szawle_katedra.jpg

Šiauliai római katolikus székesegyháza napjainkban. (forrás: Wikipedia)

 

Mai írásunkban azonban egy másik nevezetesség kapcsán látogatunk el Litvánia negyedik legnagyobb városába, ez pedig nem más, mint a keresztek dombja (vagy keresztek hegye).

Litvánia napjainkban a legnagyobb és legnépesebb balti állam (a két világháború között a második helyet foglalta el a rangsorban), s az egyetlen a három nemzet közül, ahol a római katolikus egyház hívei vannak többségben. A Lengyelországgal hosszú időn keresztül perszonálunióban, majd államszövetségben álló litvánok azonban viszonylag későn, a 14. század közepétől vették fel intézményesen a keresztény hitet a római katolikus egyház égisze alatt.

colina_de_las_cruces_lituania_2012-08-09_dd_12.JPG

A keresztek hegye, ami a valóságban egy kisebb domb a Šiauliait a lett fővárossal, Rigával összekötő főútvonal közelében. (forrás: Wikipedia)

 

Ennek ellenére (vagy éppen ezért?) a nagyjából százezer ember által lakott Šiauliai legfontosabb látványossága éppen a kereszténységhez köthető. A várost a lett fővárossal, Rigával összekötő főút mentén, Šiauliaitól mintegy 12 kilométerre északra emelkedik egy dombocska, amely litván nyelven Kryžių kalnas, azaz a "Keresztek hegye" névre hallgat. 

De emlegetik még a "Litván golgota" néven is.

kry_i_kalnas_gora_krzy_y.JPG

Napjainkban több százezer feszület borítja a dombot - ezek száma az ide látogató zarándokoknak és turistáknak köszönhetően évről évre növekszik. (forrás: Wikipedia)

 

Az első ránézésre is több ezer fa- és egyéb anyagból készült feszülettel "feldíszített", a környezetéhez képest alig tíz méterre magasodó dombocskán a legendárium szerint az első kereszteket a 14. században állították fel az ismeretlen helyen elesett litván harcosok közelben élő hozzátartozói. Az első írásos emlékek a keresztek dombjáról ennek ellenére a 19. század elejéről valók, amikor a környék lakossága az (újjá)ébredő litván nemzettudat fejlesztése és az Orosz Birodalom uralma elleni lázadás jegyében állított egyre több keresztet a dombon.

hill_of_crosses_in_lithuania.jpg

Az egyszerűtől egészen a csodálatosan díszített keresztig mindenfélével találkozhatunk itt. (forrás: Wikipedia)

 

Litvánia 1918-ban visszanyerte függetlenségét, ezt követően a dombot meglehetősen elhanyagolták, a keresztek száma száz alá csökkent. Az országot 1940-ben megszállta a Szovjetunió, amelyet követően a keresztek száma újból "szaporodásnak" indult. A második világháború után a szovjetek igyekeztek letörni a litván nemzettudatot, s mivel ennek fontos jelképe volt, a keresztek dombjával is megpróbáltak leszámolni. 1961-ben, 1973-ban és 1975-ben is kereszttelenítették a területet, sőt, a kis dombocskát is ledózerolták, de a munkát követő hetekben a domb újra megjelent a "semmiből", rajta a sok-sok kereszttel.

A szovjet hatalom képviselői a megjelenő keresztekben látni vélték a környék litván lakosságának virtuálisan felmutatott középső ujját is. 

johannes_paulus_ii_1993.jpg

II. János Pál pápa szentmisét celebrál a keresztek hegyén tett látogatásakor, 1993-ban. (forrás: Wikipedia)

 

papal_commemoration_stone_hill_of_crosses_iauliai_lithuania.JPG

A pápai látogatásra emlékeztető táblán idézik II. János Pál pápát, aki megköszöni a litvánoknak, hogy a keresztek hegyén keresztül tanúbizonyságot tesznek az egész világnak hitükről. (forrás: Wikipedia)

 

Litvánia szuverenitásának újbóli kinyilvánításakor, a szabadságért alkotott élőlánc időszakában a keresztek dombját már több, mint hatvanezer feszület borította. 1993-ban II. János Pál pápa a keresztek dombjánál több, mint egymillió hívő előtt celebrált misét, amelyet követően egy Ferences-rendi kolostor alapkövét is letették - ez utóbbi 2000-ben kezdte meg működését.

1994-ben a Vatikán egy nagyobb keresztet is adományozott a hegynek.

kryziu_kalnas_nakti_2014-12-25.jpg

Éjszakai megvilágításban. (forrás: Wikipedia)

 

Napjainkban a keresztek hegye fontos zarándokhely, de a turistáknak is kedvelt célpontja - mindkét csoport tagjai körében népszerű szokás kisebb-nagyobb keresztek elhelyezése a dombon és környékén; ennek köszönhető, hogy a 2000-es években már több, mint százezer kereszt díszítette Šiauliai legnevezetesebb látványosságát. 

kryziu_kalno_koplycia_nakti_20150818.jpg

A szabadtéri kápolna a Tejútrendszer alatt. (forrás: Wikipedia)

A bejegyzés trackback címe:

https://vilagbarangolo.blog.hu/api/trackback/id/tr6718041122

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Puller István 2023.02.07. 13:57:10

Hisz-moll. Nem túl népszerű.
süti beállítások módosítása