Néhány héttel ezelőtt a Szent Patrik-zászlóaljat bemutató posztunkban már említést tettünk arról, hogy az Egyesült Államok és Mexikó közötti háború kiváltó oka Texas előbbihez történő csatlakozása volt. Mai írásunkban annak járunk utána, hogyan (milyen konfliktus során) is vált független állammá ez a terület, hogy aztán casus belli lehessen egy másik háborúhoz.
Mexikónak az 1830-as, 1840-es években számos belső konfliktussal és felkeléssel kellett szembenéznie. Pirossal jelölt területek: a mexikói kormány ellen lázadó mozgalmak működési területei. (forrás: Wikipedia)
Ismerkedjünk meg tehát a texasi függetlenségi háború (vagy más néven texasi forradalom) történetével!
Amerikai telepesek Mexikóban
A ma Texasként ismert amerikai szövetségi állam még mexikói fennhatóság alatt álló, gyéren - jobbára indiánok és néhány kalandor lelkű európai telepes - által lakott területként kezdte pályafutását a 19. század elején. Az 1820-as évektől a kedvező letelepedési feltételeknek köszönhetően több ezer amerikai érkezett a gyenge központi kormányzat által irányított Mexikó texasi területeire (Coahuila y Tejas), hogy új életet kezdjen a vadon peremén (vagy annak kellős közepén, ez már nézőpont kérdése).
Santa Anna tábornok-elnök: naggyá akarta tenni hazáját (magáról nem is beszélve...). (forrás: Wikipedia)
Az elsők között is az első az a 300 telepescsalád alkotta csapat volt, akik Stephen F. Austin vezetésével 1825-ben érkeztek Texasba.
Ezek az emberek persze nem igazán kértek a mexikóvárosi fennhatóságból (a spanyol helyett is szívesebben beszélték az angolt, a tequila helyett pedig a whiskyt részesítették előnyben) - jobban szerették volna önmagukat igazgatni, ezért amikor Antonio López de Santa Anna tábornok-elnök hozzáfogott egy erősen központosított kormányzat kiépítéséhez, a texasiak hangosabban kezdték követelni az önrendelkezés jogát, ami persze a mexikóiaknak nem tetszett. Nagyon nem.
Sam Houston: életét amerikaiként kezdte, hogy aztán texasi katonából és államférfiból ismét amerikaivá váljon. (forrás: Wikipedia)
Santa Anna elnöknek nem csak Texasban, de az ország déli területein is komoly lázadással kellett szembenéznie, ami bizonyára nagyon felzaklatta az elnök urat - mi is idegbajt kapnánk, ha elnökként (diktátorként) a szeretett országunk egy darabkáját el akarnák bitorolni tőlünk, nem?
1835-re végül elharapódzott a helyzet: a mexikóiak egy lázadástól tartva erősítést küldtek Texasba (500 katonát - képzelhetjük, mennyire izmos volt a mexikói katonai jelenlét a területen...), amelyre válaszul Austin vezetésével a telepesek milíciák szervezésébe kezdtek. A szellemet ezután már nehéz volt visszaparancsolni a palackba: eldőlt, hogy Texas hovatartozásában a tárgyalás helyett a fegyverek szava lesz a döntőbíró.
Háború a magányos csillagért
A mozgósított texasi milicisták 1835. október 2-án Gonzalez mellett megfutamították a mexikói katonaságot; a milíciák alapjain frissiben létrehozott texasi hadsereg pedig hozzálátott a lassan országgá váló terület mexikóiaktól való megtisztításához.
Miközben a 18-19. század fordulóján a napóleoni háborúkban százezres seregek csaptak össze egymással, addig a texasi függetlenségi háborúban a szemben álló felek erői a csúcsponton sem nagyon haladták meg a néhány ezer főt. Tehát grandiózus háborúról, világrengető összecsapásról nem nagyon beszélhetünk.
Santa Anna tábornok végül úgy döntött, hogy saját kezébe veszi az irányítást: egy hatalmas, hatezer fős (!) sereg élén 1836 elején bevonult Texasba, hogy rendet tegyen a rebellis területen, miközben a texasiak oldalán szép számmal jelentek meg merő véletlenségből arra járó, jól felszerelt amerikai önkéntesek (jókor voltak jó helyen, na).
Alamo ostroma. (forrás: Wikipedia)
A háború legemblematikusabb összecsapására az Alamo-erődnél került sor: a Santa Anna által vezetett csapatok ostromgyűrűbe zárták az alig száz texasi által védett egykori római katolikus missziós épületegyüttest. A védők között ott volt a korábbi amerikai kongresszusi képviselő Davy Crockett (aki megérdemelne egy külön posztot is - talán majd hamarosan) és néhány önkéntese is.
Az ostrom 1836. február 23-án vette kezdetét - két nappal később (ettől függetlenül természetesen) kikiáltották a Texasi Köztársaság függetlenségét.
A William Travis, James Bowie és Davie Crockett által irányított védők végül nem tudtak mit kezdeni a túlerővel szemben: március 6-án a mexikóiak lerohanták az erődöt, a túlélőket pedig - a lázadók elrettentésének céljával (vö.: így jár mindenki, aki fegyvert ragad a szeretett mexikói haza ellen) - Santa Anna parancsára kivégezték.
Texas függetlenné válik
Az alamói védők lemészárlásával Santa Anna céljával ellentétes hatást ért el: a Sam Houston (szintén "importált" egykori amerikai katona, mint a texasi haderők főparancsnoka) vezetése alatt álló texasi erők nem adták fel a harcot, s csak a megfelelő pillanatot várták, hogy leszámolhassanak az ellenséggel, megbosszulva az alamóiakat. Ez a lehetőség végül bő egy hónappal később, 1836. április 26-án jött el egy San Jacinto nevű helyen, ahol a texasiak megsemmisítő vereséget mértek Santa Anna seregére - a tábornok-elnököt pedig (miután sikertelenül próbált meg elmenekülni az őt üldöző texasiak elől) foglyul ejtették.
Festmény a San Jacinto-i ütközetről. (forrás: Wikipedia)
Ismét nem kell azért egy nagy, grandiózus (mint amilyen mondjuk a lipcsei vagy éppen a waterlooi volt) ütközetre gondolni: a mexikói oldalon ezerháromszáz, míg a texasiaknál alig kilencszáz ember állt ki csatázni - bár előbbiek közel fele végül elesett az ütközetben vagy menekülés közben.
Szóval Santa Anna fogságba esett, és életéért cserébe hajlandó volt írásba adni, hogy Mexikó elismeri Texas függetlenségét (amelyre a garanciát az Egyesült Államok kormányzata vállalta arra az esetre, ha a tábornok meggondolná magát).
Sam Houston (fehér ingben, ülve) fogadja Santa Anna tábornok megadását. (forrás: Wikipedia)
Az ekkoriban alig hetvenezer telepes által lakott Texas tehát 1836-ban függetlenné vált (amit az amerikaiakon kívül például Franciaország is elismert - a mexikóiakkal jó viszonyt ápoló britek viszont már nem). Az alapító atyák közül Stephen F. Austinról az állam fővárosát, Sam Houstonról pedig a legnépesebb települést nevezték el; utóbbi államférfi később az ország elnöke (amerikai szövetségi állammá válását követően pedig kormányzója) is volt.
Texas (világos sárgával) jelentős területeket követelt magáénak (zöld) Mexikótól. (forrás: Wikipedia)
Végül Texas független államként alig kilenc évig létezett - 1845-ben csatlakozott az Egyesült Államokhoz annak egyik szövetségi államaként; ez a lépés volt a kiindulópontja az észak-amerikai politikai helyzetet alaposan megváltoztató mexikói-amerikai háborúnak - de ez már egy másik történet...
