Az egzotikus országokat, területeket bemutató sorozatunk huszonhetedik epizódjában visszatérünk a Csendes-óceán térségébe, hogy bemutassuk nektek az Amerikai Egyesült Államok egyetlen szövetségi államát, amely nem az amerikai kontinensen fekszik.
Panoráma Oahu szigetén. (forrás: Wikipedia)
A "Tovább" gomb után irány Hawaii! Aloha!
Vulkáni szigetcsoport
A szigetcsoport a Csendes-óceán északkeleti részén helyezkedik el. Politikailag ugyan Észak-Amerikához tartozik, földrajzilag azonban Óceánia része. (forrás: Wikipedia)
A nagyjából a mai Örményország területével megegyező méretű (tehát egyharmad magyarországnyi) Hawaii-szigetcsoport Észak-Amerika partvidékétől mintegy 3200 kilométerre délnyugatra helyezkedik el a Csendes-óceán északkeleti részén. A nyolc nagyobb (közülük a legnagyobb Hawaii, a legnépesebb pedig Oahu) és tucatnyi kisebb szigetből álló csoport a vulkáni működésnek köszönheti létezését - tulajdonképpen mindegyik nagyobb földdarab egy-egy vulkáni kúp; számos tűzhányó működik még napjainkban is (a legjelentősebb a fősziget, Hawaii vulkánossága).
Az aktív vulkánosság ékes példája, hogy a lávafolyam az óceánban köt ki - ez a lassú, de állandó folyamat végső soron a sziget gyarapodásához vezet Hawaiin. (forrás: Wikipedia)
A szigetcsoport legmagasabb pontja a tengerszinttől számítva 4205 méteres Mauna Kea - ha azonban nem a tengerszinttől, hanem a talapzattól számítjuk a magasságot, akkor a maga 10 203 méteres magasságával ez a hegy számít a Föld legmagasabbjának.
A szigetcsoport legmagasabb csúcsa a Manua Kea - amely a talapzattól számítva az egész Föld legmagasabbja is. (forrás: Wikipedia)
A több millió éves geológiai történettel szemben Hawaii emberi történelme nem tekint vissza hosszú múltra: nagyjából az első ezredforduló táján érkeztek ide az első polinéz felfedezők kéttörzsű hajóikon, hogy kezdetét vegye egy csodálatos kultúra több száz évig tartó virágzása...
Hawaii batimetrikus (a batimetria a tengerek mélységmérésével foglalkozó tudományág) térképe, amelyen jól látható a szigetek vulkáni mivolta: a szigetcsoport egy óceán alatti "forró pontnak" köszönheti a létét - az itteni hasadékokon át kiáramló magma hozta létre a szigeteket szépen egymás után, ahogy a földkéreg az évmilliók során lassan odébb "vándorolt". Napjainkban a legnagyobb szigeten, Hawaiin a legjelentősebb a vulkánosság. (forrás: Wikipedia)
A polinéz Hawaii
A helyi hagyományok szerint valamikor a távoli, ködbe vesző múltban Tahitiről érkező hódítók hajtották igájuk alá a szigetcsoportot, ennek régészeti bizonyítékait azonban még nem találták meg. Ami biztos, hogy az idők folyamán Hawaiin az indiaihoz hasonló kasztrendszer alakult ki - a legmagasabb fokozatot a nemesség jelentette, amelynek tagjai állandó harcban álltak egymással a hatalomért.
18. századi hawaii uralkodói sisak és köpeny (palást). (forrás: Wikipedia)
Az európaiak számára - mint oly sok szigetet a Csendes-óceánon - Hawaiit az angol hajóskapitány, James Cook fedezte fel, aki 1778 januárjában érkezett meg Kauai szigetéhez. A délceg kapitány egyik mecénásának, Lord Sandwichnek a tiszteletére Sandwich-szigeteknek nevezte el a csoportot, amely szerencsére nem maradt meg sokáig.
Pontosabban nem a szigeteken, hanem a sokak által kedvelt reggeli/tízórai/uzsonna/vacsora, a szendvics által.
Nem csak az angolok, franciák vagy amerikaiak jöttek Hawaiira a 19. században: a fenti festményen Otto von Kotzebue német származású orosz hajóskapitány 1816-os látogatását örökítették meg. (forrás: Wikipedia)
A következő évtizedekben számos európai és amerikai hajó látogatta meg a Hawaii-szigetcsoportot, a látogatások alkalmával pedig akaratlanul is "ajándékot" hoztak az őslakosoknak: a különböző betegségek hatására a 19. század közepére az eredeti népesség mintegy 70%-kal csökkent. A csúcstechnológiás idegenek felbukkanása egy másik, nem várt következményt is hozott: az európai fegyverekkel felszerelkezett egyik nemesi család rövid időn belül magához ragadta a hatalmat, s 1795-ben megalapította a Hawaii Királyságot (Ko Hawaiʻi Pae ʻĀina).
Időközben protestáns misszionáriusok érkeztek a szigetekre, amelynek hatására a lakosság egy része áttért a keresztény hitre; ezzel párhuzamosan az addig nem ismert írásbeliség is elterjedt Hawaiin.
Jönnek a jenkik
Kalākaua, Hawaii királya 1874 és 1891 között. (forrás: Wikipedia)
A 19. század közepétől az amerikaiak, a britek és a franciák versengtek a szigetek feletti befolyás megszerzéséért - a "vetélkedőből" az amerikaiak jöttek ki a legjobban, akik először 1875-ben egy kölcsönös együttműködési szerződést kötöttek a Hawaii Királysággal, miközben a trónra jutó új uralkodó, David Kalākaua az 1870-es években kisebb borsot tört az ekkorra kialakuló helyi fehér elit orra alá: fényes udvartartást tartott, s igyekezett visszaállítani az őslakos hagyományokat. Jutalmul egy helyi milícia új alkotmány elfogadására kényszerítette az uralkodót 1887-ben, amellyel egy fehér irányítású alkotmányos monarchiát hoztak létre.
Hawaii önkéntesek az 1895-ös royalista felkelés idején. (forrás: Wikipedia)
Hawaii utolsó uralkodója, Liliuokalani királynő tett még egy utolsó kísérletet hazája függetlenségének megőrzésére, azonban az "erősebb kutya nemz utódot" elv itt is érvényesült; Washington ugyan nem volt hajlandó nyíltan annektálni a területet, Hawaii felett viszont teljesen átvették az irányítást a telepesek, akik az amerikai haditengerészet (egészen pontosan az itt horgonyzó USS Boston hadihajó legénységének) támogatásával kikiáltották a Hawaii Köztársaságot (Lepupalika o Hawaiʻi) 1893-ban. Öt évvel később, a spanyolokkal vívott háború farvizén végül felvonták a csillagos-sávos lobogót a szigetcsoporton.
Hawaii zászlajának bevonása 1898-ban, amikor az Egyesült Államok hivatalosan is annektálta a szigetcsoportot. (forrás: Wikipedia)
1900-ben Hawaii Terület (Territory of Hawaii) néven az Egyesült Államok tengerentúli területe lett a szigetcsoport.
Lakói adót fizettek a szövetségi kormánynak, választójoguk azonban nem volt a szövetségi választásokon.
Mozgalmas 20. század
A 20. század első évtizedeiben az ültetvényes gazdálkodás hatására robbanásszerű növekedésen ment keresztül a Hawaii-szigetcsoport gazdasága; ezt támogatandó több tízezer ázsiai (elsősorban japán) bevándorló érkezett, tovább csökkentve ezzel az őslakosság arányát az össznépességen belül.
A 19-20. század fordulóján a szigetcsoport gazdasága (köztük a mezőgazdaság) robbanásszerű fejlődésen ment keresztül. Ebben szerepet játszott a több tízezer ázsiai (elsősorban japán) bevándorló is. (forrás: Wikipedia)
Az 1940-es évek elejére a legnépesebb szigeten, Oahun hatalmas katonai infrastruktúra épült ki: katonai és légi támaszpontok hálózták be a szigetet, miközben a déli öbölben óriási haditengerészeti támaszpont terpeszkedett. Az egyre növekvő japán fenyegetésre reagálva 1940-től itt, Pearl Harborban volt az amerikai csendes-óceáni flotta fő erejének bázisa...
Fordulópont az amerikai történelemben: a Pearl Harbor elleni japán légitámadás 1941. december 7-én hosszú hónapokra kiütötte az amerikai csendes-óceáni flottát a harcokból. (forrás: Wikipedia)
...amelyre végül 1941. december 7-én a japán haditengerészeti légierő gépei mértek csapást; az Oahu elleni légitámadással (amelyben több, mint kétezer katona és civil vesztette életét) kezdetét vette a második világháború az Egyesült Államok számára.
Amerikai hadihajók a Gyöngy-kikötőben 1941 októberében. (forrás: Wikipedia)
A háború alatt az ország többi részével ellentétben Hawaiin nem internálták a japán származású polgárokat (mivel ekkoriban a népesség mintegy 40%-át tették ki, ez kivitelezhetetlen lett volna). A harcok későbbi szakaszában közülük is sokan csatlakoztak az amerikai haderőhöz, ahol nem csak tolmácsolási feladatokat láttak el, mint azt a németek megtapasztalhatták. 1945-ig Hawaii volt a csendes-óceáni hadszíntér ellátásáért felelős legfontosabb logisztikai központ, valamint itt működött a térségért felelős amerikai főparancsnokság is Nimitz tengernagy irányításával.
Az 1940-es évek második felétől Hawaii igazi turistaparadicsommá vált. (forrás: Wikipedia)
A második világháborút követően a sziget népességének nagy része szavazati jogot kapott, ezzel párhuzamosan pedig felerősödtek a tagállami státuszt követelő hangok is. Egy 1959-ben tartott népszavazáson a voksolók 94%-a az Egyesült Államokhoz való csatlakozás mellett tette le a garast; ennek eredményeként Hawaii ötvenedikként, 1959. augusztus 21-én csatlakozott az unióhoz.
A Pearl Harbor elleni japán légitámadásban elsüllyedt Arizona csatahajó ma már emlékmű, valamint több, mint ezer tengerész nyughelye. (forrás: Wikipedia)
Napjainkban
Napjainkban a mintegy másfél milliós szigetállam továbbra is az amerikai haderő egyik legfontosabb támaszpontja - ugyan a haditengerészet egységeinek többsége csak alkalmi jelleggel látogat Pearl Harborba (jobbára rombolók és tengeralattjárók állomásoznak itt), így is több tízezer katona teljesít szolgálatot Oahu szigetén.
A Hawaii Légi Nemzeti Gárda F-22-es vadászbombázója - Hawaiin napjainkban is több tízezer katona állomásozik. A szigetcsoport stratégiai fekvésének köszönhetően fontos légi, tengerészeti és szárazföldi támaszpont. (forrás: Wikipedia)
A szigetcsoport legnépesebb települése a főváros, Honolulu, ahol a népesség mintegy ötöde él - ez nem magától értetődő az Egyesült Államokban, ahol többnyire nem a legnépesebb település az adott állam fővárosa. A lakosok mintegy tíz százaléka őslakos, a többséget az ázsiai (japán, filippínó, kínai) bevándorlók adják (37%), de jelentős még a fehérek (23%) aránya is.
Japán stílusú keresztény templom Hawaiin. (forrás: Wikipedia)
Az angol mellett a hawaii is hivatalos nyelv a szigetcsoporton, a gyakorlatban azonban inkább előbbit használják - a hawaii anyanyelvi beszélőinek száma kevesebb mint harmincezer; érdekesség, hogy ez a nyelv rendelkezik a világon az egyik legkevesebb hanggal: öt magánhangzó és hét mássalhangzó mellett egy úgynevezett globális zárhang alkotja az ábécét. A hosszú ideig tartó keresztény hittérítés eredményeként a lakosság nagy része (kétharmada) valamelyik keresztény felekezet követője; a második legnépesebb vallási közösség a buddhistáké, miközben az őslakosok egy része a régi hawaii vallás híve maradt.
Hawaii hölgyek a hula tánc bemutatása közben - a helyi hagyományok többsége már csak a turisták szórakoztatását szolgálja. (forrás: Wikipedia)
I. Kamehameha, a Hawaii Királyság megalapítójának szobra. (forrás: Wikipedia)
Hawaii gazdaságának legfontosabb bevételi forrása évtizedek óta az idegenforgalom; évről évre több millió amerikai és külföldi dönt úgy, hogy nehezen megkeresett pénzét itteni aktív (szörfözés - hullámlovaglás -, túrázás például) vagy passzív pihenésbe fekteti, hogy legalább néhány hétig részese lehessen a mesterségesen generált polinéz életérzésnek.
Hawaii panoráma. (forrás: Wikipedia)
A legnagyobb sziget, Hawaii legnépesebb települése, Hilo kikötője madártávlatból. (forrás: Wikipedia)
A szigetcsoporton számos nemzeti park hivatott védeni a helyi flórát és faunát.
Egy hawaii fóka pihenés közben. (forrás: Wikipedia)
Hawaii az Egyesült Államok egyetlen tagállama, ahol nem került kiépítésre vasúthálózat. A nagyobb szigeteken (elsősorban Oahun) modern közúthálózat várja a közlekedőket. A szigetek közötti kapcsolattartásban az 1950-es évek óta a repülőjáratoknak jut a legfontosabb szerep, miközben a vízi közlekedés megmaradt a turistáknak és a kevés, halászattal foglalkozó helyinek.
A mesterséges szigeten kibővített honolului nemzetközi repülőtér a szigetcsoport fő közlekedési központja. (forrás: Wikipedia)
Hawaii zászlaja - az 1845-ben elfogadott lobogóban még a brit Union Jack pózol - ezzel Hawaii az egyetlen amerikai szövetségi állam, amelynek lobogójában egy külföldi ország zászlaja található. (forrás: Wikipedia)
A hawaii törvényhozás épülete a fővárosban, Honoluluban. Az állam kétkamarás törvényhozással rendelkezik, ahol az Egyesült Államokban megszokott módon a két nagy párt, a demokraták és a republikánusok rendelkeznek helyekkel - bár a szigetcsoport demokrata fellegvárnak számít. (forrás: Wikipedia)
A hetedik legnagyobb sziget, a 84 hawaii őslakos által lakott 180 négyzetkilométeres Niʻihau egyébként magántulajdonban van a 19. század vége óta.
A beceneve "tiltott sziget" (The Forbidden Island).
Helyzetéből adódóan a hagyományos amerikai sportok (amerikai futball, baseball) mellett népszerű a már emlegetett szörfözés is, amely évszázadokon keresztül volt a helyi polinéz kultúra meghatározó eleme, fő eszköze, a szörfdeszka pedig éppen Hawaiiról indult világhódító útjára az 1940-es években.
A 340 ezer ember által lakott Honolulu Hawaii politikai, gazdasági, közlekedési és kulturális központja is egyben. (forrás: Wikipedia)
Már szót ejtettünk Hawaii múltjáról és jelenéről, zárásként pedig emlékezzünk meg egy eszközcsoportról, amelynek segítségével nagyon-nagyon régi időkbe tekinthetünk vissza: a fő sziget, Hawaii legmagasabb csúcsai közül néhányon ugyanis számos különböző típusú teleszkóp fürkészi az eget - az egyik itteni rádióteleszkóp is részt vett például abban a munkában, amelynek eredményeként nem is olyan régen megalkották az első felvételt egy fekete lyukról.
A Mauna Kea obszervatórium (Mauna Kea Observatory) teleszkópjai. (forrás: Wikipedia)
Zárásként következzen egy videoklip, amelyben az egyik legismertebb hawaii előadóművész, Israel "IZ" Kaʻanoʻi Kamakawiwoʻole arról énekel, hogy mi vár ránk valahol a szivárvány felett...