Érdekes helyek. Érdekes szokások. Érdekes történetek.

Lelőtt utasszállító Afrikában

Az Air Rhodesia 825-ös járata

2020. január 27. - FuraTermék

2020 januárjának első felét az Egyesült Államok és Irán közötti konfliktus fokozódása uralta a nemzetközi hírekben. Ennek keretében az amerikaiak eltettek láb alól egy magas rangú iráni tisztviselőt, erre válaszul pedig Irán ballisztikus rakétacsapást mért iraki amerikai támaszpontokra - eközben pedig a magas készültségben álló teheráni légvédelem lelőtt egy ukrán utasszállító repülőgépet (a fedélzeten tartózkodó 176 ember halálát okozva).

central_african_airways_vickers_viscount_groves.jpg

Az Air Rhodesia légitársaság jogelődje, a Central African Airways színeiben pompázó Vickers Viscount típusú utasszállító repülőgép 1957-ben. (forrás: Wikipedia)

 

Nem ez volt azonban az első (és valószínűleg nem is az utolsó) utasszállító, amelyet egy állam vagy fegyveres szervezet lőtt le; a koreai légitársaság Szovjetunióban balul járt gépeiről vagy éppen az amerikaiak által lelőtt iráni utasszállítóról már bizonyára sokan hallottatok - mai posztunkban pedig bemutatunk nektek még egy szomorú esetet, amely errefelé kevéssé ismert. Következzék az Air Rhodesia 825-ös járatának története!

Egy átlagos repülőút

1978. szeptember 3-án, egy átlagos vasárnapon nem sokkal délután öt óra előtt a 36 éves John Hood kapitány (a Rodéziai Légierő tartalékos tisztje) és a 31 éves Garth Beaumont elsőtiszt irányítása alatt álló Vickers Viscount 782D típusú légcsavaros utasszállító éppen felszállásra készült a zambiai határ mentén fekvő Kariba városának repülőteréről - az Air Rhodesia légitársaság 825-ös járata addigra már letudta útja felét, mivel eredetileg a Rodézia északnyugati részén fekvő Victoria Falls repülőteréről indult, végcélja pedig az ország fővárosa, a Karibától alig százhúsz kilométernyire fekvő Harare Salisbury volt. 

A Victoria Fallsból Salisburybe tartó néhány utas mellé ekkor csatlakozott több tucatnyi, szabadságát Karibában (pontosabban az itt létesített szállodákban és üdülőövezetekben) töltő turista is, akik előtt már sötét árnyakként lebegtek a másnap kezdődő szürke hétköznapok unalmas munkával telő mindennapjai.

A négyfős személyzeten felül (a kapitány és elsőtiszt mellett még a fedélzeten tartózkodott a 21 éves Dulcie Esterhuizen és a 23 éves Louise Pearson légikisasszony is) még összesen ötvenkét utas tartózkodott az öregecske, de megbízható és strapabíró gépen, amikor pontban 17 órakor elemelkedett a karibai betonról.

800px-victoriafallsairport_arrivals.jpg

Victoria Falls repülőterének terminálépülete napjainkban. A 825-ös járat innen indult végzetes utolsó útjára 1978. szeptember 3-án. (forrás: Wikipedia)

 

Habár Rodéziában már több mint egy évtizede dúlt a háború az ország feletti irányításért, a civil légi forgalomra eddig nem voltak különösebb befolyással az összecsapások - a Rodéziai Légierő stabilan uralta az eget, a bozótlakó fekete lázadóknak pedig nem voltak repülőeszközeik...ekkor azonban már volt egy a tarsolyukban valami, amivel felvehették a harcot a gépmadarakkal.

Tűz!

Alig öt perccel a "Hunyani" névre (a Hunyani egy folyó volt Rodéziában - és mellesleg ma is az, Zimbabwében) keresztelt utasszállító felszállását követően, a Karibától délkeletre fekvő Karoi kisvárosa mellett a bozótosban járőröző kormányellenes gerillák (akik a Zimbabwei Népi Forradalmi Hadsereg, a Zimbabwe People's Revolutionary Army, azaz a ZIPRA tagjai voltak) egyike vállára emelte Sztrela-2 típusú légvédelmi rakétaindítóját, s megnyomta az indítógombot - néhány pillanattal később az útjára indított, infravörös irányítású rakéta becsapódott a repülőgép forró hajtóművébe.

800px-kariba_airport_1959_robbins-1.jpg

A karibai repülőtér irányítótorna 1959-ben. A repülőtér különösen a szabadságolások időszakában bonyolított le nagy forgalmat, amikor a rodéziai fehér felső- és középosztály tagjai a városba jártak kipihenni a mindennapok fáradalmait. (forrás: Wikipedia)

 

Az egyébként kis méretű rakéta (az 1960-as években kifejlesztett Sztrela-2 komplexumot a gerillák a Szovjetuniótól kapták ajándékba, hogy harcolhassanak a gaz imperialista elnyomók ellen) nem pusztította el a repülőgépet a levegőben, "csupán" a hajtóművétől fosztotta meg.

sa-7.jpg

A 9K32 Sztrela-2 hordozható kis hatómagasságú légvédelmi rakétarendszer indítója és rakétája - az eszközt a Szovjetunióban fejlesztették ki és gyártották az 1960-as évektől - az idők folyamán azonban nem csak a reguláris hadseregek légvédelmi eszköze lett, de elterjedt a harmadik világ gerillaszervezeteinél is. (forrás: Wikipedia)

 

Hood kapitány nem sokkal később vészhelyzetet jelentett a légi irányításnak, s kényszerleszállást hajtott végre a Karoi melletti bozótosban. A körülményekhez képest a landolás egész jól sikerült, habár a fedélzeten tartózkodó ötvenhat emberből harmincnyolc (köztük a kapitány és az elsőtiszt) életét vesztette.

A tragédia nem ért véget

1024px-zimbabwe_african_people_s_union_flag_svg.png

A ZIPRA zászlaja. (forrás: Wikipedia)

 

A tizennyolc túlélő számára sem értek véget a megpróbáltatások: öt túlélő az egyik utas vezetésével elindult segítségért a közeli faluba, nem sokkal később pedig befutott egy kilenc gerillából álló ZIPRA-járőr - miközben három további utas elbújt a bokrok között -; a segítségben reménykedő utasokkal (vagyis ekkor már túlélőkkel) végül ők végeztek gépkarabélyaik segítségével (néhányukat pedig a biztonság kedvéért bajonettekkel szúrták le).

A tíz lemészárolt ember közül négy nő és két gyermek volt.

800px-air_rhodesia_vickers_748d_viscount_wheatley.jpg

Vickers Viscount az Air Rhodesia színeiben. (forrás: Wikipedia)

 

A szabadságharcos gerillák ezt követően átkutatták a szétszóródott bőröndöket és holmikat, az értékesnek gondolt csomagokat pedig magukkal vitték. A segítségért korábban elment öt utas a környékbeliek társaságában végül két órával később tért vissza - a rodéziai hadsereg és rendőrség egységei pedig másnap találtak rá a szerencsétlenséget szenvedett repülőgép maradványaira és a túlélőkre, akiket kórházba szállítottak. A gerillák ekkor már árkon-bokron túl jártak...

Az események fenti leírása a bozótosban elrejtőző három túlélő (köztük a rodéziai hadsereg egyik tartalékosa) beszámolója alapján készült.

A katasztrófa után

joshua_nkomo_1978.jpg

Joshua Nkomo, az Air Rhodesia 825-ös járatát lelövő ZIPRA egyik vezetője, később Zimbabwe alelnöke. (forrás: Wikipedia)

 

A tragédia másnapján a ZIPRA egyik vezetője, Joshua Nkomo elismerte ugyan egy interjúban a gép lelövését, de azt azzal indokolta, hogy a látszat ellenére az egy katonai művelet támogatásában vett részt - a túlélők lemészárlását pedig tagadta, azt állítva, hogy a roncsokat megtaláló gerillák valójában segítettek az életben maradt utasoknak.

1024px-anglican_cathedral_salisbury_rhodesia_ca1975_6899218321.jpg

Salisbury (napjainkban Harare) anglikán katedrálisa, ahol 1978. szeptember 8-án a 825-ös járat áldozatainak búcsúztatását tartották. (forrás: Wikipedia)

 

Az áldozatoktól a Salisbury-i anglikán katedrálisban vettek végső búcsút szeptember 8-án - a rodéziai közvéleményt felháborította a gép lelövése és a túlélők kivégzése; a búcsúztatáson résztvevő Ian Smith miniszterelnök jóváhagyásával a rodéziai haderő még szeptemberben nagyszabású offenzívát (Snoopy- és Gatling-műveletek) indított a ZIPRA ellen, amelynek keretében rodéziai és zambiai támaszpontjaikon legalább ezerötszáz gerillával (valamint mintegy mellékesen néhány kubai kiképzőtisztjükkel) végeztek.

220px-general_walls.jpg

Peter Walls altábornagy, a rodéziai haderő parancsnoka, aki személyesen irányította a 825-ös járat utáni megtorló műveleteket. (forrás: Wikipedia)

 

Az Air Rhodesia hozzálátott repülőgépeinek önvédelmi eszközökkel való felszereléséhez, de mielőtt ez bekövetkezett volna, újabb gépüket lőtték le: 1979. február 12-én szintén egy Sztrela-2-es vállról indítható légvédelmi rakéta okozta egy másik Viscount (a 827-es járat gépének) pusztulását és 59 ember halálát.

rhodesianalouette.jpg

A rodéziai kormány ellen harcoló gerilláknak sokáig nem volt megfelelő eszközük a rodéziai légierő ellen - a Sztrela-2-es légvédelmi rakéták megjelenésével azonban sokszor hozták kellemetlen helyzetbe a hadműveleteiket a légi mozgékonyságra építő rodéziai egységeket. A képen a rodéziai légierő egyik Alouette III típusú helikoptere. (forrás: Wikipedia)

 

Alig egy évvel a 825-ös járat pusztulását követően a nemzetközi közösség nyomására a háborúban kimerült Rodézia megállapodott a felkelőkkel, ennek keretében 1980-ban létrejött a Zimbabwei Köztársaság, amelynek kormányában a korábbi gerillaszervezetek vezetői kerültek túlsúlyba (Joshua Nkomo például tizenkét évig volt Zimbabwe alelnöke).

A 825-ös járat tragédiájáért hivatalosan egyetlen embert sem vontak felelősségre.

A bejegyzés trackback címe:

https://vilagbarangolo.blog.hu/api/trackback/id/tr5615428362

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.