Érdekes helyek. Érdekes szokások. Érdekes történetek.

Barangolás a világban

Akik megúszták...

Semleges államok a második világháborúban

2020. március 16. - FuraTermék

A második világháború az emberiség történetének legvéresebb, legpusztítóbb fegyveres konfliktusa volt, amely nem csak országokat, de egész kontinenseket döntött romba - nem egy és nem két ország mindennapjaiban mostanáig meghatározóak az akkori évek történései.

warsaw_old_town_1945.jpg

A második világháború nagyvárosok tucatjait döntötte romba, milliók halálát okozva. Volt azonban néhány ország a Földön, amely megúszta a pusztítást. A képen Varsó óvárosának maradványai 1945-ben. (forrás: WIkipedia)

 

Vannak azonban nemzetek, amelyek ügyes hintapolitikának vagy egyszerűen földrajzi elhelyezkedésüknek és gazdasági fontosságuknak köszönhetően sikerrel maradtak ki a második világégés pusztításaiból.

Mint azt megszokhattátok, válogatásunk most is szubjektív - Európa azon államait vesszük górcső alá, amelyek a háborút átvészelték hadüzenet nélkül (így ma kimarad Törökország, Szaúd-Arábia, de az előbbi kritériumnak egyébként megfelelő Afganisztánnal és Észak-Jemennel sem fogunk foglalkozni).

map_of_participants_in_world_war_ii.png

A második világháborúban a Föld országainak többsége csatlakozott az egyik vagy másik szövetségi rendszerhez, amelyek aztán ádáz küzdelmet folytattak egymás ellen. Volt azonban néhány állam, amely sikeres politikának - vagy éppen földrajzi elhelyezkedésének - köszönhetően sikeresen maradt ki az élet-halál harcból. A térképen szürkével jelzett államok a háború során végig semlegesek maradtak. (forrás: Wikipedia)

 

Írország

Az 1937-ig Ír Szabadállam néven ismert ország az első világháborút még az Egyesült Királyság részeként élte végig - több tízezer ír katona esett el az értelmetlen harcokban a nyugati fronton, így érthető, hogy az ország közvéleménye egyáltalán nem kért az 1939-ben kirobbanó második világégésből.

800px-eamon_de_valera.jpg

A spanyol apától és ír anyától New Yorkban született Éamon de Valera, aki a második világháború idején Írország kormányfői (Taoiseach) pozícióját betöltötte. Irányítása alatt országa sikeresen maradt ki a második világháborúból. (forrás: Wikipedia)

 

A háborúellenes mozgalom másik mozgatórugója pedig a britellenesség volt - valljuk be, ezért igazán nem ítélhetjük el ír barátaink felmenőit.

A független Írország ikonikus politikusa, Éamon de Valera miniszterelnök már a harcok kezdetén deklarálta hazája semlegességét, s később is elzárkózott annak gondolatától, hogy Írország csatlakozotton a tengelyhatalmakhoz - a britek részvételével harcoló szövetségesekről nem is beszélve.

ss_city_of_limerick.jpg

Habár kereskedelmi hajóit jól látható felségjelzésekkel és feliratokkal látták el, így is számos alkalommal kerültek a tenger fenekére az Írországba tartó hajók - nem csak a német tengeralattjárók, de a szövetséges repülőgépek jóvoltából is. A képen a City of Limerick nevű ír kereskedelmi hajó elleni 1940-es légitámadás látható. (forrás: Wikipedia)

 

Ennek ellenére Írország sem kerülte el teljesen a háború pusztításait: az ír kereskedelmi hajókat rendszeresen érte tengeralattjáró-támadás (a németek részéről) és légitámadás (a németek és britek részéről egyaránt, jobbára téves azonosításnak köszönhetően), emellett 1941 májusában egy Dublin elleni német légitámadásban huszonnyolc ember vesztette életét.

Portugália

Az első világháborúban még az antant oldalán harcoló Portugália a második világháborúból már nem kért. A háború kezdetén semlegességét deklaráló portugál kormány az első években még inkább németbarát politikát folytatott, de ahogy fordult a hadiszerencse, Lisszabon véleménye is kezdett megváltozni.

aileu--1.jpg

Lerombolt kínai iskola Portugál Timoron. Habár Portugália a második világháborúban mindvégig semleges maradt, a távol-keleti kolóniáját 1942-ben elfoglalták a japánok, akik három évig tartották megszállva a kicsiny szigetet. (forrás: Wikipedia)

 

Ráadásul 1942 tavaszán a Délkelet-Ázsiában előretörő Japán elfoglalta a helyi portugál gyarmatot, Kelet-Timort, semlegesség ide, jó kapcsolatok oda. A helyiek nem köszönték meg a japán uralmat, bár azt sem, hogy 1945 után visszatértek a portugálok.

A háború második szakaszában Portugália már közeledett az angolszász szövetségesekhez, amely abban is megnyilvánult, hogy az Azori-szigeteken lévő légitámaszpontjukat átadták megőrzésre az angoloknak és a jenkiknek, akik az atlanti-óceáni légihíd fenntartásában, valamint a német tengeralattjárók elleni küzdelemben vették hasznát az elsüllyeszthetetlen repülőgép-hordozónak.

Spanyolország

Mai harmadik semleges országunk helyzete különleges, ugyanis néhány hónappal a második világháború kirobbanása előtt ért véget az ország történetének legvéresebb háborúja, a három évig dúló polgárháború. A több százezer halálos áldozatot követelő konfliktus - amelyből a náci Németország és a fasiszta Olaszország által támogatott Franco tábornok erői kerültek ki győztesen - lenullázta a spanyol gazdaságot és infrastruktúrát, így érthető, hogy az új spanyol vezetés ódzkodott egy újabb háború gondolatától. 

800px-meeting_at_hendaye_en_wiki.jpg

Franco és Hitler találkozója: a felszínen a két vezető egymás szövetségese volt, a gyakorlatban azonban a spanyol diktátornak esze ágában sem volt a polgárháború miatt romokban heverő hazáját belerángatni a második világháborúba. (forrás: Wikipedia)

 

Hitler és Mussolini jelentős támogatást nyújtott Francónak a polgárháborúban, s később benyújtották a számlát: szerették volna elérni, hogy Spanyolország üzenjen hadat a szövetségeseknek (cserébe beígérték a britek által birtokolt Gibraltárt), de a spanyol diktátor felmutatta középső ujját régi barátainak.

A háború kezdetén a spanyol semlegesség burkolt német-barátiságban nyilvánult meg (hírszerzési támogatás például), valamint a Barbarossa-hadművelet és a németek kelet-európai hadműveleteinek támogatására német zászló alatt verbuváltak egy teljes gyalogoshadosztályt (a híres-hírhedt Kék Hadosztályt, vagyis hivatalos nevén 250. gyalogoshadosztályt), amelynek "önkéntes" katonái megtapasztalhatták a kemény orosz teleket. A háború vége felé (amikor már a legelvakultabb Reich-fanoknak is nyilvánvaló volt, hogy Hitleréknek lőttek) aztán Franco közeledni kezdett az angolszász hatalmakhoz - politikájának eredményeként Madrid végig elkerülte a nyílt részvételt a háborúban.

soldado_espa_ol_de_la_division_azul.jpg

Spanyolország a háború nagy részében Németországgal szimpatizáló hatalom volt. Az együttműködés keretében egy teljes hadosztálynyi "önkéntes" spanyol katona került bevetésre a keleti fronton. (forrás: Wikipedia)

 

A közeledés aztán olyan jól sikerült, hogy a hidegháborúban Spanyolország a jenkik egyik legfontosabb európai szövetségese lett.

Svájc

A semlegesség mintaképeként számon tartott alpesi köztársaság mindkét világháborút megúszta - ezt részben az ország bankjainak széfjeiben tárolt külföldi valuta- és aranytartalékoknak, bizalmas dokumentumoknak, részben pedig a jól szervezett svájci hadsereg erőteljes fellépésének köszönhették.

swissarmyalps.jpg

Svájci katonák járőrözés közben - valahol az Alpokban. (forrás: Wikipedia)

 

Svájc ugyan már 1939-ben jelezte a lassan lángba boruló világnak, hogy ők nem szeretnének részt venni a csetepatéban, a szomszédos Német Birodalom kevéssé beszámítható vezetője (Hitler) elég sokáig számolt az elfajzott németek bekebelezésével. 

1939-ben mozgósították a tartalékosokat Svájcban, s egészen a háború végéig magas harckészültségben álltak a csapataik, hogy ha a helyzet úgy hozza, megvédelmezzék a legelőiket és a lila teheneket.

swiss_border_1945.jpg

A szövetségesek elérték a semleges Svájc határát - életkép 1945-ben. A kis alpesi ország a háború egésze alatt ragaszkodott semlegességéhez, amelynek megsértésére (az ország lerohanására) ugyan születtek tervek a náci Németországban, végül letettek megvalósításáról. (forrás: Wikipedia)

 

A háború során számos alkalommal sértették meg a harcoló felek repülőgépei a svájci légteret - több tucatnyi szövetséges és német gépszemélyzet a svájci légierő fellépése után kénytelen volt élvezni a helyiek vendégszeretetét.

A svájci területen földet ért katonákat hovatartozástól függetlenül internálták a katonai felszereléseikkel együtt, miközben a kis alpesi köztársaság a harcoló felek kémeinek paradicsomává vált. 

Miután beindultak a nagyszabású angolszász bombázóhadjáratok Németország ellen, a határ menti svájci városokat számos alkalommal érték légitámadások (több tucat halottal és jelentős anyagi kárral), de végül a svájciak is elérték, hogy összességében békében vészelték át a fél világ pusztulását.

Svédország

800px-per_albin_hansson_sveriges_styresm_n.jpg

Per Albin Hansson svéd miniszterelnök 1939. szeptember 1-jén deklarálta hazája semlegességét. Ehhez a svédek a háború végéig tartották magukat. (forrás: Wikipedia)

 

Skandinávia legnagyobb és legnépesebb országa a többiekhez hasonlóan már a puskaporos hordó felrobbanásakor jelezte, hogy ki akar maradni a nagy világégésből. Teljesen azonban nem szeparálhatta el magát, lévén, Németország legfontosabb nyersvas-szállítója éppen Svédország volt. 

swedish_soldier_during_ww2.jpg

Svéd katona gyakorlaton a második világháború idején. (forrás: Wikipedia)

 

Közvetve Svédország (pontosabban az észak-svédországi vasércbányák és az észak-norvégiai tengeri kikötők közötti kapcsolat biztosítása) volt az oka Dánia és Norvégia németek általi megszállásának.

A svájciakhoz hasonlóan az egyébként motivált és jól felszerelt svéd haderő is készültségben állt a háború idején (s ugyanúgy vendégül látták a területükre tévedt harcoló feleket), de ugyanúgy megúszták a háborús részvételt.

800px-norskpolitistyrkeswedenww2.jpg

A színfalak mögött Svédország számos háborús félnek nyújtott ilyen-olyan támogatást. A felvételen norvég rendőrök egy csoportja látható, akik titokban kaptak kiképzést Svédországban. (forrás: Wikipedia)

 

Svédország nyújtott menedéket több száz Dániából és Norvégiából elmenekült zsidónak is, akikre egyébként a biztos halál várt volna hazájukban. A háború végén a svéd diplomácia számos képviselője szerzett elévülhetetlen érdemeket magának és hazájának (ilyen volt a Budapesten operáló Raoul Wallenberg, vagy az eggyel nehezebb súlycsoportot képviselő Folke Bernadotte gróf).

A bejegyzés trackback címe:

https://vilagbarangolo.blog.hu/api/trackback/id/tr5015262914

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Galaric 2020.03.17. 15:30:04

Svédország szerintem inkább vasércet exportált és nem nyersvasat.

Muhammad Balfas 2020.03.17. 19:20:17

"ezt részben az ország bankjainak széfjeiben tárolt külföldi valuta- és aranytartalékoknak, bizalmas dokumentumoknak, részben pedig a jól szervezett svájci hadsereg erőteljes fellépésének köszönhették."

Meg annak, hogy megbízható beszállítói voltak a német hadiiparnak.

" részben pedig a jól szervezett svájci hadsereg erőteljes fellépésének köszönhették."

Ezen jót nevettem..:)

kisqtya 2020.03.17. 20:14:51

Ezek kb mind földrajzilag peremvidéken, nem a tűzvonalban fekvő országok. Mi akkor sem tudtunk volna kimaradni, ha akarunk..

kolomparlole1114 2020.03.17. 21:02:09

@Muhammad Balfas: "Ezen jót nevettem..:)"

Nem kéne, Svájc tényleg jól tud védekezni, lezárni a hegyi ösvényeket, és kevés emberrel nagy támadó tömegeket feltartani. Nyilván előbb-utóbb kimerültek volna, de ahhoz pont elég az erejük hogy az elhúzódó, és sok embert lekötő harc elriassza a támadót. Egyszerűen nem érte volna meg Hitlernek hogy Svájccal baszakodik, közben az Antant meg jól seggbekúrja.

Muhammad Balfas 2020.03.17. 21:17:56

@kolomparlole1114: honnan tudod? Emberemlékezet óta nem támadta meg őket senki. A Wehrmacht pedig könnyedén megszállta a hegyvidékkel szintén jól ellátott Görögországot, amely jól kiépített állásokkal rendelkezett a Rodope hegységben, A Kaukázusban elfoglalta az Elbruszt, és ugye Norvégia is eléggé sok hegyvidéki területtel rendelkezik.
Valóban nem érte meg megszállni Svájcot, de nem a hadereje miatt..

kolomparlole1114 2020.04.07. 19:29:51

@Muhammad Balfas: Onnan hogy a németek kiszámolták. Ha elbasszák az időt Svájcban, nem marad a világ többi részére. Ők a villámháborúban hittek, ebbe nem fért bele hogy amíg Svájcban elbasszák az időt, addig hagyják az amcsiknak felfegyverezni a ruszkikat, akik a később megismert módon egyszerűen számbeli fölénnyel letarolják őket.

A görögök utoljára a 300-ban tudtak valami értelmeset felmutatni katonailag, meg nem is az a lóvés ország mint Svájc. Nekik volt 2 légpuskájuk, a svájciaknak meg telerakva bunkerekkel (és benne fegyverrel) az egész vidék + aláaknázva minden híd, alagút. Norvégiának a hegyei namigazán lakottak -Svájccal ellentétben.

Végtelen idővel nyilván a németek győztek volna, de pont az nem volt nekik. A svájci haderő pont elegendő (volt) az elrettentéshez, ezért is nem baszakodott velük senki az elmúlt évszázadokban. Pedig biztos megfordult sokak fejében hogy annyi bankból mennyi szajrét lehetne kirámolni.

Gerardus A. Lodewijk 2020.04.08. 15:56:48

Halványan emlékszem egy kb. 15 évvel ezelőtti német dokumentumfilmre, amely arról szólt, hogy Svájc a 2. vh. előtt és alatt épített és érthető módon szigorú titokban tartott alpesi bunkerei közül úgy veszített el nem is egyet, hogy idővel megöregedett és meghalt az a titkosság megőrzése érdekében igen kevés ember, aki tudta, hol a bunker. Írásos nyomuk ezeknek meg éppen a titkosság folytán nem lehetett. Ez már önmagában óriási blama a svájci honvédelemnek, de az igazi poén csak ezután jött: az így elveszített objektumok egy részét a 90-es években sikerült újra megtalálni, mégpedig a Wehrmacht irattárából előkerült dokumentumok alapján.
süti beállítások módosítása