Érdekes helyek. Érdekes szokások. Érdekes történetek.

Barangolás a világban

Kibucok világa

Egy mindenkiért, mindenki egyért

2020. szeptember 28. - FuraTermék

Az 1990-es évek előtt Kelet-Európában a legfőbb problémát az jelentette, hogy a működő szocializmus nem létezett, a létező szocializmus pedig nem működött. Európa, Ázsia és Afrika határán, Izraelben azonban ekkor már évtizedek óta működött egy rendszer, amely nagyon hasonlított az előbbihez (mármint a létező szocializmushoz), a zsidó állam nemzeti jelképe mégis a Dávid-csillag maradt, nem a vörös.

800px-kfar_masaryk_6699.jpg

Utcakép egy izraeli kibucban. Nem éppen egy szocialista termelőszövetkezet. (forrás: Wikipedia)

 

Nézzünk szét kicsit Izraelben, a kibucok világában!

Új haza születik

A 19. század végétől Európából (elsősorban Kelet-Európából, különösen az Orosz Birodalomból) zsidók ezrei érkeztek az akkoriban az Oszmán Birodalom által ellenőrzött Palesztinába azzal a szándékkal, hogy új életet kezdjenek a meglehetősen kopár, de mégiscsak bibliai vidéken, amely a zsidó nép és vallás bölcsője is. Kezdetben még az idősebb generációk képviselői jöttek itt leélni életük hátralevő részét, de a 19-20. század fordulóján egyre több fiatal, tetterős bevándorló telepedett le főként Galileában.

Galilea Izrael három történelmi tartománya közül a legkisebb, egyben legészakibb fekvésű, amelynek központja a Kineret-tó (vagy Galileai-tenger, esetleg bibliai nevén Genezáreti-tó). 

second_aliyah_pioneers_in_migdal_1912_in_kuffiyeh.jpg

A Szentföld (Palesztina) első modern kori zsidó bevándorlói főként Közép- és Kelet-Európából (legtöbbek az Orosz Birodalomból) érkeztek a 19-20. század fordulóján. Gyakorlatilag minden, az életben maradáshoz szükséges eszközt és élelmiszert maguknak kellett előteremteni az akkoriban az Oszmán Birodalom ellenőrzése alatt álló területen. (forrás: Wikipedia)

 

Mivel a területet akkoriban jobbára nomád életmódot folytató, sokszor ellenséges arab törzsek lakták, már idejekorán felmerült az igény egy olyan közösség létrehozása iránt, amely nem csak védelmet, hanem megélhetést is nyújt az ide érkező (vagy már itt születő) zsidóknak - ráadásul nem egy egyén (cár, király, satöbbi) elnyomására épül, hanem a közösség tagjainak együttműködésére. Az első, Degania (דְּגַנְיָה א'‎) névre keresztelt kibuc végül 1909-ben alakult meg a mai Izrael északkeleti részén a szocialista cionizmus jegyében.

A kibucקיבוץ) kifejezés jelentése egyébként "összegyűjtés", "csoportosítás". 

1024px-pikiwiki_israel_3290_picking_cotton.jpg

A kibucok alapja a kezdetektől fogva a mezőgazdasági termelés (növénytermesztés és állattenyésztés) volt. (forrás: Wikipedia)

 

Az elgondolás lényege az volt, hogy a közösség tényleg közösségként működik; ennek megfelelően a magántulajdon, mint olyan nem igazán létezett (magánélet egy picivel több, de az is praktikus célokat szolgált, ha a Kedves Olvasó érti, milyen folyamat végrehajtására gondolunk), a kibucok lakói mindenüket megosztották egymással, az ételtől a ruhán át egészen a fogkeféig, cserébe azonban nem kellett nélkülözniük - a megtermelt javak értékesítéséből befolyt pénz pedig az egész kibucot gazdagította.

pikiwiki_israel_3584_gan-shmuel_sb12-_7.jpg

Betakarítás egy kibucban a réges-régi szép időkben... (forrás: Wikipedia)

 

Időközben a törököket a britek váltották fel Palesztina élén, akik az 1920-as évektől egyre több akadályt próbáltak gördíteni a zsidók Európából történő bevándorlása elé. Ebben az időszakban éleződött ki a palesztinai arab és zsidó közösségek közötti ellentét is, amely sokszor fegyveres összecsapásokban (és leszámolásokban) csúcsosodott ki. Ilyen körülmények között a kibucok lakói a fegyverforgatás mestereivé (is) váltak, ennek köszönhetően a második világháború után tevékenyen tudtak részt venni az új, zsidó állam megalakításában és a függetlenség 1948-as kikiáltását követően annak megvédésében is. 

pikiwiki_israel_695_gat.jpg

Kibucok védelmezői (?): a gyakran elszigetelt közösségekben komoly hangsúlyt kapott a fegyveres önvédelem oktatása - a háború művészetére már egészen kiskoruktól megtanították a kibuclakókat. (forrás: Wikipedia)

 

800px-kibbutz_guard_1936.jpg

Kibucok daliás védelmezője. (forrás: Wikipedia)

 

A számos, a zsidó állam megalakításáért és a brit gyarmati uralom ellen harcoló fegyveres szervezet nem csak élőerő-utánpótlásra, hanem támaszpontként is használta a sokszor erődszerű védelemmel ellátott kibucokat. 

Kibucok virágkora

A függetlenség utáni első időszak, azaz az 1950-es évek tekinthető a kibucok igazi virágkorának is: a nyugati, demokratikus alapon szerveződő kapitalista Izraelben kiválóan megfértek egymás mellett a hagyományos gyárak és az utópisztikus kibuc-közösségek, amelyek már ekkor az ország mezőgazdasági termelésének döntő részét adták. 

A politikai színtéren is az átlagnál jobban voltak képviselve: az 1960-as években az izraeli törvényhozás (a Knesszet) képviselőinek 15 százaléka származott kibucokból, miközben az össznépességnek csak négy százalékát adták a kibuclakók.

pikiwiki_israel_7369_gan_samuel_1953_temporary_diningroom.jpg

A kibucokban az étkezés is közösségi eseménynek számított. (forrás: Wikipedia)

 

A kibucok - mint írtuk volt - a csecsemőkortól az aggastyánkorig támogatták a tagokat; mivel a nőket teljesen egyenjogúnak tekintették a férfiakkal, ezért a szülést követően rövid idővel már "tehermentesítették" az anyákat, hogy azok továbbra is részt tudjanak venni a mindennapi munkákban (értsd: minden munkaképes lakóra szükség volt, így mellőzték a gyest). A gyerekek nevelése, ruháztatása, oktatása teljes egészében a közösség feladata lett, így ha vér szerint nem is, de a gyakorlatban minden gyerek mindenkinek a testvére volt, és a gyerkőc a kibuc összes nőtagját anyjának tekinthette. 

pikiwiki_israel_802_kibutz_gan-shmuel_bs9-_65_-_1959.jpg

Fesztiválozó kibuclakók. A dolgos hétköznapokat az évben nem egy (és nem két) ünnep szakította meg - a kibucok többsége egyébként nem vallási alapon szerveződött/szerveződik. (forrás: Wikipedia)

 

A kibucok többségében olyannyira nem létezett a magántulajdon, hogyha a közösség egyik tagja egy távoli rokontól ajándékot kapott, akkor azt testvériesen elosztották egymás között.

Az egészen személyes tárgyakat (családi fotók, alsóneműk) leszámítva minden, de tényleg minden a közösség tulajdona volt, és annak közös használatában állt. Az már szinte magától értetődő, hogy az étkezések is társasági események voltak, s azokra általában a kibuc erre kijelölt épületében került sor. 

800px-pikiwiki_3560_architecture_of_the_golan_heights.jpg

Ebéd a kibucban - az étkezésnek (étkeztetésnek) a legtöbb helyen saját épületet tartottak fenn. (forrás: Wikipedia)

 

Népkonyha kibuc-módra.

Beköszönt a 21. század

pikiwiki_israel_6009_gan-shmuel_sh1-_14.jpg

Kibuclakók új generációja: sok minden máshoz hasonlóan a gyerekek nevelése és taníttatása is közösségi feladat lett, hogy "tehermentesítsék" az egyébként teljesen egyenrangúnak tekintett édesanyákat. (forrás: Wikipedia)

 

Ugyan az utóbbi évtizedekben a kibucok sokat veszítettek varázsukból (ráadásul az 1980-as évek izraeli gazdasági válságában számos kibuc tönkrement), jelentőségükből cseppet sem: manapság is a mintegy kétszáz kibuc biztosítja Izrael mezőgazdasági termelésének és élelmiszer-ellátásának jelentős részét amellett, hogy manapság már csúcstechnológiás gyártóüzemek is települtek az egyébként szorgos és jól képzett munkaerővel bíró kibucok közelébe (a zsidó államban olyan jelentős hadiipari beszállítók egy része is kibucok kezelésében áll). 

Többek között az előbb említett '80-as évekbeli válságnak köszönhető, hogy számos agrárközösség portfóliót váltott.

kibbutz_sasa.jpg

A felső-galileai, a libanoni határ közelében fekvő Sasa (סָאסָא) kibuc látképe. A település az otthona a harcjárművek gyártásáról híres Plasan vállalatnak. (forrás: Wikipedia)

 

A modern Izrael modern kibucai már nem annyira az 1950-es évek utópista-szocialista társadalmi kísérletének lenyomatai, sokkal inkább új elvek alapján szervezett kapitalista közösségek, ahol már jelentős szerep jut a magántulajdonnak is, noha a fő cél még mindig a közösség felvirágoztatása - ráadásul napjainkban nem csak falusias közösségekben vannak kibucok, hanem nagyvárosokban (még a fővárosban, Jeruzsálemben) is, bár utóbbiak elsősorban szolgáltatók, mint mezőgazdasági vagy ipari termelők. 

A falusias kibuc-közösségek tevékenységét összehangoló iroda székhelye egyébként az ország gazdasági fővárosában, Tel-Avivban van.

800px-lotan.jpg

Kert a kibucban. A kibucok többsége falusias, kisvárosi hangulatú település. (forrás: Wikipedia)

 

A kibucok fontos szerepet játszottak az Izraelbe az 1990-es évektől érkező több százezer kelet-európai és afrikai (etióp) zsidó helyi társadalomba való beillesztésében (és elsősorban a héber nyelv elsajátításában). A kibucok tagjai számára egyébként ugyanúgy kötelező a sorkatonai szolgálat, mint minden zsidó férfinak és hajadon nőnek Izraelben - az innen bevonuló katonák (akiket "náhál"-nak [נח"ל] hívnak az "ifjú úttörő harcos" héber kifejezést takaró betűszó alapján) a mai napig jól képzett és fontos tagjai az izraeli haderőnek. 

800px-flickr_israel_defense_forces_officers_from_the_nahal_infantry_brigade.jpg

Izraeli katonák. Az országban minden zsidó és drúz férfinak, valamint hajadon nőnek kötelező a sorkatonai szolgálat, amelynek leteltét követően további hosszú évekig azonnal behívható tartalékosnak számítanak. Ez alól nem képeznek kivételt a kibucok lakói sem, akik közül szívós és jól képzett katonák kerülnek ki. A határövezetek közelében fekvő kibucok lakóinak a mai napig számolniuk kell a településük elleni közvetlen támadás lehetőségével. (forrás: Wikipedia)

 

A kibucokban alkalmazott munka- és közösségszervezési megoldások egy részét máshol is felhasználták és felhasználják a mai napig - többek között az Egyesült Államokban, és most nem csak a hippi kommunákra kell gondolni, hanem mondjuk kisebb gazdaságokra, vállalatokra is.

De ez már egy másik blog másik posztjának másik témája lesz. Vagy nem lesz.

 

A bejegyzés trackback címe:

https://vilagbarangolo.blog.hu/api/trackback/id/tr3116204876

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

MAXVAL birсaman közíró · http://bircahang.org 2020.09.29. 14:43:17

Ezek szövetkezetek alapvetően. S a külvilág felé, sőt egymással kapitalista módon működnek.

bandiras2 2020.09.29. 18:19:57

A Kibuc és a létező szocializmus között felsejlik két igencsak lényeges különbség.
1: Mindenkinek MINDENKINEK van puskája.
2: Ha nem tetszik, akkor el lehet menni.

Ugye a puskacső a létező cocializmusban befelé nézett, hogy a boldog kis rabszolgák nehogy lelépjenek.
A kibucban pedig kifelé nézett az összes puskacső, nehogy bejöjjön az eltérő kultúra. Mert nekik ugye szabad, de ha én csinálom, akkor ugye rasszista meg náczi vagyok.
És mivel MINDENKINEK van puskája, A népbiztos nem tudja a népet kényszeríteni. Ha pedig valamelyik barom megpróbálkozna ilyesmivel, akkor a többiek verik agyon ha el nem szalad nagyon gyorsan. Mert ugye a kibucból van kiút. Csak a vasfüggönyön nem volt(igen tudom, meg lehetett úszni. De a berlini falon hányan is akadtak fenn halottan?).
Cocialismus, cocializmus, de mégiscsak önkéntes, nem pedig a szép új boldog világrend, ahol mindenki boldog, mert ha nem, elvisz az ÁVÓ.
Milyen érdekes, amikor maguknak csinálták, akkor milyen barátságos volt, csak amikor a gójokra alkalmazták, akkor 100 millió hulla lett a végeredmény. Fura hogy a kibuc MINDIG békés volt a saját kollektívával szemben, de MINDENHOL másutt tömeges kivégzés lett a vége.

almaza 2020.09.29. 21:54:03

A kilencvenes evekben eltoltottem fel evet egy kibucban. Tapasztaltam hasonlosagot a magyar es az izraeli szocializmus kozott. Egyreszt allami tamogatas nelkul bedoltek volna a kibucok. Masreszt a kozos tulajdon azt eredmenyezte, hogy a termelo eszkozokre senki nem vigyazott elegge. Minden ott lakonak jart az ingyen egyetem es minimum harom gyerek volt minden csaladban. Ezek az emberek rettegtek a kapitalizmustol. Mondjuk a mai elettapasztalatommal jobban megertem oket es ha lehetne beneveznek tagnak :-). Persze ma mar a hazak es az autok is magan tulajdonban vannak, nem akkora buli a kibbucnyik eletforma

nincs1agy 2020.09.29. 22:44:43

@almaza: Önkéntesen vállalták az egyenlősdit. De a kibuc mint termelőegység nyereséges volt?

FuraTermék · www.furatermek.blog.hu 2020.09.30. 07:25:54

@nincs1agy: egy darabig mindenképpen. És mióta nem vsak az agrárszektorban (például a hadiiparban) vannak jelen, ez fokozottan igaz.

almaza 2020.09.30. 09:18:15

@nincs1agy: nem tudom, de szerintem a tobbseguk nem igazan, kiveve Yotvata meg Jagur stb., ahol szalloda meg nagy kapacitasu uzemek voltak. Az allam segitett, mert ideologiailag fontos volt megorizni, bar mar csak a lakossag kevesebb, mint 5% a elt kibucban

Szivacsagy 2020.10.06. 16:55:01

Sziasztok!

Magam is dolgoztam egy kibuczban, 95 tavaszán. Életem legklaszabb élménye. Már akkor is éreztem ott, hogy a felszín alatt vannak feszültségek. Úgy tudom ma már nem működik ez a rendszer.
Szívesen visszamennék megnézni a régi helyet, az ország pedig csodálatos.

Sanyi
süti beállítások módosítása