Jó néhány évvel ezelőtt egy újévi posztban bemutattuk a Föld egyik legmagányosabb élőlényének, Ténéré fájának történetét a Barangolás Blog képzeletbeli hasábjain.
Magányos fa a sivatag közepén - a felvétel ezúttal nem Nigerben, hanem a Perzsa (Arab)-öbölben fekvő szigetországban, Bahreinben készült. (forrás: Wikipedia)
Mai írásunkban egy kontinenssel arrébb utazunk, hogy megismerkedjünk Ténéré fájának egyik sorstársával. A "Tovább" gomb után következzen az élet fájának (arabul شجرة الحياة) története!
Bahrein, habár szigetország, tulajdonképpen a Szaúd-Arábia nagy részét elfoglaló sivatag egyfajta meghosszabbított, a Perzsa (Arab)-öböl vizébe nyúló része - emiatt éghajlatára a szerény csapadékmennyiség és a forró időjárás nyomja rá bélyegét. Ennek köszönhető, hogy a Budapestnél másfélszer nagyobb szigetország nem a hatalmas erdőségeiről nevezetes.
A fa a Budapestnél alig valamivel nagyobb ország fő szigetének délkeleti részén helyezkedik el. (forrás: Wikipedia)
Némi vegetáció persze megtalálható itt is, de nem véletlen, hogy egy magányosan, a sivatagban álló fa közel akkora (ha nem nagyobb) hírnévre tehetett szert, mint a nigeri Ténéré fája: az ország fő szigetének központi részén elhelyezkedő, a Prosopis cineraria akáciaféle fajhoz tartozó fa mintegy ötven méter (!) mélyre nyúló gyökereivel eléri a talajvíz szintjét, ennek köszönheti túlélését a száraz klímában.
Az élet fája annak köszönheti túlélését a forró sivatagi klímában, hogy gyökerei elérik az ötven méteres (!) mélységben húzódó talajvizet. (forrás: Wikipedia)
Feltételezések szerint a fa - amelynek babterméséből hosszú időn keresztül lekvárt, gyantájából pedig gyertyát készítettek - nagyjából négyszáz éves; sivatagi magányossága lehetett a táptalaja az egyik róla szóló legendának, mely szerint a fa az egykori Paradicsom (vagy Édenkert), az ember bibliai szülőhelyének utolsó élő maradványa.
Az ezen nézetben hívők szerint a fa nem is a talajvízből, hanem egy sokkal misztikusabb hatalomtól nyeri erejét.
Az élet fája manapság már igazi turisztikai látványosság - évente több tízezer bahreini és külföldi látogató keresi fel, részben azért, hogy a helyszínen hallgathassák meg a legendát, mely szerint a fa az egykori Paradicsom utolsó hírmondója. (forrás: Wikipedia)
A fővárostól, Manamától negyven kilométerre, egy egykori erőd közelében fekvő fa egyébként közel tíz méter magas, s manapság már igazi turisztikai látványosság: évente közel hetvenezer ember keresi fel az élet fáját - a látogatók az idegenvezetőktől meghallgathatják a paradicsomi történetet; s ha nem túl konzervatív a túravezető, akkor talán azt is megtudhatják, hogy az 1990-es években folytatott talajtani vizsgálatok egészen pontosan 1582-re datálták az ültetés idejét.
Persze nem ezt az egy példányt ültették, de az évszázadok viharait már csak ez az egy vészelte át sikeresen.
Természetesen az éjszakai megvilágításról is gondoskodtak, és most nem a Holdra gondolunk. (forrás: Wikipedia)
A klímaváltozás és a föld alatti vízkészletek túlzott kiaknázása miatt a jövőben az élet fája soha nem látott veszéllyel, a pusztulással lesz kénytelen szembenézni (képzavar); reméljük, hogy a következő generációk is élvezhetik a nem mindennapi kontrasztot.
