Érdekes helyek. Érdekes szokások. Érdekes történetek.

Barangolás a világban

Egzotikus országok 20.0 - Bhután

Kirándulás a sárkányok földjén

2021. május 10. - FuraTermék

Nepált leszámítva mindössze egyetlen állam van a Földön, amely elmondhatja magáról, hogy mindkét szomszédjában több, mint egymilliárd ember él. Ennek a mondatnak persze így, önmagában nincsen sok jelentősége (és értelme sem), mindenesetre megmutatja, hogy Bhután milyen különleges helyzetben van.

cloud-hidden_whereabouts_unknown_paro_bhutan.jpg

Bhután az utolsó himalájai királyság, amely egyben a kolostorok országa is: több, mint kétezer buddhista rendház található területén. (forrás: Wikipedia)

 

Az egzotikus országokat és területeket bemutató sorozatunk huszadik epizódjában látogassunk el ide, a Himalája keleti láncai között megbúvó sárkányok földjére!

Bhutánról egyszer már írtunk testvérblogunkon négy és fél évvel ezelőtt; mai posztunk ezen írás kibővített verziójaként is értelmezhető.

Sárkányok földjén

Mielőtt még röviden betekintenénk a Kína és India között, a Keleti-Himalája helyenként hétezer méteres magasság fölé nyúló vonulatainak és a hegylánc déli előterében nyújtózó, folyókkal szabdalt dzsungelek területén fekvő, durván Dunántúl-méretű ország történelmébe, kezdjük egy kis etimológiai értekezéssel.

Ha már Himalája: az ország legmagasabb csúcsa, a 7750 méteres Gangkhar Puensum (གངས་དཀར་སྤུན་གསུམ་) a Föld legmagasabb, máig meg nem mászott hegye.

800px-082_gangkar_puensum_7_570m_dochula_pass_4677022812.jpg

Bhután északi részén a Himalája helyenként hétezer méteres magasság fölé nyúló csúcsai terpeszkednek - köztük a 7750 méteres Gangkhar Puensum, amely a legmagasabb az országban. Ez a legmagasabb hegy a Földön, amelyet még nem érintettek hegymászók lábnyomai. (forrás: Wikipedia)

 

Szóval Bhután úgy van a nevével, mint Magyarország: amit széles körben ismernek a nagyvilágban (Bhután), azt odahaza egyáltalán nem használják. A "Bhután" eredete nem ismert (valószínűleg tibeti kifejezésről van szó), a helyi, dzonkgha nyelvű országnévnek, a Druk-julnak (འབྲུག་ཡུལ་) viszont annál inkább: ez annyit tesz, hogy "viharsárkányok földje".

Mi azért maradunk a Bhutánnál.

view_of_choka.jpg

1813-as festmény Csukha (ཆུ་ཁ་རྫོང་ཁག་) kolostoráról. (forrás: Wikipedia)

 

Ami pedig a történelmet illeti: az elválaszthatatlan a buddhizmuséval: a 7. századtól a szomszédos Tibet ugyanis meghódította a Himalájától délre fekvő vidékeket, s az itteni népességet a fegyverek segítségével felvilágosították azzal kapcsolatban, hogy melyik vallás a legjobb...a következő évszázadokból nem sok információ maradt az utókorra; mintegy ezer éven át helyi hadurak próbálták meg kisebb-nagyobb sikerrel megszerezni az ellenőrzést a buddhista kolostorokkal időközben sűrűn beépített Bhutánban.

800px-durbar_of_ugyen_wangchuck_receiving_the_order_of_the_knight_commander_of_the_indian_empire_kcie_at_punakha_bhutan_1905.jpg

Brit vendégek a bhutáni királyi udvarban 1905 körül. A britek hosszú időn keresztül szerették volna gyarmatuknak tudni az országot, végül azondban megelégedtek a védnökséggel. (forrás: Wikipedia)

 

A széttagolt terület egységét végül egy tibeti származású láma, egy bizonyos Ngavang Namgyal ( ཞབས་དྲུང་ངག་དབང་རྣམ་རྒྱལ་) hozta el, aki a 17. század elején egyesítette az országot, s létrehozta az azt több, mint háromszáz éven át meghatározó teokratikus intézményrendszert, amelynek keretében a vallási és világi vezetők közösen kormányozták Bhutánt.

A 17-18. század folyamán Bhutánnak több konfliktusa is támadt Tibettel, amely szerette volna befolyását kiterjeszteni és megszilárdítani az országban.

Jönnek a britek - és a 20. század

lossy-page1-1024px-a_map_of_the_countries_between_constantinople_and_calcutta_including_turkey_in_asia_persia_afghanistan_and_turkestan_tif.jpg

Brit térkép Délnyugat- és Dél-Ázsiáról. A jobb szélen zölddel jelölve Nepál és Asszám között látható Bhután. (forrás: Wikipedia)

 

Az Indiában már korábban felbukkanó britek a 18. század második felében tűntek fel az addig a világtól szinte teljesen elzárt Bhután (és a szomszédos Szikkim) határvidékén. Az eleinte csak kereskedni és a vidéket felfedezni akaró britek az 1800-as években már az ország gyarmatosításának szándékával helyeztek egyre nagyobb nyomást a független himalájai államokra. Ennek részeként egy 1864 és 1865 között vívott rövid háború után az úgynevezett szincsulai szerződésben félgyarmati státuszba kényszerítették az ekkoriban néhány tízezer ember által lakott Bhutánt. 

800px-ugyen_wangchuck_1905_cropped.jpg

Bhután első királya, Ugyen Vangcsuk, aki 1907-től 1926-os haláláig uralkodott a sárkányok földjén. (forrás: Wikipedia)

 

Az 1800-as évek utolsó évtizedeit számos kisebb polgárháború jellemezte Bhutánban; a hatalomért küzdő helyi vezetők, kormányzók közül végül 1907-ben Ugyen Vangcsuk ( ཨོ་རྒྱན་དབང་ཕྱུག) jött ki a legjobban, aki a kormányrudat megragadva Bhután királyává koronáztatta magát - egyszersmind véget vetett a kettős (vallási és világi) rendszernek, kialakítva a ma is létező örökletes monarchiát. Az új uralkodót a britek is elismerték, akik 1910-ben megkötötték Bhutánnal a punakai szerződést. Ebben elismerték Bhután függetlenségét, cserébe pedig Bhután felkérte a briteket az ország kül- és védelmi ügyeinek intézésére.

1024px-flag_of_bhutan_svg.png

Bhután zászlaja, közepén az országot jelképező sárkánnyal. (forrás: Wikipedia)

 

emblem_of_bhutan_svg.png

Bhután mongol művészek által a 20. század elején tervezett emblémáján a sárkányok mellett megjelenik a jin és a jang is... (forrás: Wikipedia)

 

A második világháború után függetlenedő Indiával a pragmatikus bhutáni vezetés megújította a punakai szerződést 1949-ben - a kondíciók maradtak, csak a magas szerződő felek egyike cserélődött ki Újdelhire. Az abszolút hatalmat gyakorló mindenkori bhutáni uralkodók - akik a "Druk Gjalpo" (འབྲུག་རྒྱལ་པོ་), azaz "sárkánykirály" megtisztelő cím birtokosának mondhatják magukat - a fontolva haladás elvét követték. Ennek tudható be, hogy az első törvényhozást (még inkább tanácsadó jelleggel) csak 1953-ban alapították meg, Bhután pedig csak 1971-ben csatlakozott az ENSZ-hez.

800px-bhutan_topo_en.jpg

A világ két legnépesebb állama (Kína és India) között az élet nem csak játék és mese... (forrás: Wikipedia)

 

Az első, formális kabinet 1968-ban állt fel, miközben az 1950-es években indiai segítséggel megalakították a bhutáni reguláris haderőt Bhutáni Királyi Hadsereg (བསྟན་སྲུང་དམག་སྡེ) néven.

Út a 21. századba

Bhután a 20. század egyik legzárkózottabb országaként vonult be a történelembe. Az északi szomszéddal, Tibettel az 1950-es években szinte minden kapcsolat megszakadt, miután a vörös Kína seregei elfoglalták a magashegyi tartományt, az indiai határon pedig igyekeztek gátat szabni a modern világ behatolásának.

Ezt a mindenkori uralkodók a nép védelmével magyarázták - nehogy túl gyorsan szakadjon rájuk a modern civilizáció...

sir_ugyen_wangchuck_with_his_bodyguards_tongsa_dzong_in_bhutan_1905.jpg

A bhutáni királyi testőrség egy 1905 körül készült felvételen. (forrás: Wikipedia)

 

Bhutánban sem volt azonban minden játék és mese: az 1980-as évektől a bhutáni kormány erőszakos asszimilációs politikát kísérelt meg a déli országrészben élő, döntően nepáli származású polgáraival szemben. Ennek eredményeként több ezer ember menekült a szomszédos Indiába illetve a nem sokkal messzebb fekvő Nepálba. 

2006-ban a Kelet-Nepálban kialakított menekülttáborokban még több, mint százezer (!) bhutáni menekült élt. 

lotshampa_refugees_in_beldangi_camp.jpg

Nepáli származású bhutáni menekültek egy nepáli menekülttáborban. A férfi a bhutáni útlevelét mutatja a kamerának. A bhutáni vezetés az 1980-as évektől törekedett az etnikai sokszínűség csökkentésére, amely után több tízezer ember kényszerült elhagyni az országot. (forrás: Wikipedia)

 

Persze az új technikai vívmányok áldásainak szellemét még a sárkányos ország hatóságai sem tudták a végtelenségig távoltartani a védelmezendő lakosságtól, így 1999-ben engedélyezték a televíziós (!) és internetes szolgáltatásokat Bhutánban, 2005 elején pedig életbe lépett az új alkotmány, amely demokratikus intézményrendszerekkel váltotta fel a korábbi abszolút monarchiát.

Ennek részeként az addigi király, Dzsigme Szingje Vangcsuk (འཇིགས་མེད་སེང་གེ་དབང་ཕྱུག་) 2006-ban lemondott a trónról fia, Dzsigme Keszar Vangcsuk (འཇིགས་མེད་གེ་སར་རྣམ་རྒྱལ་དབང་ཕྱུག་) javára. 

king_jigme_khesar_namgyel_wangchuck_edit.jpg

Az 1980-ban született Dzsigme Keszar Namgyal Vangcsuk, aki 2006 óta ül a sárkánykirályok trónján. (forrás: Wikipedia)

 

Új, demokratikusan választott törvényhozás alakult az ekkoriban már több, mint hétszázezer ember által lakott Bhután fővárosában, Timpuban, az újonnan felálló kabinet pedig folytatni kívánta a korábbi uralkodók fontolva haladó politikáját. 2007-ben új szerződést kötöttek Indiával, amely megerősítette Bhután függetlenségét a szubkontinensnyi országgal szemben, egyúttal az utolsó himalájai monarchia ekkortól nagyobb lendülettel lépett a nemzetközi kapcsolatok színpadára.

100_ngultrum_vorderseite.jpg

100 ngultrumos bhutáni bankjegy. Az 1974-ben bevezetett pénznem (amelynek árfolyama rögzítve van az indiai rúpiáéhoz) neve a dzongkha ngul ("ezüst") és a hindi trum ("pénz") kifejezésekből származik. (forrás: Wikipedia)

 

Napjainkban

A manapság hétszázötvenezer ember által lakott ország népességének mintegy háromnegyedét a tibeti eredetű bhotija (ngalop) népcsoport adja, míg közel egynegyedét nepáliak alkotják. A vallási megoszlás is hasonlóan alakul (már ami az arányokat illeti): háromnegyednyi buddhista (amely deklarált államvallás) mellett közel egynegyednyi hindu él Bhutánban minimális muzulmán és keresztény kisebbség mellett. A hivatalos nyelv 1971 óta az eredetileg Nyugat-Bhutánból származó, tibeti eredetű dzongkha (a kifejezés jelentése: "a palota [kolostor] nyelve").

A "dzong" kifejezés az országszerte (és Tibetben) épült, sajátos építészeti stílust követő erődítményeket takarja. 

haavalley.jpg

Bhutáni tájkép. A mezőgazdasági tevékenység (elsősorban rizstermesztés és állattenyésztés) a termékeny völgyekre koncentrálódik. (forrás: Wikipedia)

 

A buddhizmus nem csak a több száz kolostorban és több tízezer szerzetes által van jelen a hétköznapokban; az emberek többsége napi szinten gyakorolja vallását, a főbb állami ünnepek, helyi fesztiválok többsége pedig szintén ezer szállal kötődik a valláshoz. Az oktatás hosszú évszázadokon keresztül kizárólag a kolostorokban zajlott, az első állami (világi) iskolák csak az 1960-as években nyitották meg kapuikat (kezdetben ráadásul Indiából érkeztek tanárok a nép művelésére).

800px-bhutan_field_img_3815.gif

Rizsteraszok bhutáni módra. (forrás: Wikipedia)

 

Bhutánban máshogy viszonyulnak a férfi szaporítószervekhez is: mivel a jó szerencse jelképe, ezért úton-útfélen találkozhatunk falra pingált falloszokkal.

800px-phallus_-thunderbolt_on_side_of_house_to_scare_of_evil.jpg

Fallikus jelkép egy ház falára pingálva. A férfi szaporítószervnek nagy szerencsét tulajdonítanak a helyiek. (forrás: Wikipedia)

 

Bhután gazdasági életének legmeghatározóbb eleme hosszú időn keresztül a mezőgazdaság volt; az állattartás és a növénytermesztés az északi hegyek és a déli dzsungelek között fekvő termékeny völgyekre koncentrálódik. A 20. századtól fontos exportcikké vált az erdőségek fakincse is, az utóbbi években azonban visszafogták a kitermelést. Az elmúlt évtizedekben a sebes vízű hegyi folyókon számos kisebb-nagyobb vízerőművet húztak fel - mivel a helyi energiafogyasztás meglehetősen alacsony, így bőven tudnak a szomszédos, hatalmas energiafogyasztó Indiának is exportálni.

bhutan_power_corporation_office_thimphu.jpg

A vízerőműveket irányító vállalat központi épülete Timpuban. (forrás: Wikipedia)

 

Egyébként Bhután az egyik fő cementszállítója a déli szomszédnak.

Bhután különleges abból a szempontból is, hogy a hivatalos kormányzati politika nem a bruttó hazai összterméket (GDP) használja a jól(l)ét mérésekor, hanem a bruttó nemzeti boldogságot (BNB), azaz az általános közérzetet, az egészségügyi állapotot vagy éppen a környezet védelmét (ennek részeként 2004-ben betiltották a dohányzást és a dohánytermékek forgalmazását az országban).

800px-the_prime_minister_shri_narendra_modi_with_the_prime_minister_of_bhutan_dr_lotay_tshering_at_rashtrapati_bhavan_in_new_delhi_on_december_28_2018.jpg

Bhután legfontosabb partnere India. A képen a bhutáni miniszterelnök, Lotaj Cering (བློ་གྲོས་ཚེ་རིང་) látható az indiai miniszterelnök Narendra Modival. (forrás: Wikipedia)

 

Az utóbbi néhány évtizedben egyre több külföldi turista keresi (keresheti) fel Bhutánt. A már említett buddhista fesztiválok mellett komoly vonzerőt jelentenek a bhutáni folyók, ahol a külföldiek előszeretettel próbálják ki a vadvízi evezést, de újabban sokan szeretnének minél több hegyet megmászni az országban - magát a hegymászást egyébként csak 1983-ban engedélyezték; mivel a hegyeket szent helyként (istenségek és szellemek lakhelyeként) tisztelik, sokáig tabunak számított a hófödte csúcsokra való feljutás.

450px-bhutan_mission_in_new_york.jpg

Hosszú időn keresztül India intézte Bhután külügyeit. Manapság a himalájai királyság már számos diplomáciai képviseletet tart fenn világszerte. A képen az ország ENSZ-képviseletének New York-i irodája látható. (forrás: Wikipedia)

 

Habár a tervek között szerepel egy Indiával közös vasútvonal létrehozása, Bhutánban a mai napig nincsen kötöttpályás közlekedés. Ami azt illeti, közlekedési rendszerről is csak az utóbbi két évtizedben beszélhetünk, amióta kiépítették az első modern, aszfaltozott utakat (ma már a fontosabb települések mindegyike megközelíthető autóval). Az egyetlen nemzetközi repülőtér a főváros, Timpu (ཐིམ་ཕུ) melletti völgyben fekvő Paro (སྤ་རོ་) települése mellett került kialakításra - az itteni fel- és leszállások páratlan élményt nyújtanak az utasoknak és pilótáknak egyaránt. 

800px-paro_day_1-58_8202279871.jpg

Az egyetlen bhutáni nemzetközi repülőtér Paro városa mellett fekszik egy völgyben, a fővárostól nem messze. (forrás: Wikipedia)

 

Timpu egyébként nem olyan régóta tölti be az ország fővárosának szerepét (amely előtte Punaka volt): a kormányzat az 1960-as évektől települt a 2300 méteres tengerszint feletti magasságban fekvő településen, amely az elmúlt évtizedekben Bhután gazdasági, politikai, kulturális központjává vált, s a maga 115 ezer fős népességével a messze legnagyobb városa is az országnak. 

800px-bhutan_post_bus.jpg

A helyközi közlekedésben a személyautók mellett a buszok kapnak szerepet. Bhutánban baloldali közlekedés van érvényben. (forrás: Wikipedia)

 

Utolsó, a himalájai királysággal kapcsolatos bekezdésünkben emlékezzünk meg Bhután nemzeti sportjáról, amely nem más, mint az íjászat. Nem csak egyénileg, hanem csapatszinten is űzik ezt a játékot - az olimpiákon is rendszeresen íjászok és sportlövészek képviselik a sárkányok földjét. 

changlimithang_archery_ground_thimphu_01.jpg

Íjászverseny. (forrás: Wikipedia)

 

Zárásként itt egy kis képgaléria Bhutánról.

A bejegyzés trackback címe:

https://vilagbarangolo.blog.hu/api/trackback/id/tr7716520112

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása