Érdekes helyek. Érdekes szokások. Érdekes történetek.

Barangolás a világban

Egzotikus országok 22.0 - Saint Vincent...

...és a Grenadine-szigetek

2021. augusztus 02. - FuraTermék

2021 áprilisában olyasmi történt, amely ritkaságszámba megy kis hazánkban: egy kicsiny karibi szigetország bekerült a főműsoridőben sugárzott hazai híradók anyagába - mégpedig egy súlyos vulkánkitörés kapcsán. 

deuxi_me_explosion_de_la_soufri_re_saint-vincent.png

Saint Vincent 2021 tavaszán került be a hazai híradásokba, amikor a sziget északi részét uraló vulkán kitört. (forrás: Wikipedia)

 

Ez az ország nem más, mint Saint Vincent és a Grenadine-szigetek, amely a Föld egzotikus országait, területeit bemutató sorozatunk huszonkettedik epizódjának főszereplője.

A kezdetek

800px-vct_orthographic_svg.png

Saint Vincent és a Grenadine-szigetek elhelyezkedése a karibi térségben. (forrás: Wikipedia)

 

Az alig 389 négyzetkilométernyi földfelszínt (tehát Budapestnél egy negyednyivel kisebb területet) elfoglaló, egy nagyobb vulkáni (Saint Vincent) és közel három tucatnyi kisebb szigetből (Grenadine-szigetcsoport) álló karib-tengeri ország emberi története több ezer nyolcszáz évvel ezelőtt kezdődött, amikor a valószínűleg a mai Venezuela partvidékéről (konkrétan az Orinoco folyó torkolatvidékéről) hajón ideérkező őslakosok megkezdték életüket az itteni paradicsomban...

A ciboney, karib és aravak törzsek eredetileg a "Youloumain" nevet adták a szigetnek. 

320px-arowak_woman_by_john_gabriel_stedman.jpg

Egy aravak (arawak) indián nő 18. század végi ábrázolása. (forrás: Wikipedia)

 

...amelynek aztán egy Kolumbusz Kristóf nevű, spanyol szolgálatban álló genovai (?) hajóskapitány érkezése vetett véget: a felfedező harmadik útja során bukkant a vulkáni főszigetre, amelyet aztán Szent Vince után nevezett el San Vicentének

A gyarmatosítás kora

entrance_to_fort_charlotte_kingstown_st_vincent.jpg

A főváros, Kingstown kikötőjét őrző Fort Charlotte erőd egykor a britek saint vincenti uralmának bástyája volt, ma már turistalátványosság. (forrás: Wikipedia)

 

A felfedezést követő évszázadokban váltakozó sikerrel próbálták meg elfoglalni a karibi szigetlánchoz tartozó szigetcsoportot hol a franciák, hol a hollandok, hol az angolok (a spanyolok ugyanis jobban el voltak foglalva más amerikai gyarmataik kifosztásával). Az első állandó európai települést a franciák hozták létre 1719-ben, aztán a hétéves háborút lezáró párizsi békeszerződést 1763-ban az Egyesült Királyságnak juttatta tokkal-vonóval, immár Saint Vincent néven.

Időközben az európaiak nagy számban hoztak a szigetre afrikai rabszolgákat, akik idővel aztán keveredni kezdtek a maroknyi megmaradt őslakossal. Belőlük alakult ki aztán a garifuna (fekete karibi) népcsoport.

saintvincent_carib_treaty_negotiation_1773.jpg

Az első karibi háborút (őslakos felkelést) lezáró szerződés megkötése 1773-ban. (forrás: Wikipedia)

 

A britek Saint Vincenten is meghonosították a rabszolgamunkán alapuló ültetvényes gazdálkodást, amely azonban nem ment zökkenőmentesen: a garifunák ugyanis 1769 és 1773 között egy echte felkelést folytattak az új urak ellen, amelynek végén a szigetet felosztották a gyarmatosok és az őslakosok között.

A franciák 1779 és 1783 között rövid időre újra elfoglalták Saint Vincentet.

800px-chatoyer_the_chief_of_the_black_charaibes_in_st_vincent.jpg

Korabeli rajz a saint vincenti garifunák vezetőjéről, Joseph Chatoyerről, aki a kép jobb szélén látható. Vezetésével az őslakosok és afrikai rabszolgák leszármazottai, a garifunák megőrizhették viszonylagos önállóságukat a brit uralom alatt a 18. század második felében. Napjainkban mint Saint Vincent egyetlen nemzeti hősét tartják számon. (forrás: Wikipedia)

 

1833-ban a britek a kelet-karibi gyarmataikat egyetlen nagy közigazgatási egység, az úgynevezett Brit Szél felőli szigetek (British Windward Islands) égisze alatt egyesítették, egy évvel később pedig eltörölték a rabszolgaságot (habár az egykori rabszolgák helyzete nem lett sokkal jobb ezután sem). Az 1800-as évek második felében számos bérmunkás érkezett Portugáliából és Indiából az egyébként szépen fejlődő cukornád-ültetvényekre dolgozni. 

baking_bread_in_the_west_indies.png

Tápiókakenyeret készítő helybeliek az 1910-es években. (forrás: Wikipedia)

 

1877-ben koronagyarmattá nyilvánították Saint Vincentet.

A 20. században

800px-barrualli_saint_vincent_yorym-ta0135.jpg

Az 1902-es vulkánkitörés után hajléktalanná vált lakók számára épített sátortábor. (forrás: Wikipedia)

 

Az 1900-as évek nem indult túlzottan jól Saint Vincent számára: 1902-ben a sziget északi részét uraló vulkán, a La Soufrière (amely 1234 méteres magasságával az ország legmagasabb csúcsa is) pusztító kitörést produkált, amelynek következtében közel kétezer ember halt meg (az akkori népesség közel öt százaléka), s romba döntötte a sziget északi részét.

fort_duvernette_and_young_s_island_from_calliaqua_st_vincent_1890s.jpg

Kingstown látképe a 19. század végén. (forrás: Wikipedia)

 

1925-ben a britek engedélyezték egy korlátozott jogkörökkel bíró helyi törvényhozás létrehozását, 1951-ben pedig Saint Vincenten is bevezették az általános választójogot, miután a hölgyek is az urnák elé járulhattak. 1958 és 1962 között Saint Vincent is tagja volt a Nyugat-indiai Föderációnak (West Indian Federation), amelyben belső autonómia biztosítása mellett egyesítették London karibi birtokait. A föderáció 1962-ben felbomlott, ezt követően a tagállamok egy része független lett, Saint Vincent viszont megmaradt az Egyesült Királyság uralma alatt - egy rövid időre legalábbis.

1280px-flag_of_saint_vincent_and_the_grenadines_1907-1979_svg.png

Saint Vincent gyarmati zászlaja... (forrás: Wikipedia)

 

1969-ben társult állammá nyilvánították.

1979 áprilisában a La Soufrière újra kitört, de minden bizonnyal nem emiatt marad emlékezetes ez az esztendő a helyieknek, ugyanis ez év október 27-én Saint Vincent és a Grenadine-szigetek elnyerte teljes függetlenségét az Egyesült Királyságtól.

1024px-flag_of_saint_vincent_and_the_grenadines_svg.png

...és az 1985 óta használt nemzeti lobogó. (forrás: Wikipedia)

 

800px-coat_of_arms_of_saint_vincent_and_the_grenadines_svg.png

"Béke és Igazság" - hirdeti a latin nyelvű felirat az ország címerében. (forrás: Wikipedia)

 

Napjainkban

A manapság mintegy 110 ezer ember által lakott szigetország a Nemzetközösség azon tagjai közé tartozik, amelyek a függetlenség elnyerése után is államfőjükként ismerik el a mindenkori brit uralkodót. II. Erzsébet királynőt egy helyi főkormányzó képviseli, a tényleges hatalom azonban a demokratikusan választott törvényhozás és a kormány kezében van.

800px-ralph_gonsalves_cropped.jpg

A portugál felmenőkkel bíró Ralph Gonsalves 2001 óta az ország miniszterelnöke. (forrás: Wikipedia)

 

2009-ben népszavazást tartottak a köztársaság kikiáltásáról, a referendum azonban a kevés résztvevő miatt eredménytelen lett.

Saint Vincent a függetlenség elnyerése óta nem érezte szükségét haderő létrehozásának - ha valaki megtámadná, védelméről az Egyesült Királyság gondoskodna (a helyi kormány 2017-ben büszkén csatlakozott azon államokhoz, amelyek nem kívánnak nukleáris fegyvert kifejleszteni).

kingstown.jpg

Kingstown madártávlatból... (forrás: Wikipedia)

 

800px-kingstown_saint_vincent.jpg

...és a főváros egyik nyüzsgő utcája. (forrás: Wikipedia)

 

Az ország fővárosa a Saint Vincent déli részén fekvő Kingstown, amely közel 13 ezer fős népességével a legnépesebb település is (amellett, hogy nem csak politikai, hanem gazdasági és kulturális központ is). A népesség kétharmada az egykori rabszolgák leszármazottja, további mintegy ötöde pedig a különböző népcsoportok keveredéséből kialakult mulatt, miközben négy százaléknyi európai is él Saint Vincenten (többségük portugál felmenőkkel bír). Érdekesség, hogy bár az angol a hivatalos nyelv az országban, a többség ennek a helyi kreol dialektusát beszéli.

800px-st_vincent_karibik_st_mary_s_r_c_school_st_mary_s_r_c_cathedral_panoramio.jpg

A kingstowni Nagyboldogasszony-katedrális. Az ország népességének csak kisebb része római katolikus vallású. (forrás: Wikipedia)

 

És él még az országban közel háromezer garifuna (fekete karib) őslakó is.

A népesség döntő része keresztény, akik azonban számos vallási közösséghez (anglikán, metodista, baptista, adventista, római katolikus) tartoznak. Rajtuk kívül még néhány ezer muszlim, hindu és rasztafári vallású ember él a szigetcsoporton.

mustiquebeaches.jpg

Tengerpart Saint Vincenten. (forrás: Wikipedia)

 

Saint Vincent gazdaságának alapja évszázadok óta a mezőgazdaság, azon belül is a növénytermesztés (a már említett cukornád mellett jelentős a banán- és szerecsendió-termesztés is, a maranta (nyílgyökér) keményítő gyártásában pedig világelső az ország), amelyen még a 20. század második felétől fellendülő idegenforgalom sem változtatott - igazán nagyot a turistaforgalmon azonban az lökött, hogy a Karib-tenger kalózainak egyes jeleneteit itt forgatták.

Jelentős a halászat is, valamint Saint Vincent azon kevés országok közé tartozik, ahol még ápolják a bálnavadászat "szép" hagyományát (egész konkréten a Grenadine-szigetekhez tartozó Bequián).

port_elizabeth_bequia.jpg

Bequia egyik kikötője, a helyi bálnavadászok bázisa. (forrás: Wikipedia)

 

A meglehetősen jelentős vulkáni aktivitás Damoklész kardjaként lebeg Saint Vincent felett: a legutóbbi, áprilisi vulkánkitörés nyomán a sziget északi részéről közel 16 ezer embert kellett kitelepíteni (egy részüket a szomszédos szigetekre), miközben jelentős károk keletkeztek az infrastruktúrában. 

soufriere.jpg

A Saint Vincent északi részét uraló La Soufrière vulkán. (forrás: Wikipedia)

 

ecdm_20210409_soufriere_volcano_1.jpg

A 2021-es kitörés során Saint VIncent északi harmadát ki kellett telepíteni. A közel húszezer embert a sziget déli, biztonságos részére, valamint a környező szigetekre szállították. (forrás:Wikipedia)

 

A karibi brit és ex-brit szigetországokhoz hasonlóan Saint Vincent nemzeti sportja is a krikett, habár a labdarúgás, a kosárlabda és a tenisz is népszerű. Ami pedig a közlekedést illeti: a viszonylag jól kiépített és fenntartott közúthálózat mellett az ország rendelkezik egy vadonatúj nemzetközi repülőtérrel, a kisebb szigetekkel pedig főként hajókkal és csónakokkal tartják a kapcsolatot.

800px-argyle_international_airport_location.jpg

Az Argyle Nemzetközi Repülőtér a szigetország egyetlen nemzetközi légikikötője. (forrás: Wikipedia)

 

A részben Saint Vincenthez, részben pedig a déli Grenadához tartozó Grenadine-szigetcsoport saint vincenti részén (amely alig 40 négyzetkilométer területű) kevesebb, mint tízezer ember él - többségüknek a halászat és a turisták hajóztatása jelenti a bevételi forrást.

800px-saint_vincent_and_the_grenadines_svg.png

A szigetország térképe. (forrás: Wikipedia)

 

st_vincent_karibik_kingstown_looking_north_from_fort_charlotte_panoramio.jpg

Saint Vincent belső részét jobbára dombos, völgyes vidékek foglalják el. (forrás: Wikipedia)

 

A bejegyzés trackback címe:

https://vilagbarangolo.blog.hu/api/trackback/id/tr2016636202

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

ⲘⲁⲭѴⲁl ⲂⲓrⲥⲁⲘⲁⲛ ⲔöⲍÍró · http://bircahang.org 2021.08.03. 11:28:24

"bár az angol a hivatalos nyelv az országban, a többség ennek a helyi kreol dialektusát beszél"

Kétnyelvűség van. Mindenki tudja mit a kettőt. Hétköznapim helyzetben kreol, "fontos" helyzetben angol, a kettő között folyamatos átmenet van.
süti beállítások módosítása