Érdekes helyek. Érdekes szokások. Érdekes történetek.

Barangolás a világban

A soha meg nem vívott háború

A Vörös-haditerv

2021. november 08. - FuraTermék

Az Egyesült Államok és az Egyesült Királyság napjainkban nagyon szoros katonai és politikai szövetségben állnak, amit mi sem bizonyít jobban, minthogy a britek részt vettek az amerikaiak utolsó évtizedekben végrehajtott két legnagyobb vállalkozásában, az afganisztáni és az iraki háborúkban.

800px-british_burning_washington.jpg

Washington lángokban: az 1812-es háborúban a britek sikerrel prédálták fel az amerikai fővárost. (forrás: Wikipedia)

 

Az 1812-es háborút bemutató posztunkban már felvillantottuk, hogy nem mindig volt ilyen szoros a kuzinok közötti együttműködés; mai írásunkban utánanézünk egy mára már feledésbe merült haditervnek, amely a végül soha meg nem vívott 20. századi brit-amerikai háborúra készült.

Amerikai és brit, a két jóbarát (?)

Az antanthatalmak az Egyesült Államok háborúba belépésének köszönhetően kerülhettek ki győztesen az első világégésből; az amerikaiak már a háború kezdetétől jelentős logisztikai támogatást nyújtottak a briteknek és franciáknak, majd 1918-tól a megjelenő milliós, friss amerikai haderő billentette a mérleg nyelvét az antant oldalára. 

800px-at_close_grips2.jpg

Amerikai katonák a francia fronton 1918-ban: az Újvilág katonai segítsége nélkül az Óvilág antantszövetsége nem biztos, hogy győzni tudott volna a központi hatalmak felett. (forrás: Wikipedia)

 

A háború utáni világról azonban már egészen más elképzelések voltak Londonban, Párizsban és Washingtonban - míg előbbi kettő az egykori központi hatalmak megbüntetésében volt érdekelt, addig utóbbi egy jóval pragmatikusabb békerendszert képzelt el Európa számára; a pénzt, paripát, fegyvert ugyan a jenkik adták, a döntést végül a franciák és a britek hozták meg, így a vén kontinens történelmébe kódolva lett egy újabb véres konfliktus, az Egyesült Államok pedig az izoláció politikáját választotta.

keystone_b-6a.jpg

Az US Army Air Corps, azaz az Egyesült Államok Hadseregének Légi Hadteste által használt B-6A bombázó 1935-ben. az Egyesült Államok a két világháború között visszatért a kis létszámú, professzionális haderőhöz, amely komoly kihívás elé állította volna az amerikaiakat egy Kanada vagy egy Mexikó elleni háború során. (forrás: Wikipedia)

 

London és Washington viszonyában a háború alatt felvett brit hadikölcsön törlesztésének kérdése is feszültségforrást jelentett, ugyanakkor 1918 után nyilvánvalóvá vált, hogy a britek többé nem egyedül a világtengerek urai: a Washingtonban megkötött haditengerészeti szerződések papíron is rögzítették a nyilvánvaló tényt, tudniillik hogy az amerikai flotta már minimum egyenrangú erőt képvisel a Királyi Haditengerészettel.

Haditervek

Ugyan nem verik nagy dobra, a hadseregek vezetői általában minden eshetőségre szeretnek felkészülni, vagyis haditerveket készíteni. Nem volt ez másként az 1920-as és 1930-as évek amerikai haderejével sem, amely ugyan a leszerelés után Csipkerózsika-álmát aludta (a második világháború előestéjén például a jenki szárazföldi haderő a portugállal volt egyenlő méretben), de a washingtoni hadügy- és haditengerészeti minisztériumban is magukévá tették a mondást, miszerint ha "békét akarsz, készülj a háborúra".

Ennek megfelelően számos haditervet dolgoztak ki egészen változatos konfliktusok esetére. Ezeket különféle színekkel jelölték, mégpedig úgy, hogy a szín árnyalata jelezze az adott háború bekövetkezésének valószínűségét. Így a sötét árnyalatú haditervek alkalmazásának valószínűsége nagyobb volt, míg a világosabbaké kisebb.

A Narancs-haditerv (War Plane Orange) egy Japánnal vívandó háború, míg a Fekete-terv (War Plane Black) a Németország elleni konfliktus esetére készült. 

Készült ugyanakkor egy Fehér-terv (War Plane White) nevű haditerv is, amely egy Egyesült Államok-szerte kirobbanó felkelés leverésének forgatókönyvét tartalmazta.

A Vörös-haditerv

war_plan_red.png

Egyedül a világ ellen: az Egyesült Államoknak egy britek elleni háború során annak domíniumai (Kanada, Újfundland, Dél-Afrika, Ausztrália, Új-Zéland) mellett a kiterjedt gyarmatbirodalommal is szembe kellett volna nézniük. Szinte bizonyos, hogy a távol-keleti amerikai érdekeltségeket nem tudták volna sokáig megtartani. (forrás: Wikipedia)

 

Az 1920-as évek elején az amerikai vezérkar tervezői elkészítették a Vörös-haditervet (War Plan Red) az Egyesült Királysággal, pontosabban az egész Brit Birodalommal vívandó háború terveit tartalmazta. A korábbi amerikai elképzelések szerint a britekkel a Távol-Keleten csaptak volna össze az ottani érdekeltségek feletti uralomért, a Vörös-haditerv azonban már egy nyílt tengeri és a Kanadával vívott szárazföldi háború esetére készült.

wpr-map_p72-big.png

A Vörös-terv offenzívái során a helyi viszonylatban sűrűn lakott dél-kanadai vidéket (amely a határ közelében húzódik) szállták volna meg az amerikai csapatok - de csak miután megszerezték az atlanti kikötőket, hogy a Royal Navy ne tudjon utánpótlást szállítani Kanadába. (forrás: themorningnews.com)

 

A terv szerint a vitás kérdések miatt a britek ellen a háború útjára lépő amerikaiak a szárazföldön rövid idő (mindössze néhány hét) alatt tervezték elfoglalni a hivatalosan ekkor már független, ám továbbra is szoros brit szövetségesnek számító Kanada stratégiai fontosságú pontjait, úgymint az ország atlanti partvidékét (Új-Skócia és Új-Brunswick tartományokat) a nagy kikötővárosokkal, továbbá az ipari központnak számító és a népesség zömét magába foglaló Dél-Québecet és Ontario tartományt, valamint a nyugati, csendes-óceáni partvidéken Vancouver városát és környékét - a felsorolt területeken élt már akkor is a kanadai népesség több, mint 90%-a...

1024px-halifax_shipyard_july_2017.jpg

Halifax kikötőjének egy része a hajógyárral. Ugyan a brit haditengerészet már 1907-ben kivonult Kanadából, egy USA elleni háború esetén gyorsan nagy erőket tudtak volna az észak-amerikai keleti partvidékre juttatni, ezért az amerikaiak a kanadai kikötők gyors megszállását tűzték ki célul. (forrás: Wikipedia)

 

Azt, hogy az amerikaiak komolyan vették a Kanada elleni szárazföldi háborút, mi sem mutatja jobban, mint hogy a kanadai határ közelében az 1930-as években kialakították a hadsereg legnagyobb támaszpontját, Fort Drumot, amely egy konfliktus esetén több tízezer katonának biztosított volna felvonulási terepet.

1024px-rifle_range_fort_drum_new_york.jpg

Kiképzés Fort Drumban: a világ egyik legnagyobb katonai támaszpontja, amelyet a Kanada elleni háború jegyében fejlesztettek fel az 1930-as években, napjainkban a 10. hegyi hadosztály (10. Mountain Division) otthona. (forrás: Wikipedia)

 

Ahhoz, hogy a brit reguláris és gyarmati (ausztrál, új-zélandi, indiai, dél-afrikai, satöbbi) haderő ne siethessen a kanadaiak segítségére, az amerikai haditengerészetnek meg kellett volna akadályozni a Royal Navy-t az utánpótlás szállításában. Ezt a tervezők egy gigantikus, a jütlandinál is nagyobb tengeri csatában képzelték megvalósítani, amelyben az amerikai csatahajók elsöprő tűzereje leradírozza a briteket az Atlanti-óceánról.

hms_royal_oak_08.jpg

Az HMS Royal Oak csatahajó az 1930-as években. Egy esetleges háború esetén az amerikai és a brit flotta valószínűleg a történelem legnagyobb tengeri ütközetét vívta volna meg az Atlanti-óceánon a tenger feletti uralom megszerzéséért. (forrás: Wikipedia)

 

Persze a két tengeri óriás közötti összecsapás kimenetele minimum kérdéses lett volna...

A terv után

800px-48th_highlanders_12th_infantry_10th_royal_leave_toronto_for_camp_loc_ggbain_16977.jpg

Kanadai csapatok felvonulása Torontóban 1914-ben. A kanadaiak hosszú időn keresztül csupán tartalékos haderőt tartottak fenn minimális létszámú hivatásos tiszt irányítása alatt. Egy gyorsan kirobbanó háború esetén szükségük lett volna a brit anyaország logisztikai támogatására, hogy kitartsanak az amerikaiak ellen. (forrás: Wikipedia)

 

A britek hivatalosan soha nem készítettek terveket az Egyesült Államok elleni háborúra a 20. század első felében, ugyanakkor egy kanadai alezredes, James Sutherland Brown 1921-ben elkészített egy haditervet (Első Számú Védelmi Terv - Defence Scheme No. 1), amely a "Legjobb védekezés a támadás!" elv alapján a határ közelében fekvő amerikai nagyvárosok elleni offenzívával és légitámadásokkal számolt. 

ds1-map_p66-big1.png

Az amerikaiak mellett a kanadaiak is készítettek haditervet a másik fél elleni háborúra. A kanadaiak a határ közelében fekvő nagyvárosok és ipari központok (például Detroit) elleni légitámadással is számoltak, miközben az 1930-as években turistáknak álcázott felderítők térképezték fel a kulcsfontosságú amerikai régiókat, bőszen fotózva a "tájat". (forrás: themorningnews.com)

 

Hosszú távon persze a kanadaiak nem tudták volna megtartani az esetleg elfoglalt amerikai területeket, de úgy számoltak, hogy képesek leszek olyan károkat okozni az ellenségnek, amelytől az letesz Kanada meghódításának tervéről. 

canada_windsor_nara_68154682_cropped.jpg

Légifotó az amerikai autóipar fellegváráról, Detroitról az 1930-as években. A középen húzódó Detroit folyó túloldala már Kanada. Egy háború esetén a város minden bizonnyal súlyos légi- és tüzérségi támadásnak lett volna kitéve. (forrás: Wikipedia)

 

A kanadaiak számos turistaútnak álcázott felderítő küldetést teljesítettek az 1920-as és 1930-as években a tervek pontosítása és a potenciális célpontok megismerése céljából.

Az 1930-as évek végén egyre mélyülő európai konfliktus, majd a második világháború kirobbanása végül teljesen értelmetlenné tette a Vörös-haditervet, amely így - szerencsére - egy végül soha ki nem robbanó háború forgatókönyvévé redukálódott. Ennek ellenére a szigorúan titkos haditerv részleteit csak 1974-ben ismerhette meg a közvélemény - akkor, amikor már semmi esélye nem volt egy amerikai-brit háborúnak.

És hogy egyébként mi lett volna a célja, az értelme a Washington és a London közötti fegyveres konfliktusnak? Az amerikaiak egy ilyen háborúban minden bizonnyal szerették volna megtörni a britek világtengerek feletti vélt hegemóniáját (mintegy mellesleg Kanadából kiebrudalták volna őket, az amerikai kontinenseket úgyis saját homokozójuknak tekintették már akkor is), míg a britek bebiztosították volna az anyaország és a gyarmatok közötti összeköttetést és megszilárdították volna pozícióikat Kanadában. 

A bejegyzés trackback címe:

https://vilagbarangolo.blog.hu/api/trackback/id/tr10016740868

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása