Érdekes helyek. Érdekes szokások. Érdekes történetek.

Barangolás a világban

Az atom-jégtörők

Atomflotta az Arktiszon

2022. január 31. - FuraTermék

A sarkvidéki vizeken a téli, jeges időszak már hosszú évszázadok óta komoly kihívások elé állította a tengerészeket: a hőmérséklet zuhanásával egyre vastagabbá váló jégtakaró nem egy és nem két hajót ejtett fogságba, aztán a legénység túlélése - elvágva az utánpótlástól - Fortuna istennő kezében volt. A 19. század második felére kialakítottak speciális, úgynevezett jégtörő hajókat, amelyek könnyebbé tették az északi (és déli) vizeken a tengeri utazást - már ha volt elegendő üzemanyag a működtetésükhöz...

1024px-50letpob_pole.gif

Az orosz "Atomflotta" 50 лет Победы, azaz a "Győzelem ötven éve" névre hallgató nukleáris meghajtású jégtörő hajója. (forrás: Wikipedia)

 

Mai posztunkban megismerkedünk azzal a hajótípussal, amelynél az üzemanyag-ellátás biztosan nem jelentett problémát: a nukleáris meghajtású jégtörő hajókkal!

Az "atom" bűvöletében

A Szovjetunió vezetését sok mindennel meg lehet vádolni, de azzal biztosan nem, hogy ne lettek volna kreatívak akkor, amikor az új technológiák felhasználási területeit kellett kifundálni. Így volt ez az atomenergiával is (az amerikaiakhoz hasonlóan egyébként): már az 1950-es években merész elképzelések születtek a nukleáris fegyverek kiváló tereprendező eszközökként, vagy az atomreaktorok ideális meghajtóeszközökként történő alkalmazására (földi járművek vagy éppen repülőgépek esetén is felmerült az alkalmazásuk).

uss_nautilus_ssn-571_0857101.jpg

Az Egyesült Államok haditengerészetének USS Nautilus névre hallgató tengeralattjárója - a világ első nukleáris meghajtású vízi járműve. (forrás: Wikipedia)

 

Szélesebb körben az atommeghajtás végül a tengeren terjedt el: először tengeralattjárókon alkalmazták sikerrel (?), aztán valakinek az a zseniális ötlete támadt, hogyha már rendelkeznek megfelelő méretű atomreaktorokkal, azt miért ne építhetnék be felszíni hajókba is? Az ötletet rögtön tovább is gondolták - szereljenek fel a Szovjetunió északi vizein stratégiai fontossággal bíró jégtörő hajókat atomreaktorokkal, hogy bármikor képesek legyenek biztosítani az itteni hajózási útvonalak átjárhatóságát, s ne kelljen attól tartani, hogy út közben kifogynak a naftából. 

A Szovjet Haditengerészet legerősebb szegmense, az Északi Flotta (Северный флот) - nomen est omen - elsősorban az északi, sarkvidéki vizeken operált, így az itteni felszíni hajók számára nagy segítséget jelentettek a jégtörő hajók, hogy szükség esetén gond nélkül eljuthassanak a világtengerekre, megütközni a gaz imperialista jenkikkel.

rus-2016-murmansk-icebreaker_lenin_01.jpg

A Lenin atom-jégtörő a murmanszki kikötőben. A hajó 2005 óta múzeumként funkcionál. (forrás: Wikipedia)

 

Mint írtuk volt, a gondolatot tett, majd tervezés követte, amelynek eredményeként 1957-ben megkezdték a világ első nukleáris meghajtású jégtörő hajójának (amely ezzel a világ első nukleáris meghajtású felszíni hajója címet is kiérdemelte) építését. A három, egyenként kilencven megawatt teljesítményű, OK-150 típusú atomreaktorral felszerelt, 16 ezer tonnás hajó a kommunista "keresztségben" a Lenin (Ленин) nevet kapta, s 1960-ban állt szolgálatba. Persze az új, kiforratlan technológia magában hordozza a baleset kockázatát - 1965-ben a fűtőanyag-csere közben az egyik reaktorban részleges leolvadás történt. A rendkívül veszélyessé váló elemektől végül szovjetesen szabadultak meg: az északi Novaja Zemlja (Но́вая Земля́) szigetcsoport közelében a tengerbe hajították őket...

turbogenerator_on_the_icebreaker_lenin.JPG

A Lenin tulajdonképpeni meghajtásáról gondoskodó négy turbógenerátor egyike. Az atomreaktorokban termelődő hőt gőzzé alakítva biztosították a hajócsavarok meghajtását. (forrás: Wikipedia)

 

Az új generáció

icebreakerlenin.jpg

A szovjet posta bélyegen is megemlékezett a történelem első atommeghajtású jégtörőjéről. (forrás: Wikipedia)

 

A Leninnel - amely 1974-ben megkapta a Lenin-rend elismerő kitüntetést - nyert tapasztalatokból sokáig nem kovácsoltak tőkét (elnézést a szóviccért), 1975-től azonban rendszerbe állt a vadonatúj Arktyika-osztály hat jégtörő hajója; az osztály első egysége, az Arktyika (А́рктика) - amely később egy ideig a Leonyid Brezsnyev névre is hallgatott a Szovjetuniót közel húsz évig irányító briliáns elméjű pártfőtitkár után - volt az első felszíni hajó 1977-ben, amely elérte az Északi-sarkot. 

800px-rian_archive_186141_nuclear_icebreaker_arktika.jpg

Lenint az 1970-es évektől újabb és modernebb atom-jégtörők követték - a fenti képen az egy ideig a Brezsnyev nevét viselő első Arktyika látható. (forrás: Wikipedia)

 

Az Arktyika-osztály koncepciója annyira sikeresnek bizonyult, hogy még 2007-ben is építettek hajót e tervek alapján.

Az atommeghajtású jégtörő hajók fontosságát mi sem mutatja jobban, mint hogy a Szovjetunió széthullását követő, pénzügyileg ínséges időkben sem hagyták veszendőbe menni ezt a képességet: 1989-től rendszerbe állt a Finnországban épített hajótesttel, de szovjet reaktorokkal felszerelt Tajmir-osztály (Таймыр) első egysége, s az 1990-es évek elején is több új hajóval gyarapodott az immáron orosz atommeghajtású jégtörő-flotta. 

nib_taymyr_march_2014.jpg

A Finnországban készült hajótestet szovjet reaktorokkal ötvöző Tajmir jégtörő. (forrás: Wikipedia)

 

2013-ban megkezdték az építését a legújabb generációs jégtörő hajóknak, amelyek a rendkívül fantáziadús 22220. tervszámú (прое́кта 22220) osztályba tartoznak. A 33 ezer tonnás, két reaktor által meghajtott, helikopter-leszálló hellyel is felszerelt hajókat (az osztály első egységét az azóta már rendszerből kivont első Arktyika után keresztelték el) 75 fős személyzet üzemelteti.

icebreakeryamal.jpg

A Szovjetunió széthullását követő ínséges időkben az atommeghajtású jégtörőket rendszeresen használták (és gyakran a mai napig használják) turistahajóként az Arktisz iránt érdeklődő, jól fizető vendégek utaztatására. (forrás: Wikipedia)

 

Az immáron 175 megawattos reaktorok által termelt hő segítségével két turbógenerátort hajtanak meg, amelyek nyílt tengeren 22 csomós sebességre tudják gyorsítani a hajót.

Közel három méter vastagságú jégen ugyanez a sebesség másfél-két csomó (durván 4 km) óránként, ami nem tűnik soknak, de jégtörésnél nem a gyorsaság a lényeg.

vaygach_escorting_pavel_vavilov_2229984.jpg

A téli időszakban kiemelt fontosságú az északi hajózási útvonalak járhatóságának biztosítása. Az atom-jégtörőket ilyenkor teherszállító hajók konvoja követi a hajótest által a jégbe vágott csatornákon. (forrás: Wikipedia)

 

yamal_2009.JPG

A Jamal jégtörő harcias orra - ugyan az atommeghajtású jégtörők egyik fő feladata az orosz Északi Flotta mozgási szabadságának biztosítása az arktiszi vizeken, ezek civil hajók, amelyekre soha nem telepítettek fegyvereket. (forrás: Wikipedia)

 

És ha már az üzemeltetés: a jelenleg hat aktív jégtörőt számláló "flottát" az orosz polgári nukleáris vállalat, a Roszatom (Росатом) leánycége, a murmanszki székhelyű Atomflot (Атомфлот) üzemelteti. A jégtörők elsődleges feladata az úgynevezett északi hajózási útvonal (Се́верный морско́й путь) - amely Kelet-Ázsiát köti össze Európával az Északi-sarki-óceánon (Jeges-tengeren keresztül - folyamatos hajózhatóságának biztosítása. Ez a leggyakrabban úgy történik meg, hogy a jégtörő hajó megy elől, összetörve maga alatt a jeget, mögötte pedig konvojban haladnak a kereskedelmi hajók.

map_of_the_arctic_region_showing_the_northeast_passage_the_northern_sea_route_and_northwest_passage_and_bathymetry.png

Az Oroszország sarkvidéki partjai mentén húzódó északi hajózási útvonal - szaggatott sárgával -, amely rövidebb összeköttetést biztosít Kelet-Ázsia és Európa között, mint a hagyományos, Indiai-óceánt és Szuezi-csatornát érintő útvonalak. (forrás: Wikipedia)

 

A jégtörő hajó nem az orrával "töri" a jeget, hanem gyakorlatilag rácsúszik a jégfelületre, amelyet aztán a tömegével roppant össze.

50_let_pobedy.jpg

Az "Atomflotta" emblémájával. A "Győzelem ötven éve" végül a második világháborús szovjet győzelem hatvanadik évfordulója után állt rendszerbe. (forrás: Wikipedia)

 

Az Atomflot egységei emellett turisztikai és kutatási célokat is szolgálnak: nem egyszer turistákkal a fedélzeten vágnak neki a sarkvidéki vizeknek, illetve rendszeresen nyújtanak támogatást különféle kutatásokhoz (sarkvidéki expedíciók szállítása és támogatása). Jelenleg más állam nem tervezi atommeghajtású jégtörők rendszerbe állítását - pedig igény biztos lenne rá -, így még egy jó darabig Oroszország lesz az egyetlen állam, amely elmondhatja magáról, hogy atommeghajtású polgári hajóval rendelkezik.

A jégtörőkön kívül az oroszok büszkélkedhetnek az egyetlen szolgálatban álló atommeghajtású kereskedelmi hajóval, a szintén az északi hajózási útvonalon használt, 62 ezer tonnás konténerszállító Szevmorputtal (Севморпуть).

1024px-sevmorput_underway_to_arkhangelsk_gulf_of_finland_baltic_sea_25_february_2020.jpg

A világ jelenleg egyetlen szolgálatban álló atommeghajtású kereskedelmi hajója, a 62 ezer tonnás Szevmorput a Fekete-tengeren. A hajót elsősorban az északi hajózási útvonalakon történő teherszállításra építették meg. (forrás: Wikipedia)

 Zárásként itt egy angol nyelvű videó, amely a 50 лет Победы jégtörő fedélzetére kalauzol el bennünket:

A bejegyzés trackback címe:

https://vilagbarangolo.blog.hu/api/trackback/id/tr4216803060

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

gigabursch 2022.01.31. 19:44:20

Köszi! ez érdekes volt.

Azt is érdemes esetleg hozzátenni, hogy a maguk korában hogy oldották meg a navigációt, műholdak hiányában és sokszor lehetetlen látásviszonyok mellett
pl. így: lazarbibi.blog.hu/2017/10/24/az_elektronikus_navigacio_tortenete_7_resz

Motorogre 2022.02.01. 09:42:34

Kösz, aktuális a téma - ha olvas a sarki jég, akkor kína arra hajózik ha Eu-ba fuvaroz... Szuez be is zárhat.

bandigyerek 2022.02.01. 20:52:20

2022 - ben Magyarországról az 1000út utazási irodán keresztül lehet részt venni egy atomjégtörős északisarki utazáson, nagyjából 10 millió forintért.
süti beállítások módosítása