Érdekes helyek. Érdekes szokások. Érdekes történetek.

Barangolás a világban

Sarkvidéki újvilág

A Novaja Zemlja-szigetcsoport

2022. február 14. - FuraTermék

Európa északkeleti részén, a Barents- és a Kara-tenger vize között helyezkedik el egy közel Magyarország méretű szigetcsoport; a két nagyobb és számtalan kisebb földdarabból álló csoport egy lenne a megannyi, érdeklődésre számot nem tartó sarkvidéki szigetvilágból, ha az 1950-es években a Szovjetunióban nem hoznak meg egy fontos döntést.

_2.JPG

Tájkép az északi Új-földön... (forrás: Wikipedia)

 

Nézzünk szét az Új-földön, azaz Novaja Zemlján (Новая Земля)!

A 90 ezer négyzetkilométer területű, az egymástól a helyenként csak hatszáz méter széles Matocskin-szoros (Ма́точкин Шар) vize által elválasztott két nagyobb (Északi- és Déli-sziget, azaz Се́верный о́стров és Южный) és több kisebb tagból álló szigetcsoport messze a Sarkkörön túl fekszik; ennek megfelelően első írásos említésére viszonylag későn, a 11. században került sor, amikor novgorodi (orosz) kereskedők tévedtek erre egy feltehetően csodálatosan szép nyári napon.

novaya_zemlya_position.png

Novaja Zemlja kitűnő helyen fekszik ahhoz, hogy innen ellenőrizni lehessen a sarkvidéki hajózási útvonalakat, valamint figyelni lehessen, nem-e jönnek az Északi-sark felől rossz szándékú amerikai bombázók... (forrás: Wikipedia)

 

Az öblökkel sűrűn csipkézett partvidékű, közigazgatásilag az arhangelszki terület részét képező, helyenként 1500 méteres magasság fölé emelkedő hegyláncok által uralt, részben jég borította szigetcsoport a következő évszázadokban nem nagyon keltette fel a nagyérdemű európai közönség figyelmét - időnként erre tévedtek ugyan halász- és bálnavadászhajók (elsősorban hollandok), de Novaja Zemlja igazából nem sok vizet zavart; már csak azért is, mert az év legnagyobb részében a hízó sarki jégtábla miatt meg sem lehetett közelíteni.

Novaja Zemlja földrajzilag nem más, mint az Európa és Ázsia határát jelentő Urál hegység északi meghosszabbítása.

barents_ship_among_the_arctic_ice.jpg

Willem Barents hajója és legénysége a sarkvidéki vizeken, azaz jégen. (forrás: Wikipedia)

 

1596-ban a holland hajóskapitány, Willem Barents (hollandul Barentsz) megkerülte az Északi-sziget legészakibb csúcsát, majd legénységével áttelelt az északkeleti parton, de sikerét nem ünnepelhette sokáig, mert a hazaúton meghalt. A legénység egyik tagja egyébként először jegyezte le a Novaja Zemlja-jelenségként is nevezett sarkvidéki délibábot, amikor "a légkör eltérő hőmérsékletű rétegei között áthaladó fény erős törése következtében a Nap előbb jelenik meg a horizont fölött, mint a csillagászati értelemben vett napfelkelte".

800px-green_flash_05-16-08-1.jpg

A Novaja Zemlja-jelenség fotón megörökítve, kiegészülve egy úgynevezett zöld sugárral is. (forrás: Wikipedia)

 

A 16. század utáni újabb csendes évszázadokat követően az 1800-as évek első évtizedeiben az akkoriban a világ minden pontján felbukkanó orosz felfedezők szisztematikusan feltérképezték Novaja Zemlját, az 1870-es években pedig megalapították az első állandó települést is.

Ekkoriban számos nyenyec vadász is érkezett a Déli-szigetre.

c_g_zorgdragers_bloeyende_opkomst_der_aloude_en_hedendaagsche_groenlandsche_visschery_no-nb_digibok_2014010724007-v6.jpg

1720-ban készült holland térkép a szigetekről. Itt-ott még erősen hiányos. (forrás: Wikipedia)

 

A kietlen szigetcsoport jelentősége mégsem ekkor, hanem a második világháború után növekedett meg, amikor a kialakuló hidegháborúban a szovjet katonai vezetők a térképre tekintettek, s rájöttek, hogy hazájuk szinte teljesen védtelen az esetleg az Északi-sark irányából érkező, atombombákkal felszerelt amerikai bombázók ellen. Így az 1940-es évek végétől számos légi támaszpontot és radarállomást létesítettek itt, hogy még idejében észleljék a végítélet gépeit.

A második világháborúban a németek egyébként megfigyelőállomásokat létesítettek Novaja Zemlján a szövetséges konvojok felderítése érdekében, úgyhogy igazán népszerűnek bizonyult a hadakozó felek számára a terület.

novaya_zemlya.jpg

Műholdkép Novaja Zemljáról. (forrás: Wikipedia)

 

rogacsevo.jpg

Rogacsevo (Рогачёво) település (katonai támaszpont) látképe az 1990-es évek elején. A település a közeli légi támaszpont kiszolgálására épült. (forrás: Wikipedia)

 

1954 júliusától aztán még tovább léptek: a szigetcsoport területének és a környező vizeknek a nagy részét az úgynevezett Novaja Zemlja Kísérleti Telep részévé nyilvánították. A nem sokat mondó elnevezés mögött a Szovjetunió legnagyobb atomkísérleti területe rejlett, ahol 1955-től számos kísérleti robbantást hajtottak végre. 1961. október 30-án aztán a szovjetek megnyerték a "Kinek van nagyobb nukleáris szaporítószerve?" című értelmetlen versenyt, amikor virtuális középső ujjukat az Egyesült Államok felé mutatva végrehajtották az emberiség történetének legnagyobb erejű robbantását: egy átalakított Tu-95-ös bombázóból ledobott hidrogénbomba a becslések szerint 50 Mt robbanóerővel bírt; mint azt az orosz nukleáris fegyverekről szóló posztunkban már írtuk: ez akkora erőt jelent, amely képes lenne egész Budapestet letörölni a térképről - mindenestől.

tsar_photo11_1.jpg

Az emberiség történelmének legnagyobb erejű mesterséges robbanását idézték elő a szovjetek 1961 októberében: a később Cár-bombaként (vagy a bombák cárjaként) emlegetett hidrogénbomba a jobbára lakatlan Novaja Zemlját rögtön feltette a világtérképre. (forrás: Wikipedia)

 

tsar_bomba_paris.png

Ha Párizs felett robbantották volna fel a Cár-bombát, a vörös körön belül minden elpusztult volna... (forrás: Wikipedia)

 

A szovjetek végül 224 különböző kísérleti robbantást hajtottak végre Novaja Zemlján (a nemzetközi atomcsendegyezmény 1963-as elfogadása után elsősorban föld alatti kísérleteket), amelyek nem tettek jót az egyébként szerény méretű helyi flórának és faunának. A Szovjetunió széthullását követően a katonai támaszpontok többségét bezárták, a napjainkban a szigeteken élő mintegy 2500 ember többsége azonban továbbra is a fegyveres erők kötelékéhez tartozik. A szigetcsoport legnagyobb települése, a Déli-sziget déli részén fekvő Belusja Guba (Белу́шья Губа́) is inkább egy katonai támaszpont, mint egy hagyományos település: többek között egy 200 ágyas haditengerészeti kórházzal is büszkélkedhet Novaja Zemlja közigazgatási központja. 

1024px-kap_zhelanyia_2_2014-09-03.jpg

A Zelanija-fok (Мыс Желания), Novaja Zemlja legészakibb pontja... (forrás: Wikipedia)

kap_zhelaniya_1_2014-09-03.jpg

...ahol egy időjárás-figyelő állomás is működik. (forrás: Wikipedia)

 

Oroszország magára találását követően, a 2010-es évektől újra vadászrepülőket telepítettek Novaja Zemljára, hogy szükség esetén elkaphassák az észak felől érkező amerikai bombázókat az utolsó háborúban.

800px-novaya_zemlya_testing_map.png

Az előbbi műholdkép kiegészítve a napjainkban is működő nukleáris kísérleti telepekkel és a civilek elől lezárt területekkel, amelyek mérete Magyarországéval vetekszik. (forrás: Wikipedia)

 

800px-novaya_zemlya_27460478779.jpg

Egy Novaja Zemlja melletti tengerben fekvő fóka...vagy sziget? (forrás: Wikipedia)

 

fn2a4991.jpg

Novaja Zemlja őslakói. (forrás: Wikipedia)

 

A bejegyzés trackback címe:

https://vilagbarangolo.blog.hu/api/trackback/id/tr817133390

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Pepejoe 2022.02.14. 21:00:25

Azt honnan lehet tudni, hogy melyik bomba milyen "kárt" okoz hosszútávon? Hirosimában is laknak, egy igen modern és nagy, gazdag település, nincs sugárzás?
Itt meg elpukkantottak egy 50Mt s cuccot és ott élnek az emberek meg mászkálnak a jegesmedvék. Nem az van, hogy egy V.h. után lakatlan, radioaktív lesz minden 1000000 évig és max. a csótányok maradnak?

FuraTermék · www.furatermek.blog.hu 2022.02.15. 04:44:22

@Pepejoe: egy világháborúban több száz, több ezer robbanás következne be, amely hatással lehetne a klímára a kicsapódó nagy mennyiségű por miatt (nukleáris tél).

Ami pedig a sugárzást illeti: Hirosimában és Nagaszakiban a túlélőknél a köztudatban élőnél tényleg kisebb mértékben mutathatók ki káros következmények (genetikai elváltozások például), maga a hely pedig azért is maradt lakható, mert a bombát alkotó hasadóanyagok bomlása gyorsabb, mint mondjuk a csernobili erőműből kiszabadultaké volt.

Novaja Zemlján pedig a települések (támaszpontok) az egykori kísérleti helyszínektől viszonylag távol, a Déli-sziget déli végén helyezkednek el.

Trisi · www.alphawing.hu 2022.02.15. 07:54:50

@Pepejoe: a hidrogénbomba működése közben nem a sugárzás öl, hanem a hő. Maga a bomba is radioaktív, de ezek gyorsan bomló anyagok valójában, pár év míg feleződik a benne lévő hasadó anyag. Itt ami a Cár bomba esetén pusztított az a felszabaduló hőenergia ami konkrétan megolvasztotta a földfelszínt is és pár száz kilóméterre is a lökéshullám eltörte a fákat. Itt ez a rombolás fizikája, nem az hogy 100 ezer évig nem lehet bemenni arra a területre. Amúgy pont ez az atombomba hibája, ha robbantod, nem tudod elfoglalni a területet, tehát értelmetlen. Ugyanis amit elfoglal a katonaság az lesz az adott ország tulajdona, ahova nem mennek be lábon, az csak le van rombolva.

gigabursch 2022.08.22. 18:02:29

Csak annyit tennék hozzá, hogy a holland név a Nova Zem(b)ja ragadt rajta, mint az oroszosodott név.

geegee · http://eszakonelunk.blog.hu 2022.09.14. 01:31:23

Gyönyörű a színe annak a mustársárgás tájnak, de nem biztos, hogy örömmel vizitúráznék arrafelé.
:-o
Igen, a szovjetek robbantásban nem szoktak gyengélkedni, vajon vodkából vagy trotilból van nekik több?
:D
süti beállítások módosítása