Európa északkeleti részén, a Barents- és a Kara-tenger vize között helyezkedik el egy közel Magyarország méretű szigetcsoport; a két nagyobb és számtalan kisebb földdarabból álló csoport egy lenne a megannyi, érdeklődésre számot nem tartó sarkvidéki szigetvilágból, ha az 1950-es években a Szovjetunióban nem hoznak meg egy fontos döntést.
Tájkép az északi Új-földön... (forrás: Wikipedia)
Nézzünk szét az Új-földön, azaz Novaja Zemlján (Новая Земля)!
A 90 ezer négyzetkilométer területű, az egymástól a helyenként csak hatszáz méter széles Matocskin-szoros (Ма́точкин Шар) vize által elválasztott két nagyobb (Északi- és Déli-sziget, azaz Се́верный о́стров és Южный) és több kisebb tagból álló szigetcsoport messze a Sarkkörön túl fekszik; ennek megfelelően első írásos említésére viszonylag későn, a 11. században került sor, amikor novgorodi (orosz) kereskedők tévedtek erre egy feltehetően csodálatosan szép nyári napon.
Novaja Zemlja kitűnő helyen fekszik ahhoz, hogy innen ellenőrizni lehessen a sarkvidéki hajózási útvonalakat, valamint figyelni lehessen, nem-e jönnek az Északi-sark felől rossz szándékú amerikai bombázók... (forrás: Wikipedia)
Az öblökkel sűrűn csipkézett partvidékű, közigazgatásilag az arhangelszki terület részét képező, helyenként 1500 méteres magasság fölé emelkedő hegyláncok által uralt, részben jég borította szigetcsoport a következő évszázadokban nem nagyon keltette fel a nagyérdemű európai közönség figyelmét - időnként erre tévedtek ugyan halász- és bálnavadászhajók (elsősorban hollandok), de Novaja Zemlja igazából nem sok vizet zavart; már csak azért is, mert az év legnagyobb részében a hízó sarki jégtábla miatt meg sem lehetett közelíteni.
Novaja Zemlja földrajzilag nem más, mint az Európa és Ázsia határát jelentő Urál hegység északi meghosszabbítása.
Willem Barents hajója és legénysége a sarkvidéki vizeken, azaz jégen. (forrás: Wikipedia)
1596-ban a holland hajóskapitány, Willem Barents (hollandul Barentsz) megkerülte az Északi-sziget legészakibb csúcsát, majd legénységével áttelelt az északkeleti parton, de sikerét nem ünnepelhette sokáig, mert a hazaúton meghalt. A legénység egyik tagja egyébként először jegyezte le a Novaja Zemlja-jelenségként is nevezett sarkvidéki délibábot, amikor "a légkör eltérő hőmérsékletű rétegei között áthaladó fény erős törése következtében a Nap előbb jelenik meg a horizont fölött, mint a csillagászati értelemben vett napfelkelte".
A Novaja Zemlja-jelenség fotón megörökítve, kiegészülve egy úgynevezett zöld sugárral is. (forrás: Wikipedia)
A 16. század utáni újabb csendes évszázadokat követően az 1800-as évek első évtizedeiben az akkoriban a világ minden pontján felbukkanó orosz felfedezők szisztematikusan feltérképezték Novaja Zemlját, az 1870-es években pedig megalapították az első állandó települést is.
Ekkoriban számos nyenyec vadász is érkezett a Déli-szigetre.
1720-ban készült holland térkép a szigetekről. Itt-ott még erősen hiányos. (forrás: Wikipedia)
A kietlen szigetcsoport jelentősége mégsem ekkor, hanem a második világháború után növekedett meg, amikor a kialakuló hidegháborúban a szovjet katonai vezetők a térképre tekintettek, s rájöttek, hogy hazájuk szinte teljesen védtelen az esetleg az Északi-sark irányából érkező, atombombákkal felszerelt amerikai bombázók ellen. Így az 1940-es évek végétől számos légi támaszpontot és radarállomást létesítettek itt, hogy még idejében észleljék a végítélet gépeit.
A második világháborúban a németek egyébként megfigyelőállomásokat létesítettek Novaja Zemlján a szövetséges konvojok felderítése érdekében, úgyhogy igazán népszerűnek bizonyult a hadakozó felek számára a terület.
Műholdkép Novaja Zemljáról. (forrás: Wikipedia)
Rogacsevo (Рогачёво) település (katonai támaszpont) látképe az 1990-es évek elején. A település a közeli légi támaszpont kiszolgálására épült. (forrás: Wikipedia)
1954 júliusától aztán még tovább léptek: a szigetcsoport területének és a környező vizeknek a nagy részét az úgynevezett Novaja Zemlja Kísérleti Telep részévé nyilvánították. A nem sokat mondó elnevezés mögött a Szovjetunió legnagyobb atomkísérleti területe rejlett, ahol 1955-től számos kísérleti robbantást hajtottak végre. 1961. október 30-án aztán a szovjetek megnyerték a "Kinek van nagyobb nukleáris szaporítószerve?" című értelmetlen versenyt, amikor virtuális középső ujjukat az Egyesült Államok felé mutatva végrehajtották az emberiség történetének legnagyobb erejű robbantását: egy átalakított Tu-95-ös bombázóból ledobott hidrogénbomba a becslések szerint 50 Mt robbanóerővel bírt; mint azt az orosz nukleáris fegyverekről szóló posztunkban már írtuk: ez akkora erőt jelent, amely képes lenne egész Budapestet letörölni a térképről - mindenestől.
Az emberiség történelmének legnagyobb erejű mesterséges robbanását idézték elő a szovjetek 1961 októberében: a később Cár-bombaként (vagy a bombák cárjaként) emlegetett hidrogénbomba a jobbára lakatlan Novaja Zemlját rögtön feltette a világtérképre. (forrás: Wikipedia)
Ha Párizs felett robbantották volna fel a Cár-bombát, a vörös körön belül minden elpusztult volna... (forrás: Wikipedia)
A szovjetek végül 224 különböző kísérleti robbantást hajtottak végre Novaja Zemlján (a nemzetközi atomcsendegyezmény 1963-as elfogadása után elsősorban föld alatti kísérleteket), amelyek nem tettek jót az egyébként szerény méretű helyi flórának és faunának. A Szovjetunió széthullását követően a katonai támaszpontok többségét bezárták, a napjainkban a szigeteken élő mintegy 2500 ember többsége azonban továbbra is a fegyveres erők kötelékéhez tartozik. A szigetcsoport legnagyobb települése, a Déli-sziget déli részén fekvő Belusja Guba (Белу́шья Губа́) is inkább egy katonai támaszpont, mint egy hagyományos település: többek között egy 200 ágyas haditengerészeti kórházzal is büszkélkedhet Novaja Zemlja közigazgatási központja.
A Zelanija-fok (Мыс Желания), Novaja Zemlja legészakibb pontja... (forrás: Wikipedia)
...ahol egy időjárás-figyelő állomás is működik. (forrás: Wikipedia)
Oroszország magára találását követően, a 2010-es évektől újra vadászrepülőket telepítettek Novaja Zemljára, hogy szükség esetén elkaphassák az észak felől érkező amerikai bombázókat az utolsó háborúban.
Az előbbi műholdkép kiegészítve a napjainkban is működő nukleáris kísérleti telepekkel és a civilek elől lezárt területekkel, amelyek mérete Magyarországéval vetekszik. (forrás: Wikipedia)
Egy Novaja Zemlja melletti tengerben fekvő fóka...vagy sziget? (forrás: Wikipedia)
Novaja Zemlja őslakói. (forrás: Wikipedia)
