Érdekes helyek. Érdekes szokások. Érdekes történetek.

Barangolás a világban

Egzotikus országok 24.0 - Belize

2022. március 07. - FuraTermék

Idén is folytatjuk a Barangolás Blog leghosszabb sorozatát, amelyben egzotikus országokba, területekre látogatunk el szerte a nagyvilágban.

1024px-xunantunich09.jpg

A Belize nyugati részén, a guatemalai határ közelében fekvő Xunantunich maja romváros piramisa, az "El Castillo". (forrás: Wikipedia)

 

A sorozat idei első bejegyzésében Közép-Amerikába utazunk, hogy megismerkedjünk Belize múltjával, jelenével és jövőjével.

Maja vidék

A közel 23 ezer négyzetkilométeres (tehát egynegyed magyarországnyi), jobbára trópusi őserdőkkel borított, a Karib (Antilla)-tenger nyugati partján, Mexikó és Guatemala között, a Yucatán-félszigettől délre fekvő Belize ("belíz") területe hosszú évszázadokon keresztül a maja civilizáció egyik központjának számított. Belize területén feküdt a maják egyik (ha nem a) legnagyobb települése, a fénykorában akár 140 ezer (!) embernek is otthont adó Caracol, de a dzsungelek számos kisebb város romjait rejtik.

1280px-panorama_atop_caracol.png

Panoráma az egykori maja világ egyik legnagyobb városának, Caracolnak a központjából. A város maradványait 1937-ben fedezték fel (újra), miután az őserdő a területet már visszahódította. (forrás: Wikipedia)

 

Caracol 200 négyzetkilométeres alapterületével nagyobb területen feküdt, mint az ország mostani legnagyobb városa, Belizeváros (Belize City).

Persze semmi nem tart örökké, így amikor az első európaiak (a spanyolok) partot értek itt az 1500-as évek elején, már csak alacsony szervezettségű őslakos közösségeket találtak itt - a maja civilizáció évszázadokkal korábban hanyatlásnak indult, majd szinte el is tűnt. A spanyolok Közép-Amerika többi részével ellentétben nem fordítottak különösebb figyelmet a nehezen megközelíthető, s letelepedésre jobbára alkalmatlan partvidékre, így hamarosan már a Karib-tengeren "garázdálkodó" angol kalózok használták támaszpontul a folyótorkolatokat és a part mentén húzódó szigeteket...

800px-blz_orthographic_svg.png

Belize elhelyezkedése kicsiny Földünkön. (forrás: Wikipedia)

 

Jönnek az angolok

800px-junior-jaguar-belize-zoo.jpg

Egy belizei őslakos - a jaguárok Közép- és Dél-Amerika őserdeinek híres (és hírhedt) nagymacskái. (forrás: Wikipedia)

 

A 18. század elejétől a kalózokon kívül más foglalkozást űző angolok is felbukkantak az egyébként egy valószínűleg maja kifejezés ("belix" = "iszapos vizű") után elnevezett Belize partvidékén. A spanyolok több rajtaütést is végrehajtottak a telepesek ellen, akiket viszont London hosszú időn keresztül nem akart elismerni hivatalos gyarmati polgároknak, nehogy provokálják a térségben szuperhatalomként viselkedő Spanyolországot.

800px-garifuna_dancers_in_dangriga_belize.jpg

Garifuna asszonyok - az Afrikából behurcolt rabszolgák és a helyi (maja) őslakosok keveredéséből kialakult garifuna népcsoport adja ma az ország népességének közel öt százalékát. (forrás: Wikipedia)

 

Időközben a telepesek több ezer rabszolgát hoztak Afrikából, akiket a terület ültetvényein dolgoztattak (a fő exportcikk a mahagóni volt). A britek 1833-ban eltörölték a rabszolgaság intézményét, ez azonban túlzottan sokat nem változtatott az egykori szolgák helyzetén. Az időközben a Brit Honduras ("British Honduras") nevet felvevő terület 1862-ben koronagyarmati státuszt kapott, irányítását pedig a nem olyan messzi Jamaicáról oldották meg.

800px-st_george_s_cay_day_official_holiday.jpg

1898-as újságcikk, amely arról emlékezik meg, hogy ünnepnappá nyilvánították szeptember 10-ét a spanyolok kiűzésének századik évfordulóján. (forrás: Wikipedia)

 

A következő száz év különösebben földrengető események nélkül telt el - a szerény brit hondurasi gyarmati lakosság szépen-lassan gyarapodott (1934-ben már több, mint ötvenezer ember élt itt!), az 1950-es évektől pedig elkezdett felerősödni az ország függetlenségét kívánó csoportok tevékenysége. Ennek eredményeként 1964-ben a britek önkormányzatot biztosítottak az országnak, amely 1973-ban hivatalosan is felvette a Belize nevet. 

convent_belize_1931_hurricane.jpg

Egy 1931-es hurrikán pusztításának nyoma Belizevárosban. (forrás: Wikipedia)

 

1961-ben a Hattie hurrikán gyakorlatilag letarolta az országot - az akkori főváros, a tengerparton fekvő Belizeváros nagy része a földdel vált egyenlővé; ezt követően kezdtek hozzá az ország belsejében fekvő új főváros, Belmopan tervezéséhez, amely 1970-től lett a közigazgatás központja.

A függetlenség

flag_of_belize_svg.png

Belize zászlaja, közepén az ország címerével. A latin felirat ("Sub Umbra Floreo") jelentése: "virágzom az árnyékban". (forrás: Wikipedia)

 

1981. szeptember 21-én Belize hivatalosan is elnyerte függetlenségét az Egyesült Királyságtól, az ország azonban megmaradt azon nemzetközösségi monarchiák csoportjában, amelyeknek a mindenkori brit uralkodó az államfője. Üröm vegyült az örömbe, hogy a szomszédos Guatemala eleinte nem akarta elismerni Belize önállóságát, ugyanis igényt tartott területének egy jelentős részére (pontosabban elismerte az ország függetlenségét, de csak az általa kigondolt határok között). Hogy a guatemalaiaknak még a kedvét is elvegyék tőle, a britek továbbra is jelentős erőket állomásoztattak Belize területén, miközben hozzáláttak a helyi haderő (Belizei Védelmi Erő - Belize Defence Force) megszervezéséhez is.

1024px-usmc-100414-m-3149v-042.jpg

Belizei katonák egy gyakorlaton. (forrás: Wikipedia)

 

A "jelentős erők" itt 1500 katonát jelent, de ez bőven elegendő volt a nem éppen világháború megvívására készülődő, amúgy is polgárháború által sújtott Guatemala féken tartásához.

royal_marines_feel_the_heat_in_the_jungle_of_belize_mod_45162175.jpg

Brit tengerészgyalogos belizei kiképzésen 2017-ben. A britek már kivonták erőik jelentős részét, egy kiképző missziót azonban továbbra is fenntartanak az országban. (forrás: Wikipedia)

 

A guatemalai-belizei határvitában végül néhány évtized alatt elértek annyit a felek, hogy beleegyeztek abba, hogy egy nemzetközi bíróság döntsön a vitás kérdésben, és ne a fegyverek (ezt végül népszavazásokon a guatemalai és a belizei polgárok is megerősítették).

Hivatalos döntés azóta sem született.

220px-belize_topography.png

Belize térképe. Az ország nyugati részét a Maja-hegység vonulatai uralják; itt emelkedik Belize legmagasabb csúcsa is, az 1124 méteres Doyle's Delight. (forrás: Wikipedia)

 

800px-belize_city_aerial_shots.jpg

Az ország legnépesebb településének, Belizevárosnak (Belize City) a látképe. A 60 ezres település 1970 előtt Belize közigazgatási központja is volt. (forrás: Wikipedia)

 

Napjainkban

gg_tzalam_cropped.jpg

Froyla Tzalam asszony, Belize aktuális főkormányzója, aki az uralkodót hivatott képviselni a mindennapokban. (forrás: Wikipedia)

 

Belize - mint írtuk volt - azon nemzetközösségi monarchiák közé tartozik, amelyek államfőjükként az aktuális brit uralkodót ismerik el. Természetesen II. Erzsébet királynő eme hatalmas megtiszteltetés ellenére továbbra is Londont (vagyis most már Windsort) tekinti rezidenciájának, ezért Őfelségét a hétköznapokban egy belizei főkormányzó képviseli. A manapság 420 ezer ember által lakott Belize parlamentáris demokrácia, ahol rendszeresen tartanak választásokat.

aerials_belize_whwy_02.jpg

Belize fővárosa, az ország belsejében felépített Belmopan madártávlatból. (forrás: Wikipedia)

 

belmopan_parliament.jpg

A törvényhozás épülete Belmopanban. (forrás: Wikipedia)

 

A népesség nagy része az őslakosok, az európaiak és az afrikaiak keveredéséből kialakult mesztic és kreol, rajtuk kívül még jelentős számban élnek itt afrobelizeiek (hogy politikailag korrektek legyünk), de közel 11 ezer német és orosz (!) felmenőkkel bíró mennonita is az otthonának mondhatja Belize földjét. 

A mennoniták anabaptista keresztény közösségéhez tartozó emberek hosszú utat tettek meg, míg eljutottak Közép-Amerikába: egy részük a cári Oroszországból indult el a 19. század első felében, hogy aztán Kanadában és Mexikóban telepedjenek le, míg egy kisebb részük az 1870-es években érkezett Brit Hondurasba.

800px-menonite_children.gif

Mennonita gyerekek Belizeben. (forrás: Wikipedia)

 

Az ország hivatalos nyelve az angol, de ezen kívül még sokan beszélik a spanyolt és különböző maja nyelvjárásokat is. A lakók többsége keresztény vallású, a legjelentősebb vallási kisebbséget az ősi maja vallás(ok) követői képviselik. Az ország népességének nagyobb része városokban él (közel ötöde az egykori politikai, manapság gazdasági fővárosként funkcionáló Belizevárosban).

hrrubenfromeast_fixed.jpg

Az 1858-ban épült Szent Megváltó Székesegyház Belizevárosban. Az ország népességének nagy része valamelyik keresztény felekezet tagja. (forrás: Wikipedia)

 

Egy ennyire sokszínű társadalommal rendelkező országban a kultúra is hamar egyfajta olvasztótégellyé vált, ahol jól megférnek egymás mellett az ősi maja hagyományok az afrikai és európai szokásokkal. 

Érdekesség, hogy Belize egyik nemzeti sportja a kerékpározás - húsvétkor például hagyomány az egynapos kerékpáros körverseny megtartása az országban.

shalini_zabaneh_cyclist_belize.jpg

A minden évben húsvétkor megrendezett belizei kerékpáros körverseny egyik résztvevője. (forrás: Wikipedia)

 

Belize hosszú évtizedek óta az idegenforgalomra alapozza gazdaságát - a koronavírus-járvány előtti években évente több százezer külföldi (elsősorban európai) turista kereste fel az országot, hogy kipihenje az otthoni munka során felgyülemlett feszültséget.

Különösen népszerű (volt?) az ország partjainál húzódó, a világ második legnagyobbikának számító korallzátonyoknál a könnyűbúvárkodás és a már említett maja városromok felkeresése a dzsungelben. 

coral_reef_belize_2.jpg

A Belize partjai mentén húzódó korallzátony a könnyűbúvárok paradicsoma. (forrás: Wikipedia)

 

cockscomb_basin_wildlife_sanctuary_07.JPG

Az ország területének nagy részét (még) trópusi őserdők foglalják el. (forrás: Wikipedia)

 

A belizei polgárok azon sokasága, akik nem a turisták kiszolgálásával kapcsolatos szolgáltatói feladatokat látnak el, jobbára a mezőgazdaságban dolgozik - számos ültetvény "ontja" magából a cukornádat, a banánt és egyéb déligyümölcsöket, miközben az utóbbi években beindult az ország alatt lévő jelentős szénhidrogén-készletek kitermelése és exportja is (nyilván Guatemala nem emiatt szeretné megszerezni Belize több, mint felét...). 

sugar_cane_processing_plant_2.jpg

Cukorfeldolgozó üzem Belizeben. (forrás: Wikipedia)

 

Az országot szerény méretű, de cserébe viszonylag jól karbantartott úthálózat jellemzi, miközben a part menti területeken nagy szerep jut a hajózásnak - a külföldi turisták tömegének fogadására pedig modern repülőtér áll rendelkezésre a dzsungelben létesített számtalan felszállópálya mellett. 

Annak ellenére, hogy a turizmus miatt jelentős összegeket fordítanak közbiztonságra, Belize számára komoly kihívást jelent a drogokkal és utcai bandákkal átszőtt bűnözés - 2019-ben 102 gyilkosságot jegyeztek fel az országban, amely még közép-amerikai mércével nézve is kiemelkedő adat a 420 ezer lakóhoz viszonyítva.

A bejegyzés trackback címe:

https://vilagbarangolo.blog.hu/api/trackback/id/tr4017772508

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása