Érdekes helyek. Érdekes szokások. Érdekes történetek.

Barangolás a világban

Egzotikus országok 28.0 - A Csatorna-szigetek

2022. október 03. - FuraTermék

Az egzotikus országokat bemutató sorozatunk következő részében nem egy, hanem két területet mutatunk be nektek - ennek oka végtelenül egyszerű: Guernsey (plusz Alderney) és Jersey múltja, jelene és jövője is annyira össze van kötve egymással, hogy nyugodtan kezelhetjük őket egyetlen egységként.

aerial_view_of_fields_in_st_clement_jersey.jpg

Zöldellő mezők a Jersey szigetén fekvő Saint Clemens település határában. (forrás: Wikipedia)

 

A hazai Guernsey- és Jersey-rajongóktól ezúton is elnézést kérve a közös posztért a "Tovább" gomb után következzenek a Csatorna-szigetek!

Aprócska szigetek

A hét lakott szigetből - területük alapján csökkenő sorrendben: Jersey, Guernsey, Alderney, Sark, Herm, Jethou és Brecqhou -, valamint tucatnyi lakatlan sziklaszirtből álló, együttes területüket tekintve is alig kétszáz négyzetkilométeres Csatorna-szigetek (angolul Channel Islands, franciául îles de la Manche, míg normann nyelven Îles d'la Manche) nevükhöz méltóan a La Manche csatornában (English Channel), egész pontosan a francia Normandia legnyugatibb részét képező Cotentin-félsziget nyugati partjai mentén helyezkednek el. 

1024px-channel_islands_in_its_region_svg.png

A Csatorna-szigetek elhelyezkedése Nyugat-Európában. (forrás: Wikipedia)

 

A sziklákkal csipkézett partvidékű szigetcsoport legmagasabb pontja (amely a Les Platons névre hallgat és Jersey szigetén "magasodik") is alig 143 méterrel emelkedik a tengerszint fölé; a csapadékos éghajlatú szigeteken már csak méretükből adódóan sem találunk igazán nagy vízfolyást vagy állóvizet, jobbára kisebb patakocskák szabdalják a felszínt.

800px-channel_islands_by_sentinel-2.jpg

A Csatorna-szigetek és a tőlük keletre fekvő, Normandiához tartozó Cotentin-félsziget egy műholdfelvételen. (forrás: Wikipedia)

 

Közös történelem

A régészeti feltárások alapján valószínűsíthető, hogy a Csatorna-szigeteken - amelyeket akkoriban az alacsonyabb vízszintnek köszönhetően még szárazföld kötött össze a kontinenssel - már több tízezer évvel ezelőtt megjelent az ember. Később, a vaskorban a szomszédos Normandiából (amely akkor az Armorica névre hallgatott) érkeztek telepesek, majd a Római Birodalom bukását követően, az 5-6. században Britanniából érkeztek menekültek ide kelta britonok, miután kiszorították őket az angolszászok hazájukból.

la_gran_m_re_du_chimqui_re_guernsey.jpg

Újkőkorszakból származó menhir - álló, faragatlan kőoszlop - Guernsey szigetén. (forrás: Wikipedia)

 

A 10. században a Normandiát megszálló (és a nekik nevet adó) normannok - vikingek - hajtották uralmuk alá a parányi szigetcsoportot, amelynek történelme ekkortól kezdett elágazni a földrajzilag legközelebb fekvő Franciaországétól: 1066-ban ugyanis a Normandia hercege címet büszkén viselő Vilmos elfoglalta Angliát, s addigi címei közé bezsebelte az "Anglia királya" titulust is. 1259-ben III. Henrik király lemondott normandiai birtokairól a francia király javára, a Csatorna-szigetek felett azonban megtartotta az angol fennhatóságot. 

william_the_conqueror_tfa.jpg

Hódító Vilmos, Normandia hercege és Anglia királya a bayeaux-i kárpiton. Angliai hódításával kezdődött a Csatorna-szigetek és Anglia közös története. (forrás: Wikipedia)

 

Az angliai rózsák háborúja idején a szigetcsoport hol az egyik (Yorkok), hol a másik (Lancasterek) háborúzó fél irányítása alatt állt; ennek negatív tapasztalatai alapján a pápa 1483-ban kinyilvánította, hogy az angolok és franciák számára is fontos terület háború idején semleges kell, hogy maradjon, amit közel kétszáz évig be is tartottak a felek - ennek a helyiek örültek különösen, mert így nyugodt szívvel kereskedhettek mindenkivel.

Calais 1558-as elvesztését követően a Csatorna-szigetek maradt az egyetlen angol fennhatóság alatt álló terület a francia föld közelében, amelyet a mindenkori angol uralkodók Franciaország királyaként irányítottak.

Koronafüggőségként

Az angol polgárháború idején a nagyobb sziget, Jersey kitartott a király mellett, míg a kisebb Guernsey a parlament oldalán állt; 1651-ben végül Jersey megadta magát a háborúban győztes parlamentaristáknak. A következő évtizedekben a kereskedelem újból fellendült, a helyiek ezúttal azonban már az észak-amerikai gyarmatokkal fűzték szorosabbra a kapcsolatokat. 

statue_of_george_carteret.png

George Carteret szobra Jersey Saint Peter városában. (forrás: Wikipedia)

 

II. Károly király a korábban nyújtott támogatásért cserébe Jersey kormányzójának, George Carteretnek adott is egy nagyobb földterületet a gyarmatokon; ezt a területet ma úgy ismerjük, mint az Egyesült Államok New Jersey szövetségi állama.

1280px-wenceslas_hollar_elizabeth_castle_jersey_3.jpg

Az I. Erzsébet királynő utasítására a 16. század második felében Jersey védelmére felhúzott Erzsébet-erőd (Elizabeth Castle) egy 1651-es rajzon. Egészen 1923-ig katonai helyőrségként funkcionált. (forrás: Wikipedia)

 

Az 1789-es forradalmat követően számos francia arisztokrata keresett menedéket a szigetcsoporton, amelyet ezt követően Francia-szigeteknek is gúnyoltak Angliában; 1801-ben került sor a szigetcsoport jogi státuszának végleges rendezésére. Ekkor a brit uralkodó végleg lemondott "Franciaország királya" címéről, ezt követően pedig Jersey és Guernsey Bailiffsége (Bailiwick of Jersey és Bailiwick of Guernsey) brit koronafüggőség lett a Man-szigethez hasonlóan - azaz a terület nem része az Egyesült Királyságnak, de a mindenkori brit uralkodó gyakorol fennhatóságot felette.

1024px-sark_windmill_working.jpg

Szélmalom Sark szigetén. (forrás: Wikipedia)

 

A "bailiff" egyébként egy nem csak helyi tisztség, amely leginkább a régi bíróhoz áll legközelebb; a 13. században bevezetett tisztség a mai napig létezik, s jogilag az uralkodót (Normandia hercegét) képviselő alkormányzó és a kormányfő között áll, miközben a helyi legfelsőbb bírák is egyben.

A második világháborúban

channel_island_evacuees_try_on_american_clothing_in_marple_cheshire_england_1940_d742.jpg

A Csatorna-szigetekről evakuált gyerekek Angliában 1940-ben. Közel öt esztendőt kellett várniuk, mire hazatérhettek. (forrás: Wikipedia)

 

A második világháborús francia összeomlást követően a brit hadvezetés a Csatorna-szigetek feladása mellett döntött; egyszerűen nem látták értelmét katonai erőforrásokat pazarolni a stratégiailag (számukra) kevéssé fontos terület megvédésére - előtte azonban több ezer gyereket evakuáltak Angliába, valamint több ezer katonakorú férfi távozott, hogy a brit haderőben harcolhasson. Így 1940 júniusában a nyílt területté nyilvánított szigetcsoportot a németek ellenállás nélkül foglalták el.

A Csatorna-szigetek lett az egyetlen brit fennhatóságú terület a háborúban, amelyet a németeknek sikerült elfoglalni.

bundesarchiv_bild_101i-228-0326-34a_guernsey_jersey_deutsche_soldaten.jpg

A német propagandagépezet nem volt rest kihasználni a lehetőséget, és a délceg Wehrmacht-harcosokat végigfotózni az angliai idillt idéző csstorna-szigeteki utcácskákon. A megszállás ideje alatt a német hatóságok - Európa egyes részeivel ellentétben - igyekeztek a civil lakossággal jó kapcsolatot fenntartani. (forrás: Wikipedia)

 

A következő években - nem kis részben Hitler azon rögeszméjének köszönhetően, hogy a britek mindent meg fognak tenni a szigetek visszafoglalásáért - a németek hatalmas erődítménnyé változtatták a Csatorna-szigeteket. Állandó jelleggel több ezer német katona állomásozott itt (többnyire nem másod- vagy harmadvonalbeli egységek, akikre a frontokon is nagy szüksége lett volna a német hadvezetésnek), miközben több ezer foglyot is hoztak magukkal az erődítési munkálatok elvégzésére - az Alderney szigetén létesített négy koncentrációs táborban közel hatezren raboskodtak.

german_world_war_ii_tower_jersey.jpg

A Csatorna-szigetek közül a legészakibb, Alderney a német hadvezetés (értsd: Hitler) számára kiemelt stratégiai fontossággal bírt, ennek megfelelően több, mint négy év alatt komoly erődítési munkálatok során rengeteg pénzt és erőforrást áldoztak a megerősítésére - mint végül kiderült: teljesen feleslegesen, a szövetségesek ugyanis semmit nem tettek a szigetcsoport felszabadításáért. (forrás: Wikipedia)

 

1940 és 1945 között a németek közel kétezer szigetlakót deportáltak Franciaországba az ellenállással való összejátszás gyanújával, közben pedig több tízezer aknát telepítettek a szigeteken a végük soha be nem következő brit invázió elhárítására.

Pedig az itt felhasznált építőanyagoknak, az itt telepített fegyvereknek máshol is jó hasznát vehették volna.

channel_islands_liberated-_the_end_of_german_occupation_channel_islands_uk_1945_d24595.jpg

A britek az HMS Bulldog romboló fedélzetén fogadták a Csatorna-szigetek német parancsnokának, Zimmermann kapitánynak a megadását 1945. május 9-én. (forrás: Wikipedia)

 

1944 júniusában a szövetségesek partra szálltak a szomszédos Normandiában, de a Csatorna-szigetek inváziója ezúttal is elmaradt - a szigetcsoport felszabadulását végül a német kapituláció hozta el 1945 májusában - május 9-én egy brit romboló (az HMS Bulldog) fedélzetén írta alá a megadási okmányokat a német parancsnok, a helyiek legnagyobb örömére.

jour_d_la_libeth_tion_j_rri_9_d_mai_2012_81.jpg

Május 9-e 1945 óta a felszabadulás napja és nemzeti ünnep a Csatorna-szigeteken. (forrás: Wikipedia)

 

A háború után

1945 decemberéig az összes, Angliába evakuált szigetlakó visszatérhetett otthonába, ezt követően pedig megindult az újjáépítés - pontosabban a német jelenlét látható jeleinek felszámolása, úgymint a bunkerek kiürítése, az aknamezők megszüntetése. 

flag_of_guernsey_svg.png

Guernsey zászlaja, közepén Hódító Vilmos sárga keresztjével. (forrás: Wikipedia)

 

A háború után a szigetcsoport visszatért hétköznapi életéhez, azzal a különbséggel, hogy ekkortól már az idegenforgalomra valamint a pénzügyi szolgáltatásokra helyezték a hangsúlyt, amelyeknek köszönhetően az 1960-as évektől hatalmas gazdasági fejlődésen ment keresztül a terület. 

flag_of_jersey_svg.png

Jersey zászlaja az I. Eduárd király által 1290-ben a sziget bailiffjének adományozott címerrel. (forrás: Wikipedia)

 

A Csatorna-szigetek koronafüggőségként soha nem csatlakoztak az Európai Gazdasági Közösséghez (később Európai Unió), így a brexit sem érintette őket negatívan.

Napjainkban

saint_helyi_panoranmique_2.jpg

Jersey fővárosának, egyben a Csatorna-szigeteknek a legnépesebb városa, Saint Helier panorámaképe. (forrás: Wikipedia)

 

Mint írtuk volt, a Csatorna-szigetek két közigazgatási egységből áll: a nagyobb (118 négyzetkilométer) és népesebb (103 ezer lakos) Jersey Bailiffségből és a kisebb (78 négyzetkilométer) és kevésbé népes (67 ezer lakos) Guernsey Bailiffségből. Utóbbihoz tartozik az összes kisebb, lakott sziget - melyek közül a legjelentősebb Alderney és Sark korlátozott belső autonómiával is rendelkezik. Guernsey fővárosa a nagyjából húszezres Saint Peter Port, míg a szigetcsoport legnépesebb települése Jersey közigazgatási központja, a 35 ezres Saint Helier.

palms_in_alderney.JPG

Dús vegetáció Alderney szigetén. (forrás: Wikipedia)

 

Jersey szigetét tizenkét, Guernsey-t pedig tíz egyházkerület (parish) alkotja - ezek egyben településeknek is számítanak.

states_of_jersey_chamber.jpg

Jersey törvényhozásának ülésterme. (forrás: Wikipedia)

 

Koronafüggőségként a szigetcsoport államfője (Normandia hercegeként) a mindenkori brit uralkodó, akit egy-egy alkormányzó képvisel a két bailiffségben. Mindkét koronafüggőségben demokratikusan választott törvényhozás útján gyakorolja hatalmát a nép; a bailiffek - mint írtuk volt - a helyi legfelsőbb bíróságok vezetői is egyben, így nem csak reprezentatív feladataik vannak.

1024px-parish_church_of_st_helier_pfarrkirche_der_inselhauptstadt_island_of_jersey_kanalinseln_united_kingdom_foto_2017_wolfgang_pehlemann_dsc05074.jpg

Saint Helier... (forrás: Wikipedia)

 

800px-stpeterportchurch.jpg

...és Saint Peter Port anglikán temploma. (forrás: Wikipedia)

 

A briton, francia, angol felmenőkkel rendelkező helyi őslakosság a két kultúra egyfajta egyvelegét hozta létre az évszázadok során. Ennek köszönhetően az angol mellett a francia és annak helyi, normann változata is beszélt nyelv (Jersey-n nincsen hivatalos nyelv, Guernsey-n pedig az angol a hivatalos), miközben a lakosok nagyjából egyharmad-egyharmad arányban anglikánon, római katolikusok illetve felekezeten kívüliek.

A normann nyelvnek mind Jersey-n, mind Guernsey-n kialakult a helyi dialektusa.

A szigeteken ezeket nagyjából öt-hatezer ember beszéli első nyelvként.

jersey_finance_centre_2021.jpg

Saint Helier pénzügyi központja Jersey-n. (forrás: Wikipedia)

 

jersey_five_pound_sterling.jpg

Jersey számára nyomtatott ötfontos bankjegy. Az uralkodói képet cserélni kell... (forrás: Wikipedia)

 

A szigetcsoport gazdasági életét hosszú évszázadokon keresztül a Franciaországgal, Angliával illetve az észak-amerikai gyarmatokkal folytatott tengeri kereskedelem határozta meg; a Csatorna-szigetek már csak méretük miatt is csak korlátozottan alkalmasak mezőgazdasági termelésre (habár a cider a 19. században a legfontosabb exportcikk volt, és fontos még ma is), miközben az ipart könnyűipari termékek előállítása és kisebb hajók gyártása képviseli.

800px-guernsey_cow.jpg

Egy guernsey-i őslakos. A mezőgazdaság manapság is sokak számára fontos megélhetési forrás. (forrás: Wikipedia)

 

Az 1960-as évektől a szigetcsoport kormányai éltek speciális jogi helyzetükkel, így gyakorlatilag offshore-paradicsommá változtatva Jersey-t és Guernsey-t. Ennek köszönhetően az évi több százmillió euró értékű bevételek többsége a kedvező adózási feltételek miatt ide "települő" vállalatok által fizetett minimális adóösszegekből folynak be. A bevételeket a helyi szociális hálózat fejlesztésére és fenntartására fordítják, így Európában itt az egyik legmagasabb az életszínvonal. A bevételeket egészítik ki az évente idelátogató több százezer turista által elköltött fontok is, akik számára számos fesztivált tartanak, miközben megismerkedhetnek az egyedülálló helyi kultúrával.

1024px-guernsey_folk_dance.jpg

Hagyományőrzők néptánca Guernsey-n. (forrás: Wikipedia)

 

1024px-hotel_de_france.jpg

A Hotel de France épülete Saint Helierben. A turizmus már évtizedek óta fontos bevételi forrás a szigetcsoporton. (forrás: Wikipedia)

 

A szigetcsoport 1921 óta valutaunióban áll az Egyesült Királysággal, ennek köszönhetően mindkét bailiffség hivatalos fizetőeszköze a font sterling (illetve ezeknek helyi kibocsátású változatai). 

A szigetcsoportokon fejlett közúthálózat került kiépítésre, ennek köszönhetően a legelterjedtebb közlekedési eszköz az autó, illetve a motorkerékpár, miközben a tömegközlekedésre (buszok) sem lehet okuk panaszra a helyieknek illetve a turistáknak. A szigetek egymás közötti és Franciaországgal fenntartott kapcsolatában meghatározó szerepe van még a hajózásnak, a turisták fogadásában pedig a három nagyobb szigeten (Jersey, Guernsey és Alderney) működő nemzetközi repülőtereknek. A 19. században a nagyobb szigeteken a nagy vasútépítési lázra való tekintettel építettek néhány vonalat; Jersey és Guernsey vasútját az 1930-as években gazdaságossági okok miatt felszámolták, Alderney szerén 3,2 kilométeres vonalán azonban a nyári hétvégéken és ünnepnapokon helyi önkéntesek munkájának köszönhetően a mai napig zakatol a vonat.

ct_plus_guernsey_bus.jpg

A szigeteken a tömegközlekedést a buszhálózat képviseli. A képen egy guernsey-i busz látható. (forrás: Wikipedia)

 

alderney_train.jpg

Az önkéntesek által a nyári időszakban működtetett alderney-i vasútvonal egy szerelvénye. (forrás: Wikipedia)

 

800px-sark_ferry_arrival.jpg

A szigete között gyorsjáratú kompok is segítik a kapcsolattartást. (forrás: Wikipedia)

 

Mivel azért valamennyire mégiscsak angol területről van szó, a Csatorna-szigeteken a legnépszerűbb sport a labdarúgás mellett a krikett; előbbi - mivel a szigetek nem tagjai a nemzetközi labdarúgó-szövetségeknek - legjelentősebb eseménye a Jersey, Guernsey és Alderney "válogatottjai" között megrendezett szigetközi bajnokság (férfi és női ágon egyaránt). A két nagy sziget "túlereje" azonban elvitathatatlan, Alderney csapata ugyanis csak egy alkalommal tudta megnyerni az 1905 óta megrendezett Muratti-kupát.

A Muratti egyébként egy dohánymárka. 

muratti_2012_04.jpg

Egy pillanatkép a 2012-es szigetközi Muratti-kupáról. (forrás: Wikipedia)

 

A bejegyzés trackback címe:

https://vilagbarangolo.blog.hu/api/trackback/id/tr1817943464

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása