Magyarként talán nem találjuk szokatlannak, ha egy adott országnak esetenként súlyos konfliktusa akad valamelyik szomszédjával; mai posztunkban azonban bemutatunk nektek két országot, amelyek nem egyszer álltak már a háború küszöbén egymással úgy, hogy közben azonos katonai szövetségben vannak.
A görög légierő H215 Super Puma harci kutató-mentő helikoptere - előfordul, hogy a "baráti" görög-török "légiharc-gyakorlatok" során lezuhanó pilótákat ki kell menteni a tengerből... (forrás: Wikipedia)
Következzen a modern kori görög-török konfliktus rövid története!
Majdhogynem a tyúkig és a tojásig kellene visszamennünk az időben, ha arra kérdésre szeretnénk választ adni, hogy pontosan hol is kezdődik Görögország és Törökország konfliktusa; mai írásunk szempontjából legyen annyi elég, hogy az Oszmán Birodalom a görögök által dominált egykori Keletrómai Birodalom romjain vált világhatalommá, majd néhány évszázaddal később a görögök az európai nagyhatalmak hathatós támogatásával nyerték el függetlenségüket a többségében még ekkor is görögök által lakott Konstantinápoly (Isztambul) uraitól.
Az Égei-tenger műholdfelvétele. A tenger keleti peremén húzódó, többségében Görögországhoz tartozó szigetek körüli tengeri és légi határok képezik a vita tárgyát Athén és Ankara között. (forrás: Wikipedia)
Az első világháborúban a két ország ellentétes oldalon állt, s nem tett jót a későbbi kapcsolatoknak, hogy a háborút követően az Anatóliai-félsziget nyugati része görög megszállás alá került - a törököknek az állam(újra)alapító Atatürk vezetésével sikerült enyhíteniük a maguk Trianonját, így véres harcok után kiebrudalták a görögöket is Kis-Ázsiából; ennek következtében az addig jelentős törökországi görög közösségek gyakorlatilag elnéptelenedtek.
Ezzel párhuzamosan a görögországi muzulmán közösségek tagjai Törökországba menekültek.
Görög katonák az 1919 és 1922 között dúló, idáig utolsó görög-török háborúban a fronton. (forrás: Wikipedia)
Törökországból menekülő görög gyerekek Athénban... (forrás: Wikipedia)
...és görögországi muzulmánok Törökországban az 1919-1922 közötti háború idején. (forrás: Wikipedia)
Azóta - kis túlzással - a két ország ott igyekezett egymásnak keresztbe tenni, ahol csak tudott. A máig tartó konfliktus két, egymástól jól elkülöníthető (ám egymással részben összefüggő) részre tagolható: egyrészt a görög és török telepesek által benépesített Ciprusra - ahol a törökök 1974-es inváziója során a két ország de facto is összecsapott egymással -, valamint Görögország égei-tengeri szigetvilágának keleti részére: Athén és Ankara ugyanis a mai napig nem egyezett meg egymással arról, hogy pontosan hol is húzódik a két nemzet közötti tengeri határvonal.
A második világháború után Görögország megkapta az addig olasz kézen lévő szigeteket, köztük Rodoszt is.
Andresz Papandreu görög (b) és Turgut Özal török (j) miniszterelnök 1986-os találkozója a svájci Davosban. Nem volt őszinte a mosoly... (forrás: Wikipedia)
Időközben - egy napon, 1952. február 18-án - mindkét ország csatlakozott a világ napjainkban legnagyobb és legerősebb katonai szövetségéhez, a NATO-hoz; a várható szovjet invázió feltartóztatására mindkét ország hatalmas mennyiségű katonai eszközt szerzett be Nyugat-Európából és az Egyesült Államokból...azt már nem nagyon kötötték az amerikaiak orrára, hogy ezeket szívesebben használnák egymás ellen...
Képgaléria az égei-tengeri határokról a görög és török elképzelések alapján. (forrás: Wikipedia)
A vitás tengeri és légi határoknak - pontosabban annak, a görögök és törökök szerint hol is húzódnak ezek - köszönhetően a 20. század második felében számos incidensre került sor a két fél fegyveres erői között. Azon túl, hogy a sajátjuknak tekintett felségvizeken felbukkanó civil és katonai hajókat rendszeresen kísérik ki egymás parti őrségei (és haditengerészetei), a görög és török légierő harci repülőgépei is gyakran teszik tiszteletüket az Égei-tenger keleti része felett.
A törökök nem ismerik el a partjaik közelében fekvő görög szigetekhez tartozó kizárólagos gazdasági övezetek görögök általi kiterjesztését, mivel ez a zóna sok esetben már elérné a török partvidéket.
A görög légierő... (forrás: Wikipedia)
...és a török légierő F-16-os vadászbombázója. Mivel mindkét ország NATO-tagállam, elvileg szövetségesek, s számos fegyverrendszer mindkét nemzet haderejében megtalálható. Így egy valós háborúban sokkal inkább a katonák egyéni képességei dönthetnének egy-egy összecsapásban. (forrás: Wikipedia)
Jobb esetben ilyenkor a pilóták azonosítják egymást, majd mindenki megy a dolgára, többször sor került azonban "szimulált" légiharcra a felbukkanó görög és török vadászgépek között. Az első áldozat egy görög pilóta volt 1992 júniusában (a törökökkel folytatott "gyakorlat" során a tengerbe csapódott), azóta pedig tucatnyi görög és török hajózó lelte halálát a barátinak nem éppen nevezhető találkozások során.
Az eddigi utolsó áldozatot egy görög és egy török F-16-os vadászbombázó összeütközése követelte 2006-ban, bár összetűzések azóta is rendszeresen előfordulnak.
A görög haditengerészet F454 Pszara (Φ/Γ Ψαρά) fregattja... (forrás: Wikipedia)
...és a török haditengerészet F245 TCG Oruçreis fregattja. Mindkét hajó német eredetű. (forrás: Wikipedia)
Nem kis részben az Egyesült Államok folyamatos nyomásgyakorlásának köszönhető, hogy eddig nem robbant ki nyílt fegyveres konfliktus a két, papíron szövetséges ország között - azt már csak remélni tudjuk, hogy a politikusok mind Athénban, mind Ankarában elég bölcsek ahhoz, hogy ez így is maradjon.
