A hosszú évezredeken keresztül alapvetően patriarchális társadalmak határozták meg a civilizációk fejlődését; noha nem volt ritka, hogy rövidebb-hosszabb időre nők kerültek hatalomra egy-egy országban, birodalomban, általában nem ez volt a jellemző.
Mosolyával milliók szívébe zárta magát. (forrás: Wikipedia)
Éppen ezért a történelmi emlékezet nem egy esetben őrizte meg ezen nem mindennapi hölgyek teljesítményét, s az adott ország lakói még ma is szívükben őrzik a kiemelkedő nőalakokat (mint például a franciák Jeanne d'Arc-ot vagy a britek I. Erzsébet királynőt). Mai posztunkban arról azt a nőt mutatjuk be röviden, aki a 20. századi Argentína történelmének egyik (ha nem a) legmeghatározóbb és legnépszerűbb politikai személyiségévé vált alig néhány esztendő alatt. A "Tovább" gomb után következzen Evita Perón története!
A gyermekkori évek
A később Evita Perón néven ismertségre szert tevő asszony María Eva Ibarguren néven látta meg a napvilágot 1919. május 7-én egy főként mezőgazdaságból élő kisvárosban, Los Toldosban. Édesanyja vezetéknevét kapta meg, ugyanis egy helyi földbirtokos, a hatvanegy éves Juan Duarte törvénytelen gyermekeként született - édesanyja, a baszk származású Juana Ibarguren az öregúr háztartási alkalmazottja (is) volt.
A fiatal María Eva. (forrás: Wikipedia)
Édesapja viszonylag korán meghalt, s a kislánynak súlyos traumát jelentett, hogy apja felesége hatalmas botrányt csapva érte el, hogy a törvénytelen gyermek távol maradjon a temetéstől. Apja halálát követően egy másik városba költöztek anyjával, ahol az fogadót üzemeltetve tartotta el a családot. Mindössze tizennégy éves volt, amikor egy iskolai színielőadást követően felfigyeltek tehetségére; nem sokkal később már a fővárosban, Buenos Airesben játszott kisebb film- és rádiószerepeket és emellett modell is volt. Pontosabban a rádiójátékokban olyan híres történelmi személyiségeket formálhatott meg, mint II. Katalin orosz cárnő vagy I. Erzsébet angol királynő.
A fogadó nyilván nem egy ötcsillagos luxusszálloda volt, így a bevételek csak arra voltak elegendők, hogy ne éhezzenek.
Az 1940-es évek elején számos filmben játszott szerepet. (forrás: Wikipedia)
Juan Perón felesége
Az akkor már szélesebb körben ismert María Eva 1944 januárjában egy földrengés áldozatainak szervezett jótékonysági koncerten találkozott először Juan Domingo Perón ezredessel, aki az aktuális katonai junta hadügyminisztere, majd Edelmiro Julián Farrell alelnöke volt. A huszonhét éves lány szinte azonnal beleszeretett a nála huszonkét évvel idősebb, fess katonatiszt-politikusba, aki ráadásul szociálisan érzékenynek is bizonyult, hiszen a nyolcórás munkanap, a kötelező pihenőnapok és nyugdíj bevezetésével próbált minél több támogatót szerezni magának a munkásosztályban.
Persze ezt a szociális érzékenységet inkább a politikai hatalom megragadásának vágya motiválta.
Juan Perón az 1940-es évek közepén a katonai junta befolyásos katonatisztje és politikusa volt. (forrás: Wikipedia)
María Eva és Juan Perón néhány héttel később gyakorlatilag összeköltözött; az asszony ekkor vette fel hivatalosan édesapja családnevét (színésznőként már Eva Duarte néven ismerték), s cserélte meg keresztnevei sorrendjét. 1945 októberében a férje támogatói (az úgynevezett peronisták) felgyújtották az egyik újság szerkesztőségét, amelyet követően Juan Perónnak le kellett mondania, majd nem sokkal később le is tartóztatták. Eva erre az egész országból összehívta Perón támogatóit: a több százezres tüntetés hatására néhány nappal később szabadon engedték. Ennek örömére október 22-én a pár titokban házasságot kötött.
Juan Perón előző felesége, Aurelia 1938-ban méhnyakrákban elhunyt.
Evita tehetségét bizonyítja a szerelme kiszabadítását célzó tüntetéssorozat gyors megszervezése 1945 októberében. (forrás: Wikipedia)
Eva és Juan Perón. (forrás: Wikipedia)
Az újdonsült feleség a következő hónapokban aktív résztvevője volt férje kampányának: a cél nem kisebb volt, mint az ország elnöki tisztségének megszerzése, amelyet az 1946 februárjában megtartott választáson sikerrel abszolváltak, így június 4-én Juan Perónt beiktatták Argentína harmincötödik elnökének.
Eva Perón a Christian Dior által tervezett ruhában. (forrás: Wikipedia)
Politikusként
Az ekkor már Evita Perón néven ismert first lady aktív politikusi tevékenységet folytatott egy férfiak által uralt világban (Argentínában ekkor a nők még csak nem is szavazhattak), ráadásul ő volt az első az országban, aki tömegrendezvényen nőként nadrágban (!) szólalt fel; 1947-ben férje oldalán részt vett egy kéthónapos európai és dél-amerikai körutazáson. A szivárvány-túra néven is ismert látogatássorozat alkalmával az argentin elnök és felesége találkozott Francisco Franco spanyol diktátorral, a szintén diktátor portugál António Salazarral, de ellátogattak a Vatikánba is, ahol XII. Piusz fogadta őket.
A szivárvány-túra Evita egyik beszédéről kapta a nevét - az asszony úgy fogalmazott, hogy ő nem tengely, hanem szivárvány akar lenni a hazája és más országok közötti kapcsolatban.
A Vatikánban tett látogatás idején. (forrás: Wikipedia)
Hazatérésüket követően Evita belevetette magát a politikába: megalapította a nők peronista pártját, s aktívan síkra szállt a nők választójogáért (ezt már 1947-ben törvénybe is iktatták, majd a nők 1952-ben szavazhattak először), de arra is jutott ideje, hogy a szegényeket támogató jótékonysági alapítványt patronáljon. Az évek során szépen-lassan átvette a kormányrudat férjétől; ennek és karitatív tevékenységének az lett a következménye, hogy 1951-re Argentína legnépszerűbb politikusává vált, s felmerült az is, hogy a következő választások után megkapja az alelnöki pozíciót.
A szegény sorból felemelkedett Evitáról az emberek úgy érezték, ő egy közülük.
Szónoki tehetségét... (forrás: Wikipedia)
...gyakran több tízezres tömegek előtt kamatoztathatta. (forrás: Wikipedia)
Nem tudhatjuk, hogy politikai karrierje milyen csúcsokat döntött volna meg, ugyanis 1951 júniusában (többszöri rosszullét után) méhnyakrákot diagnosztizáltak nála - akárcsak férje első feleségénél. Politikai tevékenysége miatt nem fordított kellő időt a gyógykezelésekre, így a betegség alig néhány hónap alatt teljesen felemésztette a nemzet bálványát: utolsó nyilvános szereplésére (több, mint harminc kilót fogyott ekkorra) 1952 májusában került sor, majd két hónappal később, július 26-án meghalt.
Alig harminchárom éves volt.
Utolsó nyilvános szereplésén 1952. május 1-jén, ekkor már nagybetegen. (forrás: Wikipedia)
Emlékezete
Állami temetési szertartása több millió embert mozgatott meg. (forrás: Wikipedia)
Evita Perónt az egész argentin nemzet gyászolta, s ez egyáltalán nem költői túlzás: bebalzsamozott testét egy üvegkoporsóba helyezték, amely előtt három hét alatt több millió ember rótta le kegyeletét. Férjét 1955-ben egy katonai puccs megbuktatta, a katonai junta vezetőinek utasítására testét nemes egyszerűséggel ellopták, majd különböző helyeken rejtegették (ebben az időszakban nyilvánosan még a nevét sem lehetett kiejteni). 1957-ben titokban, álnéven Milánóban eltemették, majd testét később exhumálták és Spanyolországba szállították; 1973-ban az újból elnökké vált Juan Perón halálát követően hatalomra jutó harmadik felesége, Isabel Perón engedélyezte Evita hazaszállítását.
Az akkor harmincéves Isabelt 1961-ben vette feleségül Juan Perón. Az asszony volt Argentína első női államfője, s férjéhez hasonlóan őt is egy puccs buktatta meg 1976-ban.
Sírja napjainkban. (forrás: Wikipedia)
Evita földi maradványai számára ekkor már épülőben volt egy hatalmas mauzóleum (a Haza Oltára néven), de az újabb katonai junta végül lefújta az építkezést, az argentin nemzet bálványát pedig végül egy Buenos Aires-i családi kriptában helyezték örök (?) nyugalomra.
Visszajövök és millióké leszek!
- Evita Perón nem sokkal a halála előtt
Halálát követően Evita Perón nem csak Argentínában, hanem szerte Latin-Amerikában igazi legenda lett - egy olyan nő, akire hölgyek milliói tekintettek példaképként, s tekintenek milliók még napjainkban is, s merítenek életútjából erőt a nehéz hétköznapokban. Népszerűségét jelzi, hogy nem csak hazájában, de szerte a világban könyvek, filmek és musicalek születtek életéről, az általa tulajdonolt és viselt ékszerek, ruhák pedig komoly összegekért cserélnek gazdát az árveréseken, miközben számos múzeumban ismerkedhetnek meg nem mindennapi történetével a látogatók.
A 2012-ig forgalomban lévő száz pesós bankjegyen is Evitával találkozhattak az argentinok, 1983 óta pedig a nevét viseli a főváros közelében fekvő, egyébként Juan Perón által 1947-ben alapított Ciudad Evita városa is.
Evita 31 méter magas, 15 tonnás acélportréja az argentin egészségügyi minisztérium épületén, amelynek balkonjáról utolsó nyilvános beszédét elmondta. (forrás: Wikipedia)
