Mai posztunkban először látogatunk el a Föld legnagyobb területű államába, Oroszországba, hogy megismerkedjünk egy mérnöki csúcsteljesítménnyel, amely bekapcsolta a meglehetősen ritkán lakott orosz távol-keleti területeket az ország (és így a széles nagyvilág) gazdasági-kereskedelmi vérkeringésébe.

VL80-típusú, elsősorban tehervontatásra használt villanymozdony az orosz államvasutak színeiben. (forrás: Wikipedia)

A "Tovább" gombra kattintás után pillantsunk be a transzszibériai vasútvonal múltjába és jelenébe!

Mai posztunkban a múltkori, picit borongós rodéziai kirándulásunkat követően visszatérünk az emberiség bölcsőjébe: ellátogatunk a Dél-afrikai Köztársaságba, hogy megismerkedjünk a 2010-es labdarúgó-világbajnokság egyik (ha nem a) legikonikusabb résztvevőjével, amely tevékenységével milliók fülében hagyott maradandó emlékeket (és halláskárosodást).

Nézzük meg, milyen (majomkenyér)fán terem a híres-hírhedt dél-afrikai hangszer, a vuvuzela!

A világ egzotikus tájait bemutató sorozatunk második epizódjában (az első, Naururól szólót itt olvashatjátok) földrajzilag ugyan Európa közelében leszünk, a táj viszont egyértelműen holdbéli. Nézzünk szét Norvégia északi végein (és azon is túl), a Spitzbergákon!

A Spitzbergák (Svalbard) helyi kormányzatának logója. (forrás: Wikipedia)

Mai posztunkban a blog történetében másodjára látogatunk el Kelet-Ázsiába - a célpont ezúttal a felkelő nap országa, Japán, hogy megismerkedjünk az egyik olyan szokásukkal, amelynek láttán a távoli vidékek elszigetelten élő lakóinak is egyből beugrik, hogy a Föld jelenleg egyetlen császárságáról van szó. Ez pedig nem más, mint a szeppuku szakura virágzása.

A Fudzsi, Japán szent hegye, előtérben az ország nemzeti jelképeivel. (forrás: erdekesvilag.hu)

Talán túlzásnak tűnhet a címben szereplő "világ vége" meghatározás, de csak elsőre - harminchat évvel ezelőtt, 1982 tavaszán őszén-telén ugyanis ezen az Európától több, mint tízezer kilométerre fekvő, elsőre (és másodikra is) kopárnak tűnő, már-már világvégi szigetcsoporton (a szigetcsoportért) küzdött meg egymással a minden korábbinál fényesebben sütő tündöklő Argentin Nap és az akkoriban fogatlannak tűnő Brit Oroszlán.

A Falkland-szigetek igazi őslakosai: aranytollú pingvinek. (forrás: Wikipedia)

Nézzük meg, miért volt annyira fontos a mindössze néhány ezer ember, viszont annál több állat (juhok, pingvinek) által lakott szigetcsoport a két ország számára, hogy képesek voltak ölre menni érte.

Mai barangolós posztunkban teszünk egy kis kirándulást Európában: megtekintünk néhány településnevet, amely ilyen-olyan okból a szélesebb közönség számára is furcsa, vagy mulatságos lehet. Válogatásunk erősen szubjektív, s a teljesség igénye nélkül készült el (így biztosítva a lehetőséget magunknak, hogy még foglalkozhassunk egy kicsit a témával).

Bugyi településtáblája. (forrás: blikk.hu)

Mai posztunkkal elindítunk egy új sorozatot itt, a Barangolás-blogon, amelynek keretében távoli, egzotikus országokat, területeket fedezünk fel. A sorozat első kiválasztottja egy apró sziget a Csendes-óceán nyugati részén, amely a világ legkisebb köztársasága, s amely január 31-én ünnepelte függetlenségének ötvenedik évfordulóját. Nézzünk szét Naurun!

Nauru a Csendes-óceán nyugati részén, az Egyenlítőtől picit délre helyezkedik el. (forrás: Wikipedia)

Tavaly év végén elég sokszor szerepelt a főbb hírek között, hogy egy dél-afrikai országban, Zimbabwéban a hadsereg puccsal eltávolította a hatalomból az azt már több, mint harminc éve birtokló elnököt, Robert Mugabét. Az átlagos magyar olvasó legutóbb akkor találkozhatott az ország nevével, amikor a 2000-es évek végén a gazdasági összeomlás közepette a hiperinfláció majdnem megdöntötte a pengő 1945-1946-os világrekordját, magával rántva a helyi fizetőeszközt, a zimbabwei dollárt.

A Zambia és Zimbabwe határán található, páratlan szépségű Viktória-vízesés madártávlatból. (forrás: Wikipedia)

Mai posztunkban tehát szétnézünk ezen - egyébként természeti szépségekben gazdag - ország történelmében, különös tekintettel arra az időszakra, amikor a fehér telepesek hatalmuk megőrzése értelmében magukhoz ragadták a kezdeményezést!

Hogy hány éves vagyok? Micsoda hülye kérdés - reagálhat azonnal (jogosan) a Kedves Olvasó a címben szereplő kérdésre, hiszen ha valaki például 1985 februárjában született, az idén 33 éves. Van azonban a világnak olyan szeglete, ahol a fenti kérdésre korántsem ennyire egyszerű a válasz. Barangoljunk egyet Kelet-Ázsiában (azon belül is Koreában)!