Érdekes helyek. Érdekes szokások. Érdekes történetek.

Egzotikus országok 15.0 - Feröer

Juhok és lundák földje

2020. augusztus 03. - FuraTermék

Ma folytatjuk az egzotikus országokat, területeket bemutató sorozatunkat, amelynek legutóbbi részében a tűz és jég földjére, Izlandra látogattunk el. Ma is maradunk Észak-Európában, most azonban valamivel közelebb kerülünk a kontinens szárazföldi részéhez (egyben Grönland után letudjuk Dánia másik autonóm országrészét is).

800px-faroese_sheep_sumba_1.jpg

Feröer névadója: legelésző juhok csoportja, háttérben egy kisebb halászfaluval. (forrás: Wikipedia)

 

Nem lenne értelme tovább szaporítani a szót, ezért nézzünk is szét gyorsan Feröeren!

Tovább

A hegyek ura

Sir Edmund Hillary

Mai posztunk főhősét az emberiség kollektív emlékezete úgy raktározta el memóriájában, mint az embert, aki nepáli társával, Tendzing Norgajjal közösen először mászta meg a Föld legmagasabb csúcsát (bizonyítottan). Már ez sem kis teljesítmény, de mint látni fogjuk, életének nem csak ez volt meghatározó és történelmi eseménye.

edmund_hillary_and_tenzing_norgay.jpg

Két legenda egy képen: az új-zélandi Hillary és a nepáli Norgaj a Mount Everest 1953-as meghódítása után. (forrás: Wikipedia)

 

Következzen Sir Edmund Hillary rövid története.

Tovább

Villámháború nyugaton - 1. rész

Belgium tizennyolc napja

Nem gondoltuk volna, hogy a Dánia második világháborús megszállását (egynapos villámháborúját) bemutató posztunkból sorozatot formálunk - az időben és térben közel álló más hadszínterek felfedezésének igénye azonban erősebb volt bármilyen akaratnál, így ma megismerkedünk Belgium második világháborús szerepvállalásával, egészen konkréten az ország 1940-es németek általi lerohanásával.

the_british_army_in_france_and_belgium_1940_f4444.jpg

Belga katonák a harcok szünetében 1940-ben. (forrás: Wikipedia)

 

Következzen a német offenzíva, amelyet belgiumi csataként, Belgium lerohanásaként, vagy az időtartama után úgy is ismernek: Belgium tizennyolc napja.

Tovább

Nyitás keleten

A Perry-expedíció

A felkelő nap országa a 19. század második felében a szó szerint középkori társadalmi-gazdasági viszonyokból mindössze néhány évtized alatt modern, fejlett ipari állam lett, amely joggal pályázhatott a "Kelet-Ázsia vezető hatalma" megtisztelő címre, amit aztán az oroszoktól egy győztes háborúban el is hódítottak.

800px-matthewperry.jpg

Matthew C. Perry amerikai hajóskapitányról készült korabeli japán rajz. Az alkotás nem éppen a parancsnok legelőnyösebb portréja. (forrás: Wikipedia)

 

Kevesen tudják azonban, hogy nem sok választotta el Japánt attól, hogy Kínához hasonlóan a nyugati hatalmak félgyarmataként kelljen meghunyászkodnia - egy amerikai hajóskapitány, Matthew Calbraith Perry flotillatengernagy (commodore) ugyanis 1853-1854-ben megalázó feltételeket kényszerített az évszázados álmát alvó óriásra.

Tovább

Játékvasút a felhők fölé

A dardzsilingi kisvasút

Blogunkon számos alkalommal foglalkoztunk már vasúti témákkal - írtunk már sínbuszokról, de még sínbiciklikről is, hogy a világ egyik legjelentősebb nagysebességű vasúthálózatáról ne is beszéljünk.

1024px-dhr_780_on_batasia_loop_05-02-21_08.jpeg

Gőzmotdony vontatta személyszállító szerelvény tart végállomása, Dardzsiling felé - háttérben a Himalája vonulatai. (forrás: Wikipedia)

 

Mai posztunkban ellátogatunk a vasút egyik fellegvárába, Indiába, hogy megismerkedjünk a brit indiai gyarmati közlekedési rendszer egy máig működő emlékével, a Dardzsiling-Himalájai Vasúttal (Darjeeling Himalayan Railways).

Tovább

A végítélet hírnökei

Repülő bevetésirányítási központok

A hidegháború (és a kölcsönös nukleáris elrettentés) kezdeti évtizedeiben a nagyhatalmak a hatalmas és masszív bunkerek építésére helyezték a hangsúlyt, mondván, hogy egy atomháború esetén ezek nyújtanák a legnagyobb biztonságot a politikai és katonai felsővezetés számára.

1024px-boeing_e-4b_in_bogota.jpg

Az elnöki különrepülőgépekhez, a VC-25-ösökhöz hasonlóan az E-4-esek is a polgárira hajazó festést viselnek, oldalukon pedig az "Amerikai Egyesült Államok" felirat díszeleg. (forrás: Wikipedia)

 

Nem sokkal később, a ballisztikus rakéták elterjedését követően (amelyekkel a korábban órákig tartó atomtámadás ideje percekre csökkent) már a mobilitásé volt a főszerep. És egy nukleáris tűzviharban nem csak a támadást elrendelő vezetőnek kell túlélni, hanem azoknak a parancsnokoknak is, akik továbbítják utasítását a rakétasilókhoz és tengeralattjárókhoz.

Tovább

Egzotikus országok 14.0 - Izland

A tűz és a jég földje

Egzotikus országokat, területeket bemutató sorozatunk újabb állomásához érkezett: a legutóbbi, Húsvét-szigetet felfedező írásunk után visszatérünk az öreg kontinensre (annak is a szegletébe), hogy bemutassuk a norvég, majd dán korona egykori gyöngyszemét, az immáron több, mint hetven éve független köztársaságként létező Izlandot (izlandi nyelven Ísland), amit úgy is ismerünk: a tűz és a jég földje.

eyjafjallajokull_volcano_plume_2010_04_17.jpg

Tűz és jég földje - a magyarok (és egyébként az Izlandon kívüli világ) számára helyesen kimondhatatlan Eyjafjallajökull vulkán 2010-es kitörése hetekre megbénította a légi közlekedést Európában. A vulkánosság és szeizmikus aktivitás a mindennapok részét képezik az egyébként Európa legnagyobb gleccsereivel is büszkélkedő szigetországban. (forrás: Wikipedia)

 

De nem is szaporítjuk tovább a szót, üljünk repülőre (vagy szálljunk hajóra), és irány az északi szigetország!

Tovább

Rendszerváltásra fel!

És államforma-cserére is...

Közép- és Kelet-Európa mindennapjait máig meghatározza az az eseménysorozat, amelyet jobbára 1989-1990-es rendszerváltásként (vagy rendszerváltoztatásként) ismerünk. Ekkor Magyarországtól Bulgárián át Lengyelországig sorra kiáltották ki a köztársaságot az addigi népköztársaságok helyett, a szocialista tervgazdálkodást pedig felváltotta a kapitalista piacgazdaság.

ostryhom_skulptura1.jpg

István magyar fejedelem királlyá koronázása szoborban megörökítve - első királyunk is végrehajtotta a mai posztunkban tárgyalt rendszer- és államforma-váltást, de erről a jeles történelmi eseményről most nem fogunk beszélni. (forrás: Wikipedia)

 

De nem csak szűkebb pátriánkban találhatunk példát arra, hogy a királyságokat köztársaságok, vagy éppen fordítva: a köztársaságokat monarchiák váltják fel (velük együtt gyakran komoly társadalmi-gazdasági változásokat előidézve, olykor viszont a már meglévő struktúrákat bebetonozva). Mai posztunkban ezen történelmi eseményekből mutatunk be néhányat - egész konkrétan az elmúlt közel nyolcvan évből válogatva.

Tovább

Küzdelem a világ tetején

A kínai-indiai háború

1962 októberének végén, miközben a világ nagyobb része éppen azzal volt elfoglalva, hogy az Egyesült Államok és a Szovjetunió a kubai rakétaválság kapcsán megvívja-e az emberiség utolsó háborúját, a Föld túlsó felén, Ázsia közepén két regionális hatalom elérkezettnek látta az időt a vitás kérdések rendezésére.

sela_pass_arunachal_pradesh.jpg

India és Kína szó szerint a világ tetején került konfliktusba egymással. A helyenként nyolcezer métert meghaladó csúcsokkal tarkított Himalája nem kedvezett a gépesített hadviselésnek. (forrás: Wikipedia)

 

Nem született volna meg ez a poszt, ha az a bizonyos rendezés tárgyalásos úton történik: következzen az 1962-es kínai-indiai háború rövid története.

Tovább

(Ön)műtét az Antarktiszon

Egy akut vakbélgyulladás története

Amikor a leningrádi orvosi egyetemen frissen végzett, alig huszonhat esztendős általános háziorvos, Leonyid Ivanovics Rogozov (Леони́д Ива́нович Ро́гозов) elfogadta a felkérést, hogy egyetlen orvosként csatlakozzon hazája hatodik Antarktisz-expedíciójához, meg volt róla győződve, hogy nyugodt, eseménytelen két év áll előtte a világ másik végén.

800px-novolazarevskaya_station.jpg

A Novolazarevszkaja-állomás látképe 2006-ban. A Szovjetunió által alapított, napjainkban Oroszország által üzemeltetett kutatóállomás első személyzetének volt a tagja mai posztunk főhőse. (forrás: Wikipedia)

 

Nagyobbat nem is tévedhetett volna - antarktiszi tartózkodása alatt ugyanis olyan orvosi kihívással került szembe, amellyel azelőtt és azóta sem sokan találkoztak...

Tovább