Ha egy átlagos európait megállítunk az utcán, és megkérdezzük tőle, hogy milyen évet írunk, miközben úgy néz ránk, mint egy hülyére, készséggel válaszolja: természetesen 2020-at. Ha ugyanezt megtesszük Japánban vagy éppen egy izraeli zsinagógában, már korántsem ilyen egyértelmű a válasz.
Nézzük is meg gyorsan, hogy az egyes közösségekben milyen évet írnak!
A második világháború az emberiség történetének legvéresebb, legpusztítóbb fegyveres konfliktusa volt, amely nem csak országokat, de egész kontinenseket döntött romba - nem egy és nem két ország mindennapjaiban mostanáig meghatározóak az akkori évek történései.
Vannak azonban nemzetek, amelyek ügyes hintapolitikának vagy egyszerűen földrajzi elhelyezkedésüknek és gazdasági fontosságuknak köszönhetően sikerrel maradtak ki a második világégés pusztításaiból.
Az örmények magukénak mondhatják a világ egyik legrégibb, folyamatosan létező kultúráját, civilizációját. Örményország volt az első ország a világon, ahol államvallássá tették a kereszténységet (kicsivel megelőzve a Római Birodalmat is).
A fentiek, továbbá az Ararát pazar jereváni látképe és a híres örmény konyak (ami hivatalosan brandy) mellett az örmények még valamivel büszkélkedhetnek: van nekik is egy nemzetközileg el nem ismert államuk. Ismerkedjünk meg a Hegyi-Karabah Köztársasággal (avagy Arcah Köztársasággal)!
Az Egyesült Államok a demokrácia hatalmas fegyvertára - ezt a marketingszempontból jól eltalált szlogent a második világháború alatt és után is sokan tényként kezelték; a demokrácia fellegvára(ként beállított szuperhatalom) sikeresen vette fel a harcot a hidegháborúban az elnyomásra épülő, kommunista Szovjetunióval, hogy aztán a szakadék széléről nézhesse az abba már belezuhant vörösöket.
Mint azonban mai posztunkból látni fogjuk, az óceán túlpartján sokak számára nem volt fenékig tejfel az élet. Nagyon nem. Következzen az amerikai szegregáció rövid története!
A háborúkat a legtöbbször hosszú hetekig, hónapokig, adott esetben évekig tartó felkészülés előzi meg - a hadseregeket fel kell szerelni, mozgósítani kell, ez pedig idő- és költségigényes feladat. Miután erre sor került, a harcokat szintén hetekig, hónapokig (rosszabb esetben évekig) vívják. Mint mai posztunkból kiderül azonban, az előbb megfogalmazott állítások nem kőbe vésett törvények.
A "Tovább" gomb után következzen a történelem legrövidebb háborújának, az angol-zanzibári háborúnak a szintén rövid története.
Miközben Közép-Európa egykori szocialista országai már a demokráciával és a piacgazdasággal ismerkedtek, a Szovjetunió területén az egyes nemzetiségek és tagköztársaságok egymás után léptek a szuverenitás, majd - miután Moszkva gyakorlatilag nem tett semmit ez ellen - a függetlenség útjára.
Mai posztunk főszereplő el nem ismert országának, a Dnyeszter-menti Moldáv Köztársaságnak azonban nem csak Moszkvával kellett megküzdenie.
Szinte minden, háborúban résztvevő nemzet hadereje fel tud mutatni olyan alakulatot vagy éppen fegyvernemet, amely az adott konfliktusban kiemelkedő katonai teljesítményt nyújtott, s amelyre az utókor később tisztelettel és megbecsüléssel emlékezik vissza. Mexikónak ott van a Szent Patrik-zászlóalj, a braziloknak az expedíciós hadtestük, vagy az oroszoknak a gárda-harckocsihadosztályaik, hogy Nagy Sándor falanxáról ne is beszéljünk (nem fogunk).
Blogunkon egyszer már foglalkoztunk második világháborús repülőalakulattal (akkor a mexikói expedíciós repülőszázadot, az Azték Sasokat vettük górcső alá), s Magyarország korabeli történetével (az utolsó győztes háborúnkkal) mai írásunkban pedig röviden bemutatjuk nektek a Magyar Királyi Honvéd Légierő legismertebb alakulata, a 101. "Puma" Honi Légvédelmi Vadászrepülő Ezred történetét.
Az 1920-as években az Egyesült Államokban szárnyalt az autógyártás - számos vállalkozás (illetve ekkor már inkább gigantikus konszern) igyekezett kihasítani minél nagyobb szeletet a járműeladások tortájából. Nem volt ez másként a dúsgazdag üzletember, Henry Ford által alapított és irányított vállalatnál, a Ford Motor Company-nál sem, amely a boldog békeidőkben egy hatalmas dobásra szánta el magát.
A "Tovább" gomb után ismerkedjünk meg Ford úr későbbi szellemvárosa, a brazíliai Fordlândia történetével!
2020 januárjának első felét az Egyesült Államok és Irán közötti konfliktus fokozódása uralta a nemzetközi hírekben. Ennek keretében az amerikaiak eltettek láb alól egy magas rangú iráni tisztviselőt, erre válaszul pedig Irán ballisztikus rakétacsapást mért iraki amerikai támaszpontokra - eközben pedig a magas készültségben álló teheráni légvédelem lelőtt egy ukrán utasszállító repülőgépet (a fedélzeten tartózkodó 176 ember halálát okozva).
Nem ez volt azonban az első (és valószínűleg nem is az utolsó) utasszállító, amelyet egy állam vagy fegyveres szervezet lőtt le; a koreai légitársaság Szovjetunióban balul járt gépeiről vagy éppen az amerikaiak által lelőtt iráni utasszállítóról már bizonyára sokan hallottatok - mai posztunkban pedig bemutatunk nektek még egy szomorú esetet, amely errefelé kevéssé ismert. Következzék az Air Rhodesia 825-ös járatának története!
Amikor 1974. július 6-án ciprusi görög katonatisztek egy csoportja megpuccsolta a mérsékelt államfőt, Makáriosz érseket, nem gondolták, hogy ezzel indítják el a szigetországot a máig tartó megosztottságának vérrel és pusztítással kikövezett útján.
És valószínűleg azt sem gondolták, hogy ezzel a tettükkel hozzájárulnak mai posztunk témájához, az el nem ismert országot, Észak-Ciprust bemutató írásunkhoz.