Jó néhány évvel ezelőtt, a japánok szent hegyéről szóló posztunkban már említést tettünk a Fudzsi lábánál elterülő, meglehetősen különleges aurával rendelkező erdőről.
Mai írásunkban ezt a rengeteget mutatjuk be egy kicsit részletesebben. a "Tovább" gomb után következzen a halál erdejének rövid története!
A Bibliában számos olyan történettel találkozhatunk, amelynek főszereplői száz évet élt emberek; "matuzsálemi" kifejezésünket is egy ilyen személynek, Matuzsálemnek köszönhetjük, aki a legendárium szerint 969 éves korában halt meg.
De mi a helyzet azokkal a bőven százéves kor feletti emberekkel, akiket nem több ezer éves történetekből ismerhetünk, hanem még ma is köztünk élnek? Mai írásunkban közülük mutatunk be néhányat.
Blogunk képzeletbeli hasábjain néhány évvel ezelőtt foglalkoztunk a történelem egyik legsúlyosabb nukleáris katasztrófájának egyik következményével, az érintett területről kitelepítettek otthonaként megalapított új atomvárossal, Szlavuticcsal.
Mai írásunkban pedig - a katasztrófa negyvenedik évfordulójának apropóján - bemutatjuk a közelmúlt egyik szomorú eseményének, a 2022-es csernobili csatának a rövid történetét.
Ma újabb írással folytatjuk a 20. és 21. század diktátorait bemutató sorozatunkat; hosszú, majdnem három éves kihagyást követően újra visszatérünk az öreg kontinensre, hogy megismerkedjünk a két világháború közötti Európa egyik kicsiny országának mindennapjait meghatározó politikus életútjával.
A "Tovább" gomb után irány Lettország, következzen Kārlis Ulmanis története!
A végítélet hírnökei és a végítélet levelei után mai írásunkban ismét megidézzük a világvége-hangulatot, bemutatjuk ugyanis azt az órát, amely fizikailag ugyan nem létezik, mégis elég megrázó módon mutatja az időt - azt az időt, ami még hátravan a civilizációnk történetéből...
A "Tovább" gomb után következzen a végítélet órájának rövid története!
Alig másfél esztendővel a történelem egyik legsúlyosabb nukleáris katasztrófája, a csernobili balesetet követően egy brazil nagyváros, Goiânia került be akaratlanul előbb a hazai, majd a nemzetközi hírek középpontjába, miután egyre több emberen mutatkoztak sugárbetegség tünetei...
...mindezt úgy, hogy közel s távol egyetlen nukleáris létesítmény sem volt. A nem sokkal később kibontakozó válsághelyzet szomorú példaként szolgált a kapzsiságra és arra, hogy az emberek kiszolgáltatott helyzetükben sok mindenre rákényszerülnek. A "Tovább" gomb után következzen a goiâniai radiológiai baleset rövid története.
A 2026 februárjának utolsó napján Izrael és az Egyesült Államok által megindított közös Irán elleni hadművelet ismét a világ figyelmének középpontjába helyezte a Közel-Keletet; a tavalyi tizenkét napos háború után a szövetségesek újra megmutatták, hogy nem félnek fegyvert használni, ha úgy érzik, érdekeik (vég)veszélybe kerülnek.
Az újabb iráni háborúnak volt azonban egy érdekes eseménye, amelyet tenger nélküli hazánk sajtója is felkapott: egy amerikai atommeghajtású tengeralattjáró nemzetközi vizeken kilőtt egy éppen hazafelé tartó iráni hadihajót, ezzel történelmet írva: a második világháború óta amerikai tengeralattjáró nem küldött a tenger fenekére ellenséges hajót (hivatalosan), s nem amerikai "búvárnaszádok" is csak kevesen értek el ilyen sikereket. Mai írásunkban ezeket mutatjuk be röviden.
2026-ban is folytatjuk a Barangolás Blog leghosszabb ideje futó sorozatát - idei első, egzotikus országokat, területeket bemutató írásunkban visszatérünk a Föld legnagyobb kontinensére, s egy eddig kevéssé reflektorfényben lévő államot fedezünk fel.
A "Tovább" gomb után irány az ország, amelynek zászlaját gyakran keverik össze hazánkéval: Tádzsikisztán!
A trianoni békediktátumnak köszönhetően kis hazánk már több, mint száz éve nélkülözni kénytelen az igazán magas hegységeket - Magyarország területéről legfeljebb a távolból gyönyörködhetünk a Magas-Tátrában, vagy a távoli horizonton vélhetjük felrémleni a Keleti-Kárpátok bérceit, s kénytelenek vagyunk beérni egyetlen, ezer méternél magasabb csúccsal, a Kékessel.
Vannak azonban kontinensünkön olyan országok, amelyek nemhogy az ezer, de még az ötszáz méteres tengerszint feletti magasságot sem érik el legmagasabb pontjukon; mai írásunkban bemutatjuk az öt legalacsonyabb legmagasabb "csúcsot" az öreg kontinensen.
Ha feltennénk a kérdést az utca emberének, hogy hol található a világ legnagyobb keresztény temploma, a legvalószínűbb válasz az lenne, hogy Rómában a Vatikánban, mégpedig a Szent Péter-bazilika. Nos, hosszú időn keresztül valóban ez volt a helyzet, az 1980-as évek végén azonban ezt a címet elbitorolta egy nagyravágyó elnök még nagyravágyóbb beruházása...
A "Tovább" gomb után ismerkedjünk meg a Miasszonyunk, a béke királynője katedrális bazilika történetével!
