Hosszú ideje hanyagoltuk az egzotikus országokat, helyeket bemutató sorozatunkat, most azonban visszatérünk, hogy felfedezzük a világ egyik legszebb trópusi paradicsomát, amely a hatalmas és népes Ázsia (konkrétabban a Fülöp-szigetek és Indonézia) tőszomszédságában helyezkedik el Óceánia nyugati részén (Naurutól azért elég messzire).
Palau - trópusi paradicsom a Csendes-óceán nyugati részén. (forrás: Wikipedia)
A "Tovább" gomb után tehát irány Palau!
Trópusi paradicsom
A bevezetőben emlegetett jelzős szerkezet (trópusi paradicsom) tökéletesen passzol erre a parányi szigetköztársaságra: a Budapestnél némileg kisebb területű (alig négyszázhatvan négyzetkilométeres), 340 vulkáni és korallszigetből álló csoport (ezek közül azonban mindössze tizenkettő lakott) a Csendes-óceán nyugati részén, Indonéziától északkeletre helyezkedik el - gyakorlatilag a mikronéziai szigetvilághoz tartozó Karolina-szigetek nyugati része.
Palau szigetei részben vulkáni eredetűek, részben korallmészkőből épülnek fel. (forrás: Wikipedia)
A "Palau" kifejezés egyébként a helyi palaui nyelv "Belau" szavából származik (az angolba spanyol és német közvetítéssel jutott el), amely nagyjából "falu"-t jelent.
Törzsi életmódból gyarmati sor
A kicsiny szigetcsoportot mintegy négy-ötezer évvel ezelőtt népesítették be a feltehetően Indonéziából és a Fülöp-szigetekről érkező törzsek, akik aztán hosszú ideig háborítatlanul élhették mindennapjaikat. Az első európai, aki Palau földjére lépett, egy spanyol szolgálatba szegődött portugál hajóskapitány, bizonyos Fernão de Magalhães - vagy ismertebb nevén Magellán - volt.
A törzsi szerveződés sokáig a palaui társadalom alapja volt - palaui törzsfőnökök egy 19. század végi csoportképen. (forrás: Wikipedia)
A 16. század második felétől a Palau-szigetcsoport a fülöp-szigeteki központú Spanyol Kelet-Indiák nevű gyarmati terület része lett. A helyieket ezúttal sem kérdezték meg arról, hogy kérnek-e a spanyol fennhatóságból - az csak úgy jött magától...
A következő évszázadok viszonylagos nyugalomban teltek - már ami a palauiakat illeti. Az 1898-as spanyol-amerikai háborút követően Spanyolországnak már nem maradt ereje, hogy megvédelmezze a jenkik által éppenhogy el nem foglalt távoli szigetcsoportot, így 1899-ben azt eladták az éppen ébredőfélben lévő Németországnak.
Legalább ezzel is enyhítették a háborús kiadásokat...
Az első világháborút követően Palau japán igazgatás alatt álló népszövetségi mandátumterület (értsd: japán gyarmat) lett. (forrás: Wikipedia)
Sokáig a németek sem élvezhették a trópusi viszonyokat: az első világháború első évében, 1914-ben Japán szállta meg Palaut, amelyet aztán - mintegy jutalomként - a háború után a Népszövetség mandátumterületként japán igazgatás alá rendelt (kvázi gyarmatként).
Jönnek a jenkik
A második világháborúban a japánok 1942-től fokozatosan szorultak vissza a csendes-óceáni hadszíntéren az előrenyomuló amerikaiakkal szemben, akik végül 1944 őszén egy véres csatában elfoglalták Palaut. A háborút követően az új nemzetközi szervezet, az ENSZ gyámsági területként az Egyesült Államok igazgatása alá rendelte Palaut és még jó néhány csendes-óceáni területet - ezeket egységesen Csendes-óceáni Gyámsági Terület néven igazgatták (Trust Territory of the Pacific Islands) Washingtonból.
A második világháborúban, 1944 őszén az amerikaiak véres csatát vívtak Palau birtoklásáért a japánokkal. Az első partraszálló hullám tengerészgyalogosait szállító hajók úton a part felé. (forrás: Wikipedia)
A gyámsági terület négy állama 1979-ben Mikronéziai Szövetségi Államok néven lépett szövetségre - Palau és a Marshall-szigetek azonban nem kívánt a föderációhoz csatlakozni. Az új idők szavát érezve az Egyesült Államok kormánya nem gátolta tovább a palauiak önrendelkezését, így 1981-ben egy népszavazás után elfogadták az ország alkotmányát és kikiáltották a Palaui Köztársaságot, amely a következő évben az USA szabadon társult állama lett.
A háború után amerikai igazgatás alá került Palau - az ENSZ égisze alatt. A képen a Csendes-óceáni Gyámsági Terület főképviselőjének irodája. (forrás: Wikipedia)
A szabadon társult állam annyit tesz, hogy a védelmi és a külügyeket továbbra is az Egyesült Államok intézte, minden más kérdésben azonban a palauiak teljes önrendelkezést kaptak.
Érdekesség, hogy a palaui alkotmány az első alaptörvény a világon, amely atomenergia-mentes övezetként definiálja az országot.
Egy népszavazáson a palauiakat is megkérdezték arról, hogy csatlakozni kívánnak-e a létrejövő Mikronéziai Szövetségi Államokhoz. A képen a "nem"-re buzdító plakát látható, amely végül győzedelmeskedett, Palau pedig megőrizte önállóságát. (forrás: Wikipedia)
Az egyezményt végül csak 1993-ban ratifikálták, s a következő év október 1-jén lépett életbe (1994. december 15-én pedig az ENSZ teljes jogú tagállama lett).
Palau zászlaja. A sárga kör a teliholdat jelképezi. (forrás: Wikipedia)
Napjainkban
Palau legfontosabb bevételi forrása napjainkban az idegenforgalom (a hivatalos fizetőeszköz pedig továbbra is az amerikai dollár): évente több tízezer ember látogat el Palaura, hogy felfedezhesse az érintetlen(nek beállított) trópusi környezetet. Különösen kedveltek a szigetek környéki vizek a búvárok körében.
A Szikla-szigetek - amely az UNESCO Világörökségének is része - egyik szigetén található egy kis sós vizű tó, a Medúza-tó, amely tizenegyezer éves tengermaradvány, s a benne élő több millió medúzáról vált híressé (pontosabban arról, hogy akár le is merülhetünk közéjük, ha kedvünk - és bátorságunk - van hozzá).
A tóban élő medúzák nem veszélyesek az emberre, mivel az evolúció során - nem lévén természetes ellenségük - a csalánsejtjeik méreganyagának nagy részét elhagyták/elvesztették.
Az új palaui fővárosban (amely gyakorlatilag egy falu) felhúzott új törvényhozási épület, a palaui Capitolium. (forrás: Wikipedia)
A mindössze huszonegyezer ember által lakott ország hétköznapjai egyébként csendesek: a legnagyobb esemény az volt, amikor 2006-ban az addigi fővárosból - mely egyben Palau legnépesebb települése is (a lakosság háromnegyede él itt) -, Kororból a kormányzat átköltözött a húsz kilométerre északra fekvő szigeten (Babeldaob) található Ngerulmudba (ahol egy vadonatúj törvényhozási épületet is felhúztak ennek tiszteletére).
A korábbi főváros (amely továbbra is Palau legnépesebb települése), Koror egyik utcája. (forrás: Wikipedia)
S hogy kis hazánk is szóba kerüljön: 2017 szeptemberében Magyarország és Palau hivatalosan is felvette egymással a diplomáciai kapcsolatokat.
Alább a galériában összeszedtünk még néhány fotót:
